Patacs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Patacs
Patacsi játszótér
Patacsi játszótér
Közigazgatás
Település
Népesség
Teljes népességismeretlen
A Wikimédia Commons tartalmaz Patacs témájú médiaállományokat.

Patacs 1954 óta Pécs településrésze Rácváros és Szentmiklós között 130-200 méter tengerfeletti magasságban fekszik.[1] Patacs egykor önálló község, 1930-1954 között Mecsekalja része volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Patacs Pécset nyugati irányba Szigetvár felé elhagyva közelíthető meg. A Süle- és Páprágy-völgy között alakult ki.[1]

Az 1990-es évek elejétől a korábbi Patacstól nyugatra dinamikusan növekvő családi házas övezet alakult ki. Tőle keletre található Rácváros, ahová a 17. században települtek be szerbek.

A városrészhez tartozik Sülevölgy, Süveg-domb, Bajmi dűlő, Makra.[1]

Neve[szerkesztés]

A község utcáját egy patak hasítja keresztül, melyből egyes vélekedések szerint Patacs a nevét nyerte.[2] Kiss Lajos szerint a Patacs helynév bizonyára személynévi eredetű. Pais Dezső ugyan a Patacs falunevet növénynévvel hozza kapcsolatba, a Zala megyei Pat etimológiája alapján az a valószínűbb, hogy a Patacs is puszta személynévből keletkezett magyar névadással.[3]

Története[szerkesztés]

Bertalan pécsi püspök a Patacs fölötti hegyen 1225-ben (más forrás szerint 1215-ben[4]) Szent Jakab tiszteletére monostort építtetett a környék remetéi számára, akik később csatlakoztak Boldog Özséb, a pálos rend későbbi alapítója közösségéhez.[5] Özsébnek a Pilis hegyeiben alapított kis kolostorával egyesítve a patacsi kolostor lett a pálos rend magva. 1334-ben ugyanis Patacsra költöztek a Jakab-hegyi pálos szerzetesek, mert ott háborgatták.[1] Patacs a török hódoltság alatt is lakott volt.[1]

Patacs 1930-ban egyesült Magyarürög, Mecsekszentkút és Rácváros községekkel, az összevont település neve Mecsekalja lett. 1954-ben Mecsekalját Pécshez csatolták.[6]

Látnivalók[szerkesztés]

Szent Márton-templom[szerkesztés]

Patacs temploma a Fő utcán található egyhajós, homlokzati tornyos, négyzet alaprajzú szentéllyel rendelkező katolikus Szent Márton-templom, amelynek 13. századi hajóját később barokk stílusban építették át. 1864-ben, majd 1902-ben újra átépítették a templomot.

Bajmi-kút[szerkesztés]

A Patacs feletti Bajmi-tetőről délre tartó vízmosásos völgyben található a Bajmi-kút nevű forrás. Patacs utolsó házait elhagyva a PΔ jelzésről letérve, a PO jelzés nyomán érhető el a vörös homokkövekből megépített Árnyas-forrás, amelyet régebben György-Kárló forrás néven ismertek.[7]

Híres emberek[szerkesztés]

Érdekességek[szerkesztés]

  • Egy Patacs fölötti szőlő 1332-ben történt eladásáról szól az első oklevél, amely a mecseki szőlőkultúrát említi. Ebben az időszakban a Pécs környéki bort országosan a legjobbak közé sorolták.[8]
  • A második világháború alatt ezen a területen működött Pécs repülőtere, amikor az szovjet kézbe került a sérült amerikai bombázók rendszeresen hajtottak végre itt kényszerleszállást.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e Pécs lexikon  II. (N-ZS). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 78. o. ISBN 978-963-06-7920-6
  2. Baranya Megye Földrajzi Nevei I. 1982. 134/1946.
  3. FNESZ. 1978. 502.p. Pat alatt
  4. Dr. Nyári Sándor
  5. Pálos rend története
  6. Patacs a Magyar Köztársaság helységnévtárában
  7. Baranya Megyei Természetbarát Szövetség
  8. Mecsekalji Borvidék. [2016. december 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 30.)