Király utca (Pécs)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Király utca
A pécsi Király utca, a Színház tértől a Széchenyi tér irányába
A pécsi Király utca, a Színház tértől a Széchenyi tér irányába
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település Pécs
Városrész Belváros
Nevezetes épületei Pécsi Nemzeti Színház
Irányítószám 7621
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Király utca (Pécs)
Király utca
Király utca
Pozíció Pécs térképén
é. sz. 46° 04′ 36″, k. h. 18° 13′ 55″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 36″, k. h. 18° 13′ 55″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Király utca témájú médiaállományokat.

A pécsi Király utca a baranya megyei székhely belvárosának legismertebb sétálóutcája a Széchenyi tértől keleti irányban halad a Búza téren keresztül a Katalin utcáig, amelyben számos műemlék jellegű, nevezetes épület látható. 1864-ben nevezték el az utca Széchenyi tér és Felsőmalom utca közti szakaszát Király utcának, Király József pécsi püspök tiszteletére, aki 18071825 között töltötte be a tisztségét,[1] az utca külső fele előbb Fő utca, majd Kossuth Lajos utca volt. 1945-től kb. 1991-ig az egész utca a Kossuth Lajos utca nevet viselte, a rendszerváltás után pedig teljes hosszában Király utcává nevezték. Az utca nincs teljes hosszában elzárva az autósforgalomtól, mindössze a Pécsi Líceum Templomig szól a tilalom. Az utcán egykor villamos haladt, melynek emlékét emléktábla őrzi.[2] Az utca középső részén található a Pécsi Nemzeti Színház, mely 18931895-ben épült.[3] Számos étterem, kávézó és galéria található a korzó mentén, melyen végigsétálva érdemes a házak emeleti homlokzataira is felnézni, ahol gazdagon keretezett ablakokat, rozettákat látni.

Története[szerkesztés]

Király utca és Fő utca Pécs térképén

Király József püspökről kapta nevét Pécs híres sétálóutcája. 1820. március 27-én hatalmas tűzvész következtében leégett a Budai városrész épületeinek csaknem egytizede.[4] dr. Ódor Imre, a Baranya Megyei Levéltár igazgatója szerint a püspök kiemelkedő szociális érzékenysége késztette arra a városvezetőket – a tűzvész után csaknem fél évszázaddal, 1864-ben –, hogy a város fő utcáját Király Józsefről nevezzék el. A Kossuth Lajos utca mellett a Király utcán össz­pontosult a város üzleti életének nagy része, itt voltak a legforgalmasabb üzletek, amelyek személy­forgalmát 1913 és 1960 között villamosközlekedés is segítette.

Nevének története[szerkesztés]

Kossuth Lajos utcanévtábla

A sétálóutca igencsak viharos névtörténettel rendelkezik. Pécs történetében példátlanul, 21 nevet kapott. A képzeletbeli rangsor második helyezettje a Hunyadi János utca, 13 névvel.[5]

  • 1554: Nagy uca mahalle
  • 1687: Nagy utca (egyes esetekben ucca)
  • 1713-22: Ofner gasse
  • 1722 körül: Stern Gasse
  • 1724-1803 között az alábbi neveken: Ofner gasse, Hauptgasse, Platea major, Platea magna, Platea Principalis, Platea Capitaliis, Platea Budensis, Öregh Utza, Nagy Utza
  • 1804: Feő Ucza, Haupt Gasse
  • 1817: Ofner Vorstadt gasse zum oberne Mauth-Hause
  • 1843: Fő utza
  • 1864: Király utca és Fő utca
  • 1930: Király utca és Kossuth Lajos utca
  • 1977: Kossuth Lajos utca
  • 1991: Király utca

Palatinus Hotel[szerkesztés]

Palatinus Hotel

A Király utca 5. szám alatt található a szecessziós hangulatú Palatinus Hotel, amelyet 1915. májusában adtak át Pannónia Grand Hotel néven. A Palatinus nevet 1975-ben kapta, jelenlegi hivatalos elnevezése Hotel Palatinus City Center. A Király utca hangulatát erőteljesen meghatározó három emeletes épületet Pilch Andor építész tervezte a korábbi kesztyűgyártó üzem helyére, a Hamerli család részére. A közel százéves épület mai külsejét az 1988-ban kezdődött, tizenhárom évig tartó felújítása után nyerte el.[6] A szálloda nagyterme Bartók Béla nevét viseli, aki 1923. október 30-án itt adott koncertet. A szálloda legismertebb vendégei José Carreras, Plácido Domingo, Jiří Menzel voltak. Volt idő, amikor az épület össze volt kötve a Széchenyi téri Nádor Szállóval. A hotel ma a Danubius Hotels Group tulajdona.[7]

Színház tér[szerkesztés]

Pécsi Nemzeti Színház

A Király utca kis térré szélesedik. A Színház térre keresztelt téren található a Pécsi Nemzeti Színház, amely 1895-ben nyitotta meg kapuit a Bánk bán című darabbal. A színház korszerű, több szín megjelenítésére alkalmas forgószínpaddal, egy 4 részben süllyedő zenei árokkal, fény-, hang-, és videórendszerrel van felszerelve. A Pécsi Országos Színházi Találkozó egyik fontos helyszínéül szolgál az épület, melyben négy teremben tartanak előadásokat: nagyszínház, kamaraszínház, szobaszínház és stúdiószínház.[8]

A téren található a Pécsi Kulturális Központnak helyet adó Dominikánus ház, melynek helyén egykoron Ferhád pasa dzsámija állt.[9] A török után ezt a Dominikánus szerzetes rend kapta meg, s itt templomot és rendházat építettek. 1786-ban II. József feloszlatta a dominikánus rendet. Üresen maradt a templom és a rendház. A Francia háború idején az épületekben francia foglyok tartózkodtak. A templomból raktár lett, majd lakóház. A múlt század végén dr. Johan Béla orvos átépíttette a mai formájára.[10]

A Színház tér északi oldalán álló – többször átépített – épületet (Király u. 13.) a Pécsi Nemzeti Kaszinó használta 1839-től. Földszinti helyiségeiben a híres Nick-féle söröző az 1895-ös átalakításig működött. Ma a Helyőrségi Klub (volt Fegyveres Erők Klubja) működik benne. A tér felőli bejárata a Belvárosi Étterem. A tér két körcikk alakú szökőkutas medencéjének sarkát Rétfalvi Sándor pécsi szobrászművész színjátszásra utaló alkotásai díszítik.[11]

Vasváry-ház[szerkesztés]

Vasváry-ház

A Király u. 19. szám alatti Vasváry-ház díszes pirogránit domborművei a Zsolnay porcelángyárból valók (Sikorszki Tádé alkotásai, 1893-ból). A Vasváry György vaskereskedő nevét viselő épület a vasipar és a kereskedelem jelképeit hordozzák. A legkorábbi adat a házról 1840-ből való, amikor Vasváry édesapja a kétszintes házat megvásárolta. Harminc évvel később átépítették Ivánkovits István és Szánthó Antal építészek tervei alapján. Ennek során került a főhomlokzat párkányára 1883-ban a Vasváry-ház felirat, a ház hátsó udvarának homlokzati részére pedig Vasváry-udvar. A lépcsőház falán két Mücke Ferenc József festmény található.

A lakás szalon része neoreneszánsz stílusú, intarziás parkettával, festett mennyezettel, bronz csillárral, egy Bösendorfer zongorával, festményekkel és egy 17. századi nemesi oklevéllel. A család ezeket a relikviákat 1988-ban a városi tanácsnak adományozta. Az egyik kisszalonban Péchy Blanka színésznő, diplomata és nyelvművelő és a Janus Pannonius Társaság, illetve a helyi sajtó és a színházi élet relikviái kaptak helyet. A másik kisszalon egyik részében a zenei élet, ill. az egyesületek (Pécsi Dalárda, Pécsi Daloskoszorú, Polgári Daloskör, Gutenberg Daloskör, ill. a Pécsi Ünnepi Játékok, a Mecsek Egyesület) emlékei és a 1920. századi pécsi fényképészek alkotásai láthatók.[12]

Az épület aljában ma étterem működik.

Caflisch cukrászda és kávéház[szerkesztés]

Az ország legrégebbi cukrászdája 1789 óta áll a ma Király utca 32. címen található épületben.[13] Az épületről az első ismert adatok 1695-ből származnak, először cukrászdát 1789-ben nyitott Szibereau Ágoston. 1800-tól egyben Pécs első kávéházaként is üzemel (Scheiber Györgynek köszönhetően), 1869. április 27-től bérelte Caflisch Kristóf, aki 1879-ben meg is vásárolta az épületet.[14] Az üzletet 1887-ben bekövetkezett haláláig vezette, melyet 1948-ig özvegye, Murányi Anna vezette tovább - ezalatt élte a cukrászda és egyben cukrászüzem a fénykorát. 1952-ben államosították Éva Cukrászda néven; 1988-ban kapta vissza a Caflisch nevet, és állították vissza patinás belső terét.[15] A cukrászda 2009-ben bezárt, 2011-ben rövid időre megnyílt. 2014. júliusa óta üzemel újra.

Líceum Urunk Színeváltozása templom[szerkesztés]

A Líceum templom látványa a Király utcán sétálva.

A 18. században egy török dzsámi helyén és felhasználásával, a pálos szerzetesek építették 17411756 között, egy pálos szerzetes, Vépi Máté tervei szerint. A késő barokk stílusú templomot eredetileg a Szentháromság tiszteletére szentelték fel. A tornyok 17781779-ben épültek. Miután a pálos rendet 1786-ban feloszlatták, az épület egészen 1832-ig használaton kívül maradt. Berendezéseit az egyházmegye más templomai között osztották fel. Szepesy Ignác püspök vette használatba újra, a rendházat iskolává, úgynevezett lyceummá alakította, a templomot pedig az ifjúság istentiszteleti céljaira bocsátotta. 1923-ban, mikor a pozsonyi Erzsébet Egyetemet Pécsre helyezték, egyetemi templomnak nevezték ki. 1930 körül újrafestették a belső teret, ezek az alkotások a pécsi Gebauer Ernő munkái. A templomot 1997-ben vette át újra a pálos rend.[16]

A templomhoz kapcsolódik az egykori pálos kolostor barokk épülete, amely ma a Széchenyi István Gimnázium otthona.

Járműforgalom az utcán[szerkesztés]

Az utca a Széchenyi tér és a Felsőmalom utca/Majorossy Imre utca kereszteződés (vagyis a régi Budai Kapu) között sétálóutcaként funkcionál, a Budai Kaputól a Búza téri körforgalom felé gépjárművel egyirányú, a Búza tér és a Katalin utca között kétirányú gépjárműforgalom biztosított. Kerékpárral a Szent Mór utcától kelet felé kétirányú kerékpárforgalom biztosított – ebből a gépjárművel egyirányú részen csak a szembe közlekedő irányba, egyébként mindkét irányba külön kerékpársáv van felfestve.

Jegyzetek[szerkesztés]