Havihegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Havihegy
Havihegyi templom.JPG
Közigazgatás
Település Pécs
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Havihegy (Pécs)
Havihegy
Havihegy
Pozíció Pécs térképén
é. sz. 46° 05′ 01″, k. h. 18° 14′ 18″Koordináták: é. sz. 46° 05′ 01″, k. h. 18° 14′ 18″
Havihegy Pécs térképén

Havihegy vagy Havi-hegy (korábban Kakasdombnak ill. Kokasváry-hegynek is hívták[1]) Pécs egyik városrésze a Mecsek déli oldalán. Innen nyílik az egyik legszebb kilátás a Pécs városra. A terület kiemelkedő eseménye a havihegyi búcsú. A búcsúhoz szervesen hozzátartoznak az árusok sátrai, a kirakodók vására. Tengerszint feletti magassága 170–246 m.[1]

Története[szerkesztés]

A hegy a földtörténeti újkor miocén időszakában keletkezett szarmata mészkőből. Elsősorban elpusztult mészvázú tengeri élőlények felhalmozódott maradványai hozták létre a kőzet anyagát. A miocén kor óta a Mecsek folyamatosan emelkedett ki a tengerből. Meredek partjait erős hullámverések alakították, előtte egy közel sík sekély vizű sáv alakult ki. A meredek fal az abráziós fal, a közel sík sekély vizű partszakasz az abráziós terasz. Ilyen terasz a Havihegy felülete is.

A városrész a török korban őrhely volt valószínűleg.[1]

A Havi-hegy déli, délnyugati oldalán (inkább a hegy lábánál) 1722-ben még csak hét utca létezett.[2] A Havi-hegy aljának beépítése 1786 után felgyorsult, ám a még jelentősebb fejlődés ebben a városrészben 1828 után kezdődött.[3] Pesty Frigyes adatközlője szerint a Havi-hegy 1865-ben „szölöüvel beültetett meredek, sziklás hegy. Nevét a dombon épített Haviboldogasszony Kápolnától nyerte.”[4] 1690-ben kitört Pécsett a pestisjárvány. Akkor a város lakói fogadalmat tettek, hogy a járvány elmúltával emlékkápolnát emelnek a Kokas-dombon. Fogadalmukhoz híven az építőanyagot kézben hordták fel a meredek hegyoldalon. Bárdos István szerint a kápolna építésére engedélyt kért a német polgárság Karaffa generálistól, aki báró Kurcz prefektust bízta meg a hely kijelölésével. Legalkalmasabbna látszott a város fölött elterülő magaslat, melyet azelőtt „Kakasdomb”-nak vagy „Bajraktár”-nak hívtak. (Bajraktar török szó, zászlót jelent). Valószínűleg itt tartotta a török örseit.[5]

Az ismétlődő pestisjárványok nyomasztó hatása alatt 1713. augusztus 25-én határozta el Pécs város tanácsa, hogy az akkori piactéren (ma Széchenyi tér) Szentháromságszobrot állíttat. A Szentháromság-emlék érdekes történetét Romváry Ferenc dolgozta fel.[6]

Határai[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 293. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  2. Madas térképe az 1722. évi állapot szerint!
  3. MADAS-külváros I. 1985. 7-31. p. és az 1786-os 1828-as térkép.
  4. Dercsényi 1966. 142-43. p.
  5. Bárdos István: Pécs régi német utcanevei. Pécs, 1933, 46. p.
  6. Romváry 1982. 306-313. p.

További információk[szerkesztés]