Püspöki palota (Pécs)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Püspöki palota
a Barbakán és a püspöki palota
a Barbakán és a püspöki palota
Ország Magyarország
Település Pécs

Tulajdonos Pécsi egyházmegye
Látogatható igen
Cím 7621 Pécs, Szent István tér 23.[1]
Elhelyezkedése
Püspöki palota (Pécs)
Püspöki palota
Püspöki palota
Pozíció Pécs térképén
é. sz. 46° 04′ 41″, k. h. 18° 13′ 21″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 41″, k. h. 18° 13′ 21″
Liszt Ferenc szobra Pécsett, a püspöki palota erkélyén

A pécsi püspöki palota a pécsi székesegyház nyugati oldalánál található műemléki épület, melyet zömmel a 12. század folyamán építettek. A Püspöki Palotán a 19. században végeztek utoljára nagyobb méretű átalakítást Scitovszky János püspök megbízásából. A palota köré csoportosult épületek teszik ki azt a műemléki együttest, melybe bele tartozik a barbakán is. A középkori eredet látható formáit későbbi átépítések szinte maradéktalanul eltüntették. Az alaprajzi rendszeren és a faltest anyagán kívül emlékét nem is őrzi más, csak az egykori védőtoronnyal megerősített kapualj és a délkeleti torony gótikus ablakának töredékei.

Története[szerkesztés]

A legkorábbi emlék a püspöki palotáról 1015-ben keletkezett, majd az 1064-es tűzvészkor is említést tesznek róla, hogy a tűz martaléka lett.[1]

A 12. századból való a trapéz alakú udvart közrefogó északi, keleti és déli szárny, valamint a palota mögötti kert északi oldalán álló épület, melynek helyén akkor a várbeli káptalan Szent Jánosról elnevezett temploma állott. A 14. században a palota a pécsi székesegyház északi oldaláról a déli oldalára került. A kutatók úgy tartják, hogy a délnyugati tornyához épített nagy épületszárny lehetett a palota magja.[1] A 15. században kapu- és lakótoronnyal gazdagodott a palota.[1] A reneszánsz korban a palotát jelentősen átalakították. Ekkor egy újabb palotaszárnnyal gazdagodott, amit a várfal belső falához építettek a toronytól nyugatra.[1]

Az első nagyarányú átépítésre a 18. században került sor. A század első felében gazdasági rendeltetésű szárnnyal zárták le az udvar nyugati oldalát.[1] A század második felében pedig Klimó György püspök az egész épületet alapvetően korszerűsítette. Az északi és keleti szárny fölé második emeletsort húztak és a déli szárnyat meghosszabbították a belső vár délnyugati sarkán álló toronyig. A homlokzatok is egységes barokk arculatot kaptak. A kis méretű ablakokat nagy, kőablakokra cserélték le.[1] Felépítették a könyvtárszárnyat, és gazdasági helyiségeket alakítottak ki.[1]

A tér felé néző főhomlokzatot egy 19. századi metszetről ismerjük, amelyen a Pollack Mihály által átépített, klasszicista Székesegyház mellett még a barokk püspöki palota áll. A palotán a 19. században végezték az utolsó nagyobb méretű átalakítást. 18381852 között Scitovszky János püspök megbízásából lebontották a nyugati szárny egy részét, a hozzá csatlakozó reneszánsz szabad lépcsővel együtt, s neoreneszánsz stílusban építették át a keleti homlokzatot.[1]

Források[szerkesztés]

  • Dercsényi Dezső, Pogány Frigyes, Szentkirályi Zoltán: Pécs (Műszaki, 1966)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e f g h i Pécs lexikon  II. (N-ZS). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 151. o. ISBN 978-963-06-7920-6