Irgalmasok temploma
| Irgalmasrendi Szent Sebestyén-templom | |
 | |
| Vallás | Keresztény |
| Felekezet | római katolikus |
| Egyházmegye | Pécsi egyházmegye |
| Védőszent | Szent Sebestyén |
| Püspök(ök) | Felföldi László |
| Pap(ok) | Morvay Imre Pió |
| Építési adatok | |
| Építése | 1727 |
| Stílus | klasszicizmus |
| Felszentelés | 1727 |
| Felszentelő | Bachich Péter |
| Alapadatok | |
| Torony | 1 |
| Elérhetőség | |
| Település | Pécs |
| Hely |
7621 Pécs, Széchenyi tér 3-5. |
| Elhelyezkedése | |
 Irgalmasrendi Szent Sebestyén-templom
Pozíció Pécs térképén
| |
| é. sz. 46° 04′ 30″, k. h. 18° 13′ 43″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 30″, k. h. 18° 13′ 43″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Irgalmasrendi Szent Sebestyén-templom témájú médiaállományokat. | |
Az Irgalmasok temploma (felszentelt nevén Szent Sebestyén-templom) katolikus templom Pécs belvárosában, a Széchenyi téren.
Története[szerkesztés]
A középkorban a területen a johanniták ispotályos gyógyító rendje telepedett le. A török hódítás után az erkölcsi jogutódlás címén a szintén gyógyító kapucinusok települtek le. Az itt álló sarokházat a pálosoktól vették át 1698-ban (akik a Király utcába települtek át), az épületet hamarosan lebontották.
A mai épületcsoport építése az 1700-as években kezdődött meg Nesselrode Ferenc pécsi püspök támogatásával. A templom építésének pontos dátuma nem ismert, de azt tudni, hogy 1725-ben a templomgondnok feljelentést tett egy ácsmester ellen, illetve hogy 1727-ben Bachich Péter boszniai püspök szentelte fel. 1734-ben építették hozzá a mai Irgalmasok utcája vonalába kiugró kápolnát. Az 1739–1740-es pestisjárvány idején a kapucinus kórház jelentős szolgálatot tett. Az 1744-es tűzvész alkalmával a templom és a zárt udvaros rendház is leégett.
II. József rendeket eltörlő rendelkezése a kapucinus rendet is érintette (noha a város a meghagyását kérte a rend gyógyításban és iskolai tanításban nyújtott szolgálataiért). A kolostorból lakóház lett, földszintjén vendéglő nyílt. A király halála után a kapucinus rend nem tért vissza, viszont Krautsack János György tímár- és molnármesternek köszönhetően 1795-ben a Szent János gyógyító irgalmas rend települt a kapucinusok elhagyott birtokába. 1797-ben Krautsack külön kórházi szárnyat építtetett, mely előbb 24, később 40 ágy férőhellyel rendelkezett. A mai Kossuth teret is magába foglaló kertbe méhészetet telepítettek.[1]
Az épület[szerkesztés]
Az eredeti, egyhajós dongaboltozatos templom és rendház barokk stílusban épült. Intarziás faoltárai kivételes művészi értéket képviselnek. Az olasz barokk főoltárkép Szent Sebestyén vértanúságát ábrázolja, felette a Szentháromságot ábrázoló festmény található. Az oltár festményeit 1750 környékén festette Paulus Antonius Senser eszéki festőművész. Az 1734-ben épült kegykápolna rokokó oltárral rendelkezik, az oltárkép Szűz Mária és Szent Anna kompozícióját ábrázolja, festője ismeretlen. A templom Krautsack végrendelete alapján már ekkoriban is rendelkezett orgonával.
A templom jelenlegi eklektikus formájába 1887 és 1891 között került Kirstein Ágoston építész tervei alapján. A kapu fölötti háromszög alatt található a rend jelvénye, a gránátalma. (Ekkor épült meg a templom mellett álló Gránátalma Patikamúzeum emelete is.) Az emeleti részt attika díszíti, a homlokzaton íves záródású fülkében elhelyezett Mária-szobrot Kis György készítette. A templom rossz állapotú tornyát teljesen megújították, 3 új harang került bele.
A templom belsejét 1908-ban újították meg. A freskókat Graits Endre festette 1908-ban. Az irgalmasrend megalapítója, Istenes Szent János domborművét Mayer Ede szobrászművész, az új 19 regiszteres orgonát a pécsi Angster-gyár készítette. A templom nyugati oldalán négyzetes kápolna van.
A következő átfogó felújításra 1936-ban került sor, ekkor a festmények és a fafaragmányok is restauráláson estek át, illetve két új festmény is készült.
A freskókat 2012-ben restaurálták. A templomban Angster-orgona található, ezt szintén ekkor cserélték le, ahogy a templom kívülről is megújult, illetve energetikai korszerűsítésen is átesett a templom.
A templom kőpadlózata alatt 18-19. századi pécsi családok, illetve a rend tagjai temetkeztek. Itt nyugszik a kórházat alapító Krautsack János György is. A kriptát 1990-ben tárták fel.[2]
A templom előtt áll az eozinmázas, ökörfejes Zsolnay-kút.
Képek[szerkesztés]
A templom 1912-ben
A templom az 1910-es években
A templom és a gyógyszertár 2005-ben
A templom a 2005-ben
A templom 2014-ben
A templom belseje 2012-ben
Zsolnay-kút
.jpg)
.jpg)
Források[szerkesztés]
- Vörös, Márton. A Széchenyi tér regénye (1963)
- Pernecker Dávid: A folyamatos megújulás pécsi temploma, 2017. december 1. (Hozzáférés: 2020. december 5.)
- Trebbin Ágost: Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 132., 2014. április 26.
- Trebbin Ágost: Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 133., 2014. május 3.
- Trebbin Ágost: Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 134., 2014. május 10.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Ács-Sánta Magdolna: A pécsi Gránátalma gyógyszertár 200 éves története. Gyógyszerészet – XLII. évfolyam 6. szám pp. 332-336. Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, 1998. június. (Hozzáférés: 2017. május 30.) ISSN 0017-6036
- ↑ Retro90: Húsz éve derült fény a pécsi titokra, 2010. május 12.[halott link]
