Szentmiklós (városrész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szentmiklós
Közigazgatás
TelepülésPécs
Népesség
Teljes népességismeretlen

Szentmiklós Pécs városrésze a Mecsekoldalban, Patacs és Zsebedomb között.[1]

Története[szerkesztés]

Már a 14. század elején templomos hely volt.[2] Enyesd (Enyezd) falu az egykori Uzdóc falu közelében fekhetett, a mai Patacstól északnyugatra. Az enyezdi szőlőket 1334-ben az ürögi pálos remeték átadták a patacsi Szent Miklós plébániának.[3] Vagyis az elpusztult Enyesd falu Szentmiklós közelében fekvő település volt. Szentmiklós középkori falu a török megszállás végére elnéptelenedett.[1] A törökök kiűzése után e néven itt már nem alakult település. Egykori lakossága a közeli falvakba, főleg Patacsra és Cserkútra húzódhatott.[1] A patacsiak szerint az elpusztult falu határának fele a pécsi káptalan, másik fele a patacsiak birtokába került.[4]

Szentmiklós területének klímája kedvez a szőlőtermesztésnek.[1] Ennek is köszönhető, hogy a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetet itt létesítették.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e Pécs lexikon  II. (N-ZS). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 260. o. ISBN 978-963-06-7920-6
  2. Mező 1966. 169. p. „1334-ben a Szent Miklós egyház papja lemondott a patacsi B. Szűz egyházra fennálló jogáról a pálos remeték javára egy enyesdi szőlő és a Nadsceg kaszáló ellenében.”
  3. Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. Budapest, 1890-1913. II. 527. p.
  4. Baranya Megye Földrajzi Nevei I. 1982. 134/3419