Északmegyer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Északmegyer
Közigazgatás
Település Pécs
Népesség
Teljes népességismeretlen
Északmegyer Pécs térképén

Északmegyer Pécs egyik városrésze, melyet északon a Verseny utca, keleten a Siklósi út, délen az Északmegyer dűlő, a Szilva utca, a Móra Ferenc utca, illetve nyugaton a Megyeri út és a Tüzér utca határol. A városrészben található a vasárnaponként megrendezésre kerülő, neves pécsi vásár, melyet több mint 160 éve rendeztek először.[1][2] Üzemeltetője megegyezik a Pécs Expoéval.[3] Északmegyer lakosai főleg kertes házas övezetben élnek, a Kertvárostól északra eső területen. A vasút mentén, a déli oldalon sok sportpálya kapott helyet. Itt található közvetlen szomszédságban a PTE Sportközpont (korábbi Matáv-pálya), az atlétikai stadion, a Pécsi VSK labdarúgó stadionja és a Várkői Ferenc stadion. Ezek összevont látogatói kapacitása évi 20 ezer főre tehető.[4]

Északmegyer északkeleti részén található az 1762-ben alapított Pécsi Bőrgyár, mely 2009. márciusban többéves vergődés után végleg bezárta kapuit.[5][6] Az egykor több száz dolgozót foglalkoztató üzem területén rendezték 2009-ben a Pécsi Egyetemi Napok fesztiválját.

Története[szerkesztés]

Pécs ókori neve Sopianæ. E latin képzésmódú név vitatott eredetű alapszava (kelta sop: 'mocsár') minden bizonnyal kapcsolatban van azzal, hogy a Pécs helyén álló római kori város déli oldala akkor lenyúlt a vízjárta, mocsaras rétig. A középkorban már létezett egy Megyer nevű falu a térségben, mely a török hódoltság utáni években még lakott helység volt. A 18. század elején azonban már lakatlan. Helye az egykori Megyeri puszta és Megyeri legelő (a mai Vásártér és a Pécs Plaza) között levő területre tehető. A Megyeri-kertváros beépülése az 1930-as években indult meg.[7] 20. század első feléig, amikor a Pécsi-vizet szabályozták, mocsaras síkságát lecsapolták. Így jöhetett létre a medence déli felén a területileg némileg elkülönült Megyeri Kertváros.[8]

Nevének eredete[szerkesztés]

A magyar és megyer szavunk előzménye a finnugor örökségként ránk maradt vegyes hangrendű moger szó. Ebből a vegyes hangrendű formából (melynek változatai még a 16. században is éltek) kétirányú hangrendi kiegyenlítődéssel megyer és magyar változat alakult ki. Törzsnévként a magas hangrendű változat, s a vezető törzs (Árpád törzse) után népnévként a mély hangrendű változat állandósult.[9]

A Pécs melletti Megyer - nevéből következően - a megyer törzsbeliek települése volt a honfoglalás első éveiben. A Megyer tehát törzsnévből alakult helységnév. Nem lehet véletlen, hogy a pécsi Megyer közelében még három törzsnévi eredetű település létezett az Árpád-korban: Árpád (ma: Nagyárpád), Keszü (Keszi?) és a Varsány.[10]

Hivatkozások[szerkesztés]