Mocsár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A szlovákiai városrészt lásd: Mocsár (Szlovákia).

A mocsár növényekkel sűrűn benőtt állóvíz, amelyet néhol egybefüggő, mozdulatlan víztükör borít.[1]

Sík vidéken, a felszín teknőszerű mélyedéseiben keletkezik, amelyekben a csapadékvíz meggyűlik, és sem lefolyni, sem a vízzáró talajba beszivárogni nem tud. Az alföldek és a széles folyóvölgyek, különösen a kis esésű torkolati szakaszok jellegzetes állóvize.

Néhol éles határt vonni a és a mocsár közt alig lehet, a tavak szélein gyakoriak a mocsarak, amelyeknek a kiterjedése a tó vízállásával változik. Hasonlóképpen a szabályozatlan folyók vize is mocsarakat hozhat létre. Leginkább a folyók deltavidékét lepi el a víz, mely sós, ha a tenger dagálya visszaduzzasztja, és édes, ha csak a folyó árvizéből táplálkozik. Az Alföldön a folyók szabályozása előtt igen nagy területeket borítottak el a mocsarak, melyeket mezőgazdasági célokból, az ökológiai szempontok mellőzésével jórészt lecsapoltak.

A sekély mocsarat gyakran teljesen belepi a növényzet, ilyenkor láp a neve, bár a megkülönböztetés nem éles; berek, turjány, hany és örjeg néven is nevezik. Geobotanikai értelemben a láp nem tévesztendő össze a mocsárral, amelyben nem képződik tőzeg (vagy ha igen, az rendszeresen el is bomlik). A „mocsár” szó a köznyelvben általában jelent mindenféle kiterjedt, állandó nyílt víztükör nélküli vizenyős területet (így a lápokat is); tudományos jelentése ennél szűkebb.

Források[szerkesztés]

További információ[szerkesztés]

Commons:Category:Swamps
A Wikimédia Commons tartalmaz Mocsár témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyar Nagylexikon 13. kötet 201. old.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]