Nagyárpád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Nagyárpád
Nagyárpád Pécs térképén
Nagyárpád Pécs térképén
Közigazgatás
Település Pécs
Népesség
Teljes népesség ismeretlen
Elhelyezkedése
Nagyárpád (Pécs)
Nagyárpád
Nagyárpád
Pozíció Pécs térképén
é. sz. 46° 02′ 27″, k. h. 18° 14′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 02′ 27″, k. h. 18° 14′ 50″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyárpád témájú médiaállományokat.
A nagyárpádi Szent Mihály templom

Nagyárpád Pécs egyik déli városrésze, mely 1955-ig önálló község volt. Postavölgytől északkeletre fekszik. Tengerszint feletti magassága 130-140 méter.[1]

Története[szerkesztés]

Az első világháborúban hősi halált halt nagyárpádiak emléktáblája a helyi Szent Mihály-templom falán.

A település története a faluval szemközti háromszög alakú dombon kezdődött. Első lakói, az ún. Somogyvár-Vinkovci kultúra emberei a korai bronzkorban jelentek meg i. e. 1900 körül.[1] Dióstetői erődített telepük a kor egyik dél-dunántúli központja volt (a helyiek ma is Diós tetőnek nevezik). A korai bronzkorból származó központi település teljes feltárása 1963 és 1967 között történt meg, leletei korszakalkotó fontosságúak.[2]

A 14. század elején a területen két Árpád nevű falu létezett egymás mellett és mindkettőnek külön temploma volt.[3] A török hódoltság végén már csak a mai Nagyárpádot jegyezték fel az adóösszeírásokban, a hódoltság végére azonban ez is elnéptelenedett. 1724 előtt kezdett ismét benépesedni délszlávokkal.[1] Rövidesen németek is megtelepedtek itt, a délszlávok pedig elköltöztek.[1]

A 21. század elején családi házas városrész.[1]

Nevének eredete[szerkesztés]

A mai helységnévben lévő Árpád szóra a honfoglaló magyarok fejedelmére emlékeztet.[4] A név Nagy- előtagja pedig úgy alakult ki, hogy mikor 1898-ban egységesítették a településneveket, akkor találtak még egy Árpád nevű falut Bihar megyében. Ezért a falu elöljárói Nagyárpádnak nevezték el a települést. Györffy szerint a magyar vezérek Pannonia elfoglalása után, 900-ban telepedtek meg véglegesen egy-egy folyó partvonalánál. Árpád vezér téli szállását Pécs mellett választotta ki, míg nyári szálláshelye, mint arról Anonymus is tudat (tudósít) a Csepel-szigeten feküdt.[5][1] Természetesen Árpád unokaöccsének, Szabolcsnak (a későbbi fejedelemnek) ugyancsak Pécs közelében, a mai Mecsekszabolcs területén jutott téli szálláshely. Nyilvánvalónak tűnik, hogy a Pécs melletti Megyert ugyancsak Árpád szálláshelyének tartjuk.

Tömegközlekedése[szerkesztés]

KRESZ busz.svg 42 Főpályaudvar – Nagyárpád

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e f Pécs lexikon  II. (N-ZS). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 13. o. ISBN 978-963-06-7920-6
  2. www.archeo.mte.hu, A Dél-Dunántúl kora bronzkori története (2007–2010, OTKA 68548)
  3. Györffy-Árpád-kor 1987. 271.p.
  4. FNESZ. 1978. 63.p. Árpádhalom alatt!
  5. Györffy-Árpád-kor 1987. 32, 33, 34, 316.