Idősebb Jakab apostol

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Idősebb Szent Jakab
Idősebb Jakab apostol.(Pathmoszi ikon, 12. század)
Idősebb Jakab apostol.
(Pathmoszi ikon, 12. század)
apostol
Születése
1. század eleje
Betsaida
Halála
42 vagy 44
Jeruzsálem
Tisztelete
Egyháza Római katolikus egyház
Tisztelik Római katolikus egyház
Ókeleti egyházak
Ortodox kereszténység
Ünnepnapja július 25.
Római katolikus egyház
április 12.
Kopt ortodox egyház
április 30.
Ortodox kereszténység
december 28.
Etióp ortodox egyház
december 30.
Római katolikus egyház (Spanyolországban)
Minek/kiknek a védőszentje? Spanyolország, zarándokok, kerekedők, gyógyszerészek, szatócsok
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Idősebb Szent Jakab témájú médiaállományokat.

Idősebb Jakab apostol vagy Idősebb Szent Jakab (latinul: Iacobus Maior), (1. század eleje, Betsaida42[1] vagy 44,[2] Jeruzsálem[3]) Zebedeus és Szalome fia, János evangélista testvére, Jézus egyik apostola. Idősebbnek nevezik, hogy megkülönböztessék Jézus másik tanítványától, Alfeus fiától, Ifjabb Jakab apostoltól.[3] Az Újszövetség szerint Jeruzsálemben szenvedett vértanúságot mintegy 10-15 évvel Jézus mennybemenetel után. A középkorban elterjedt nézetnek, mely szerint Jakab Hispániában térített volna, úgy tűnik, nincs történelmi alapja. Sírját a 9. század óta Santiago de Compostelában tisztelik.

Személye a Bibliában[szerkesztés]

Szent János leírása szerint Jakab egyike volt Jézus első tanítványainak. Testvérével együtt Keresztelő Szent János tanítványai voltak, ő vezette el őket Jézushoz (Jn 1:29–39). A szinoptikus evangéliumok leírása szerint Jakab Jánossal együtt apjukkal a tengerparton ültek, mikor Jézus elhívta őket. Márk evangéliuma Boanerges-nek, a mennydörgés fiainak hívja a testvérpárt (Mk 3:17). Jakab jelen volt a színeváltozáskor, Jairus leányának feltámasztásakor, és a Getszemáni-kertben is.[3][4][5]

Jézus mennybemenetele (30 körül) után a jeruzsálemi gyülekezetben működött.[3] Az apostolok cselekedetei alapján tudjuk, hogy I. Heródes Agrippa zsidó király ölette meg 41/42-ben,[3][4] vagy 44-ben:[2]

Abban az időben pedig Heródes király elkezde kegyetlenkedni némelyekkel, a gyülekezetből valók közül. Megöleté pedig Jakabot, Jánosnak testvérét, fegyverrel.
– ApCsel 12:1-2[6]

Biblián kívüli hagyomány[szerkesztés]

Az Újszövetség nem részletezi Jakab halálát, de a régi keresztény hagyomány szerint az apostolt őrző katona – látva Jakab hitét és állhatatosságát – megkérte, hogy bocsásson meg neki. Jakab erre így felelt: „Béke legyen veled”, és megcsókolta. Miután Jakabot lefejezték, a kísérő katona is kereszténynek vallotta magát – ezért, mint lázadót, őt is kivégezték.[5]

Az örmény keresztény hagyomány Jakab halálának helyét Jeruzsálem későbbi örmény negyedében, a Szent Jakab székesegyház egyik kápolnájának helyén jelöli meg.[2]

Tisztelete[szerkesztés]

Némely hagyomány szerint Jakab apostolt vértanúhalála után Heródes Agrippa király rendelete miatt eltemetni nem lehetett, ezért tanítványai a holttestet ellopták, márvány szarkofágba tették, és egy hajóra rejtették. A hajót azonban elfelejtették a parthoz kikötni, ezért azt a víz elvitte egész Hispániáig (a mai Spanyolországig), és az akkori Iria Flaviában ért partot. Itt eltemették.[forrás?]

Az újabb kutatások nem tudják pontosan megjelölni az ereklyék hispániai átvitelének időpontját. Az bizonyos, hogy a 9. századtól a hagyomány egyöntetűen vallja: Jakab sírja Hispániában van.[3] A legenda szerint ugyanis a sírja a középkor első századaiban feledésbe merült, mígnem a 9. században egy csillag jelezte annak helyét. Mivel Szent Jakabot spanyolul Sant Iago-nak hívják, e legenda a város nevének eredetére is választ ad: Campus stellae, azaz Csillag mezeje. Együtt pedig Santiago de Compostela.[forrás?] A megtalált sírt körülbelül 800 óta egyre növekvő tisztelet vette körül. Először egy kis kápolna épült föléje (II. Alfonz asztúriai király műve[forrás?]), amelyet 899-ben III. Alfonz asztúriai király kibővített. A kápolnát a hispániai arabok 997-ben lerombolták, a sírt azonban megkímélték. Erre épült 1075 és 1128 között az a bazilika, amely lényegében ma is áll. Szent Jakabot „Isten után a legjóságosabb és legerősebb pártfogónak” tisztelték. Érthető, hogy egész Európából zarándokoltak sírjához.[3]

A 8. századtól kezdett elterjedni az egyházban a hagyomány, hogy Jakab maga is hirdette az igét Hispániában.[3] Eszerint Jézus feltámadása után a 3. évben ment Hispániába.[4] Egy késői, 1314. századi leírás beszámol róla, hogy igehirdetésének nem volt sok foganatja. Az elkeseredett Jakabnak ekkor megjelent a Szűzanya Zaragózában és megvigasztalta.[3]

Jakabot a spanyolok a Matamoros, azaz Mór-ölő jelzővel is illetik. Ennek eredete a 844-ben a mórok ellen vívott clavijói csata. Ekkor a legenda szerint Jakab fehér lovon jelent meg, és győzelemre vezette a keresztény seregeket. E legenda alapján ábrázolják Jakabot gyakran páncélban lovon ülve, csata közben.[forrás?]

Galéria[szerkesztés]

El Greco: Szent Jakab  
Santiago Matamoros, azaz Szent Jakab, a mór-ölő  
Albrecht Dürer: Szent Jakab vértanúsága (1508 körül)  

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szentek élete az év minden napjára III., szerk. Schütz Antal, Szent István Társulat, Budapest, 1933, 105. o.
  2. ^ a b c Katolikus lexikon, Jakab, Szent, idősebb
  3. ^ a b c d e f g h i Diós, i. h.
  4. ^ a b c Pallas, i. h.
  5. ^ a b Radó, i. m., 30–31. o.
  6. http://www.biblia.hu/biblia_k/k_44_12.htm

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]