Csabagyöngye
| Csabagyöngye | |
| csemegeszőlő | |
 | |
| Egyéb nevei | Perla Czabanska, Perla di Csaba, Perle di Csaba, Perle von Csaba, Zsemcsug Szaba, Vengerszkij muszkatnij rannij, Pearl of Csaba |
| Eredet | Magyarország |
| Nemesítő neve | Mathiász János |
| Nemesítés alapfajtái | Bronnerstraube és ottonel muskotály |
| Nemesítés éve | 1904 |
| Általános elterjedtsége | világfajta |
| Fürt leírása | közepes, bogyói halvány sárgák |
| Érési időszak | július közepe-vége (korai érésű fajta) |
| Érzékenység | rothadásra hajlamos |
| Borának jellemzői | gyenge asztali bor |
A csabagyöngye vagy csaba gyöngye a világ egyik legismertebb hibrid szőlőfajtája, halványsárga bogyóit a világ szinte minden szőlőtermelő országában termesztik. Hasonnevei: Perla Czabanska, Perla di Csaba, Perle di Csaba, Perle von Csaba, Zsemcsug Szaba, Vengerszkij muszkatnij rannij, Pearl of Csaba.[1]
A csabagyöngye annyira korai érésű, hogy hagyományosan ebből a fajtából készül egész Európa első újbora, méghozzá a Balatonboglári borvidékhez tartozó Ordacsehiben termesztett szőlőből.[2][3]
Eredete[szerkesztés]
Mathiász János nemesítette, de Stark Adolf nevelte fel (1904) Békéscsabán, ezért az érdemet gyakran neki adják. Az írásos emlékek szerint a bronnerstraube és az ottonel muskotály szőlők keresztezéséből származik. A DNS-vizsgálata azonban azt eredményezte, hogy az egyik ős allélja nem volt azonos a csabagyöngye alléljával.[4]
A Vivc.de bejegyzése szerint a genetikai kutatás a Madeleine Angevine és a Mascat Fleur D'Oranger keresztezéséből származtatja.[5]
Jellemzői[szerkesztés]
Korán érik, gyakran már július közepétől-végétől fogyasztható és erjeszthető. Fürtjeinek nagysága és termőképessége közepes, de sok másodtermést nevel; bogyói középnagyok, gömbölyűek, vékony héjúak, enyhén muskotályos zamatúak. Gyors szüretelést igényel, mert a madarak és a darazsak hamar megdézsmálják. Esős időben rothadásra hajlamos.
Bora gyenge asztali bor, amely jellemzően újborként fogyasztható.
Irodalom[szerkesztés]
Prohászka Ferenc: Szőlő és bor, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978. ISBN 963-230-442-X
Források[szerkesztés]
- ↑ 104/2004. (VI. 3.) FVM rendelet a borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásáról. [2006. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. július 12.)
- ↑ Ordacsehiben megkezdődött Európa első szürete. TV Keszthely, 2012. augusztus 7. (Hozzáférés: 2017. augusztus 7.)
- ↑ Idén is a Balatonnál, Ordacsehiben kezdődött a szüret. HírBalaton, 2017. augusztus 2. (Hozzáférés: 2017. augusztus 7.)
- ↑ Vizi Csenge: Új szülei vannak a csabagyöngyének?: Konferencia a minisztériumban. vinoport.hu. (magyarul) Budapest: Trinety Media Kft. (2008. dec. 16.) (Hozzáférés: 2017. márc. 8.)
- ↑ Ganesch, Julius Kühn-Institut (JKI), Federal Research Centre for Cultivated Plants, Institute for Grapevine Breeding, Geilweilerhof ,Siebeldingen, Erika Maul, Reinhard Töpfer, Alina: CSABA GYOENGYE (amerikai angol nyelven). www.vivc.de. (Hozzáférés: 2018. március 13.)
