Balatonboglári borvidék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balatonboglári borvidék
Részlet a szóládi löszpincesorból
Részlet a szóládi löszpincesorból
Adatok
Ország  Magyarország
Megye Somogy megye
Borrégió Balatoni borrégió
Talajösszetevők lösz, helyenként magas mésztartalommal, néhol kővel és agyaggal keverve
Régió területe 9980 hektár, ebből 8200 hektár I. osztályú[1]
Szőlőterület 3200–3250 hektár

A Balatonboglári borvidék, más néven Dél-balatoni borvidék Magyarország egyik, Somogy megye egyetlen borvidéke. A Balatonboglár központú terület hat hegyközségéhez 37 település tartozik, melyek főleg a Balaton déli partján helyezkednek el, de a borvidék részét képezi Böhönye, Csurgó és a Kaposvár közelében fekvő Nagyberki környéke is.

A borvidék 3200 hektáros szőlőterületének körülbelül kétharmada fehér, a maradék kék szőlő.[2] A területen fontos szerepet játszik a pezsgőkészítés is.

Itt dolgozó borász eddig három alkalommal kapott Az év bortermelője díjat: 2006-ban Garamvári Vencel, 2008-ban Konyári János és 2010-ben Légli Ottó. A rádpusztai IKON Borászat 2013-ban elnyerte Az év pincészete díjat,[2] a Dél-Balatoni Borút Egyesület pedig 2017-ben Örökségünk – Somogyország Kincse díjat kapott.[3]

Földrajz[szerkesztés]

Természetföldrajz[szerkesztés]

A kéthelyi szőlőhegy (Marcali-hát)

A borvidék természetföldrajzilag négy fő részre osztható: a nyugati részén észak–déli irányban húzódó Marcali-hátra, Külső-Somogy északi felére, a Kapos folyó völgye fölött emelkedő észak-zselici dombokra és Csurgó környékére. Az évi középhőmérséklet 10–10,5 °C, a csapadékmennyiség 600–800 mm közötti, északkeleti irányban csökken, köszönhetően a tengertől való egyre nagyobb távolságnak. Az atlanto-mediterrán befolyás miatt ősszel másodlagos csapadékmaximum fordul elő. A napsütéses órák száma 1950 és 2050 között változik, ez északkelet felé nő.[4]

Külső-Somogy északnyugati részén 180–300 méter magasságú, dél felé alacsonyodó, észak–déli irányú, 6–8 kilométer széles hátak (Boglári-hát, Karádi-hát, Balatonföldvári-hát) húzódnak, amelyek Balaton felé eső pereme meredek, lépcsős. A folyóvizek által okotott erózió és a csuszamlások miatt ezen hátak kisformái rendkívül változatosak. Tőlük keletre rendezetlenebb eloszlású dombhátak találhatók, amelyek északi oldalukon meredekek, míg dél felé lankásan nyúlnak el. Ezen a területen vannak olyan helyek, amelyek meghaladják a 300 méteres tengerszint feletti magasságot is, például Somogy megye legmagasabb pontja, az Almás- vagy Almán-tető. A vidéket keleti irányban vastagodó, 10–30 méter vastag lösztakaró fedi, amely a jégkorszakban települt rá a tengeri, valamint alsó- és felső-pannon üledékekre.[4]

Karád és a karádi szőlők (Külső-Somogy)

Külső-Somogyot nyugatról a korábban teljesen vízzel borított, ma alacsony agyagtartalmú homokból álló talajú, jó vízgazdálkodású Nagy-Berek választja el a Marcali-háttól, amely Balatonberénytől és Balatonkeresztúrtól mintegy 35 km hosszúságban, egyre keskenyebbé és alacsonyabbá válva nyúlik el dél felé. Ennek a tájegységnek a mindössze 254 méter magas kéthelyi Baglas-hegy a legmagasabb pontja.[4]

A Zselic északi részén emelkedő dombok az egykori egységes felszín tektonikai feldarabolódása és megbillenése következtében szintén meredeken törnek a Kapos völgye fölé, akár 240–270 tengerszint feletti magasságot is elérve,[4] ennek köszönhetően a hegyek kilógnak a folyó okozta párából, így mikroklímájuk kiváló a szőlőtermesztéshez.[5] A talaj itt is vastag lösztakaróból áll, ezen, mint a borvidék más részein, főként agyagbemosódásos barna erdőtalajok találhatók.[4]

A borvidék legdélnyugatabbi települése, Csurgó három tájegység találkozásánál fekszik: az északnyugati Öreghegy és az Újhegy a Zalaapáti-hát legdélibb része, a Zákány–őrtilosi-dombság peremvidéke, északkeleten Belső-Somogy közel sík homokhátai határolják, míg délen a Dráva egykori medrének magaspartja.[6]

Települései[szerkesztés]

A borvidékhez 37 település tartozik:[7]

Dűlők[szerkesztés]

131 éves kőkereszt szőlős díszítésű talapzata a nagyberki Kata-hegyen

A borvidéken számos termőterületet jelöltek ki. Ha egy bor alapanyaga legalább 95%-ban egy adott dűlőből származik, és kézi szüret esetén a termésmennyiség legfeljebb 11, gépi szüret esetén legfeljebb 10,5 tonna/hektár, akkor kizárólag a következő dűlőnevek tüntethetők fel a borosüvegen:[8]

  • Balatonberény: Bokros
  • Balatonboglár: Bánom-hegy, Bor-szérű, Botné, Dénesmajor, János-hegy, Kokas-hegy, Laki-tető, Landord, Matacs, Púpos, Rekesz, Rokkant, Rózsapuszta, Vitéz
  • Balatonkeresztúr: Bokros
  • Balatonlelle: Álgya, Berki-dűlő, Farkastanya, Hosszú-dűlő, Illés-tető, Kis-hegy, Magyal, Rád, Rózsapuszta, Tót-hegy, Várszó
  • Balatonszabadi: Meleg-oldal, Öreg-hegy, Pusztatorony
  • Csurgó: Kecske-hát, Kökényesi-dűlő, Öreg-hegy, Új-hegy
  • Gyugy: Gesztenyés
  • Kéthely: Baglas-hegy, Baja, Lóki, Meleg-oldal, Pap-föld, Sári-hegy, Tavaszi-föld, Vári-dűlő
  • Kőröshegy: Borkút, Boroc-hegy, Cseréd-alja, Kis-hegy, Mogyoród-tető, Öreg-hegy, Pap-útja, Somos, Tekenyős, Új-hegy
  • Kötcse: Bókavölgy, Csillagói-hegy, Fáncsi-hegy, Öreg-hegy, Új-hegy
  • Lengyeltóti: Mohácsi-hegy
  • Szólád: Gömböc-hegy
  • Szőlősgyörök: Banyászó, Landord, Páskom, Rekesz, Sínai-hegy, Új-hegy
  • Visz: Csirip-tető
  • Zamárdi: Kőhegy, Sáfránykert, Tóközi-szőlők

Története[szerkesztés]

Somogy vármegye 1498-ban adományozott címerében már szerepel a szőlő

A rómaiak Pannónia területén egészen az 1. század végéig termesztettek szőlőt, ám ekkor Domitianus császár a versenytársaktól tartó itáliai bortermelők nyomására kiirttatta az itteni szőlőket. 282-ben Probus császár rendeletére a szerémségi Tarcal-hegységben újraindulhatott a szőlőtermesztés, innen pedig hamarosan a Balaton környékére is átterjedt.[9]

A somogyi vidékeken a magyarok letelepülése után rövid idővel már szintén folyt a szőlőművelés. Miután Tar Zerind fia, Koppány vezér lázadása elbukott, birtokait a Pannonhalmi Apátságnak adományozták, az ehhez az adományozáshoz kapcsolódó iratokból pedig kiderül, hogy ezeken a somogyi birtokokon jó szőlő és bor termett. A szintén a Balatontól délre fekvő Somogyváron Szent László apátságot alapított, ahova Saint-Gillesből (jórészt flamand) szerzetesek érkeztek. A ő egyik fő tevékenységük is a szőlőtermesztés volt. A 13. század elejétől az apátság is telepített szőlőt, méghozzá a Nyest-hegyen (a későbbi Közép-Nyesten), a bort pedig pincékben tárolták. Az 1290-es években a királynéi birtokhoz tartozó északkelet-somogyi Berényben a királyné pincemesterei telepedtek le, a pannonhalmi apátság pedig Endréden, Kőröshegyen, Rádon és Gamáson rendelkezett szőlőbirtokokkal. Csák-nembeli Miklós Zamárdon, Dorozsma-nembeli I. István fiai 1322-ben Gyugyon birtokoltak szőlőket, míg 1408-ból arra van bizonyíték, hogy a Miset-nemzetség az Öreglak melletti Vasadon, Bálványosi György pedig 1488-ig Bálványos, Csege és Kapoly (Egyházas- és Kápolnás-Kapoly) helységekben bírt szőlőkkel. Utóbbi birtokok, ahol a leírások szerint igen jó bor termett, a birtokos halála után Nagylucsei Dóczy Orbán egri püspökhöz kerültek. A somogyi bortermelés jelentőségét jól bizonyítja, hogy amikor 1498-ban a magyar vármegyék közül Somogy vármegye elsőként kapott címert, abban már a szőlő ábrázolása is megjelent.[10]

Az 1773-ban épült Hunyady-pince (Kéthely)

A török idők hanyatlást hoztak a szőlőtermesztés terén is, de a törökök kiűzése után az 1700-es évek elejétől fellendülés vette kezdetét. 1715-ben és 1720-ban is készült összeírás a vármegyében, ezekből pedig kitűnik, hogy a szőlőterületek növekedésnek indultak, a szőlők termőképessége jó volt, bár a minőség csak közepes. A régi szőlőhegyeket helyreállították, és pincesorok is épültek. Főként Tolna vármegye irányából kis számú német telepes is érkezett Somogyba, akik szintén bekapcsolódtak a szőlőművelésbe. 1767-ben Mária Terézia szabályozta a jobbágyi szolgáltatásokat és a borkimérés jogát is, 1777-ben pedig megjelent a Somogy vármegyei szőlőhegyek életét is érintő megyei szabályozás. A termésátlagok tovább növekedtek, de a minőség a legtöbb helyen nem javult, kivételt csupán néhány birtok képezett. Ilyen volt például a Niklán élő és a Marcali melletti Gombai-hegyen gazdálkodó Berzsenyi Dánielé, aki még aszúbort is készített. Ebben az időben a legjobb termőhelyek a kéthelyi Baglas-hegy és környéke, valamint Szőlősgyörök voltak.[11]

A 19. század második felében gyorsult a fejlődés mind a termelés, mind a borkereskedelem terén, köszönhetően a jobbágyfelszabadításnak, a szőlődézsma 1868-as eltörlésének, a vámhatárok eltörlésének és a vasút kiépülésének.[11] A filoxéra viszont hamarosan megjelent Somogyban is: igaz, hogy a lazább szerkezetű talaj miatt itt kevesebb kárt okozott, mint sok más vármegyében, de a szőlőterületek nagysága így is az 1873-as 11 725 holdról negyven év alatt 7514-re csökkent. A védekezéshez nagy mennyiségű szénkéneget használtak fel: szénkénegraktárak létesültek Kaposváron, Balatonszentgyörgyön, Balatonbogláron, Karádon és Kőröshegyen is, valamint gyorsan terjedni kezdtek az új, ellenálló szőlőfajták is. Széchényi Imre Balaton-melléki telepítési kormánybiztosnak köszönhetően főként Balatonkeresztúr határában kiterjedt homokiszőlő-ültetvények jöttek létre.[12]

Arról nincs összesítés, hogy az első világháború előtt milyen fajtából pontosan mekkora területek voltak találhatók Somogyban, de az bizonyos, hogy voltak olyan, paraszti–polgári tulajdonú szőlők (például Bonnyán), ahol a többség direkttermő szőlő volt. A nagyobb birtokokról ezzel szemben készült kimutatás, és ebből kiderül, hogy csemegeszőlőként szinte mindenhol saszlát termesztettek, a fő borszőlőfajta pedig a rajnai és az olaszrizling volt, de többhelyütt előfordult az oportó, a kadarka, az ezerjó, a kövidinka és a burgundi is, valamint Andocson a mézesfehér, Gyugyon pedig a bakator is.[13]

A második világháború után a nagybirtokokat felszámolták, a szőlőbirtokosokat a szocialista típusú, közös művelésű és tulajdonú rendszerekbe kényszerítették, ez pedig ellehetetlenítette a minőségre való összpontosítást. Igaz, az 1956-ban létrehozott[14] Balatonboglári Állami Gazdaság, a híres BB, amely azóta is nagy hatással van a vidékre, az ország egyik legismertebb borászati cégévé vált, és számos szakembert nevelt ki. A rendszerváltás után újra megindult a termelés a magánbirtokokon, és felgyorsult a minőségi fejlődés.[15]

Szőlőfajták[szerkesztés]

A borvidéken a hagyományos magyar fajták és a népszerű világfajták is jelen vannak. A belőlük készült borok többnyire könnyed, gyümölcsös aromájú italok. Újabban megjelentek a vörösborok is, de a fehér még mindig nagyjából kétharmados túlsúlyban van. A fő fajták:[16][17]

A fentieken kívül említést érdemel még az Ordacsehiben termesztett csabagyöngye, ami egész Európa legkorábban érő fajtája: a szüret már augusztus első felében elkezdődik, így hagyományosan az ordecsehi szőlőből szokták elkészíteni az egész földrész első újborát.[19][20]

Pincészetek, borászatok[szerkesztés]

A Dél-balatoni Borvidéken a következő pincészetek, borászatok, borházak, szőlőbirtokok találhatók:[21]

Pincészet Kulcsemberek Központi település Szőlőterület (ha) Megjegyzés
Balatonboglári Borgazdasági Zrt. Balatonboglár - -
Bana Birtok Szőlősgyörök - -
Bujdosó Szőlőbirtok és Pincészet[22] Bujdosó Ferenc Balatonlelle 82 -
Buzás Szőlőbirtok Buzás János Kötcse - -
Buzássy Pincészet Balatonlelle - -
Csehivölgyi Pincevendéglő Ordacsehi - -
Dézsma Pince[23] Balatonszárszó 0,6 -
Fáncsi-hegyi Pince Bogáromi János Kötcse - -
Garamvári Szőlőbirtok[24] Garamvári Vencel Balatonlelle 80 Az év bortermelője 2006
Gádor Pince Balatonboglár - -
Gutman Pince[25] Kötcse 9 -
Hujber Pince Hujber László Balatonboglár - -
Ignáczy Borpince Balatonboglár - -
IKON Borászat[26] Balatonlelle 39 Az év pincészete 2013
Kalász Pincészet[27] Kalász László Balatonboglár - -
Katica Pince Kőröshegy - -
Katona Borház[28] Balatonboglár 50 -
Kislaki-Légli Géza[29] Légli Géza Balatonboglár 19,1 -
Koltai Pincészet Szőlősgyörök - -
Konyári Pince[30] Konyári János Balatonlelle 38 Az év bortermelője 2008
Kristinus Borbirtok Kéthely - -
Kuczogi Rudolf Pincéje Kuczogi Rudolf Balatonlelle - -
Légli Szőlőbirtok Légli Ottó Balatonboglár - Az év bortermelője 2010
Miklós Pince Balatonboglár - -
Némethi Családi Pincészet Balatonlelle - -
Országh Pincészet Balatonboglár - -
Öregbaglas Szőlőbirtok[31] Kéthely 50 -
Pap Pince Balatonszabadi - -
Pócz Pincészet[32] Balatonlelle 7,9 -
Rád-Vin Borászat Balatonlelle - -
Szabó Bormanufaktúra Marcali - -
Szent Anna Borház[33] Szőlősgyörök 25 -
Szentpály Pincészet Szentpáli Antal Balatonboglár - -
Szent Kristóf Pincészet Zamárdi - -
Topos Pince Kőröshegy - -
Trunkó Pincészet Szőlősgyörök - -
Veszprémi Pince Kötcse - -

A borvidék népszerűsítése[szerkesztés]

2017 elején első, kaposvári megbeszélésük után jelentették be az érintett borászok, szakmai szervezeti képviselők és politikusok, hogy hamarosan stratégia készül a Balatonboglári borvidék és általában Somogy megye borainak népszerűsítésére.[34] Ennek egyik első lépése az volt, hogy levelet írtak az összes somogyi polgármesternek, amelyben arra kérték őket, hogy saját rendezvényeiken, eseményeiken lehetőleg somogyi borokat válasszanak és kínáljanak, vendégeiknek pedig ilyet ajándékozzanak.[35]

A hivatalos stratégia mellett a borvidék borai országos rendezvényeken, versenyeken is gyakran megjelennek, sőt, egyre több helyi rendezvény is szolgálja az itteni borok népszerűsítését. A borvidék éves borversenyét az utóbbi időkben a rádpusztai gasztro- és élménybirtokon tartják.[36]

1976 óta[14] tartják meg a balatonboglári szüreti felvonulást, később fesztivált, amely az idők során az egész ország egyik legnagyobb ingyenes szabadtéri rendezvényévé nőtte ki magát.[37] Balatonlellén az 1990-es évek óta tartanak borhetet,[38] 2015 óta pedig Balatonboglár a pezsgőket, valamint a gyöngyöző- és habzóborokat népszerűsítő Parti Pezsgés fesztivál házigazdája.[39] 2017 júniusában a megyeszékhelyen, Kaposváron először rendezték meg a Somogyi Borfesztivált, amelynek jelmondata „Somogy bor Somogyból”, és amelyen különböző kulturális kísérőprogramok mellett a borvidék számos termelője és pincészete bemutatkozott.[40] Ugyanezen év novemberében szintén hagyományteremtő szándékkal indult útra a megyeszékhelyen megrendezett dél-balatoni bormustra is.[41]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Boratlasz 72.
  2. ^ a b Bemutatkozunk. A Balatonboglári borvidék és a Dél-Balatoni Borút Egyesület honlapja. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
  3. Dél-Balatoni Borút. Somogyi Értékek. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
  4. ^ a b c d e Boratlasz 77–81.
  5. Borvidék a Zselicben - Szalacska. BorKlikk, 2014. március 4. (Hozzáférés: 2017. augusztus 7.)
  6. Csurgó város integrált településfejlesztési stratégiája, 2. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia (DOC), 2014–2015. (Hozzáférés: 2016. szeptember 24.)
  7. A Balatonboglári borvidék hegyközségi tanácsának alapszabálya (PDF). Dél-Balatoni bor. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
  8. Boratlasz 85.
  9. Boratlasz 16–17.
  10. Boratlasz 74.
  11. ^ a b Boratlasz 75.
  12. Boratlasz 76.
  13. Boratlasz 76–77.
  14. ^ a b A BB története. A BB honlapja. (Hozzáférés: 2017. augusztus 6.)
  15. Boratlasz 77.
  16. Balatonboglári Borvidék. BB. (Hozzáférés: 2017. augusztus 7.)
  17. A Balatonboglári borvidék bemutatása. Borterasz. (Hozzáférés: 2017. augusztus 7.)
  18. Bonus Bonorum, Balatonboglári Borlovagrend. BB. (Hozzáférés: 2017. augusztus 7.)
  19. Ordacsehiben megkezdődött Európa első szürete. TV Keszthely, 2012. augusztus 7. (Hozzáférés: 2017. augusztus 7.)
  20. Idén is a Balatonnál, Ordacsehiben kezdődött a szüret. HírBalaton, 2017. augusztus 2. (Hozzáférés: 2017. augusztus 7.)
  21. Borászatok listája. Dél-balatoni bor. (Hozzáférés: 2017. augusztus 8.)
  22. A Bujdosó honlapja. (Hozzáférés: 2017. augusztus 8.)
  23. Magunkról, történetünk. Dészma Pince. (Hozzáférés: 2017. augusztus 8.)
  24. Garamvári Birtok. (Hozzáférés: 2017. augusztus 8.)
  25. Gutman Borpince, szőlőterület. (Hozzáférés: 2017. augusztus 8.)
  26. Borászatunk. IKON Borászat. (Hozzáférés: 2017. augusztus 8.)
  27. Kalász Pincészet. (Hozzáférés: 2017. augusztus 8.)
  28. Katona borház. (Hozzáférés: 2017. augusztus 8.)
  29. Kislaki – Rólunk. (Hozzáférés: 2017. augusztus 8.)
  30. Rólunk. Konyári. (Hozzáférés: 2017. augusztus 8.)
  31. Szőlő. Öregbaglas. (Hozzáférés: 2017. augusztus 8.)
  32. Szőlőtermesztés. Pócz Pincészet. (Hozzáférés: 2017. augusztus 8.)
  33. Rólunk. Szent Anna Borház. (Hozzáférés: 2017. augusztus 8.)
  34. Stratégia készül a somogyi bor presztizsének növelésére. MÖOSZ, 2017. január 25. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
  35. Újabb szintre lépett a somogyi Borstratégia. Kaposvár Most, 2017. március 22. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
  36. Balatonboglári Borvidéki Borverseny 2017. Dél-balatoni bor. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
  37. 40. Boglári Szüreti Fesztivál. Dél-balatoni bor. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
  38. A XXV. Lellei Borhét programja. Dél-balatoni bor. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
  39. III. Parti Pezsgés Fesztivál. Dél-balatoni bor. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
  40. Hamarosan startol az I. Somogyi Borfesztivál. Kapos.hu, 2017. május 23. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
  41. Első alkalommal szerveztek dél-balatoni bormustrát Kaposváron. Kapos.hu, 2017. november 7. (Hozzáférés: 2017. november 7.)

Források[szerkesztés]

Boratlasz: Bányai Gábor Botond, Ercsey Dániel, Mészáros Gabriella, Tompa Imre. Nagy magyar boratlasz. Borigo (2012). ISBN 978-963-08-5118-3