Sárfehér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sárfehér
fehérborszőlő
Sárfehér grape cluster.jpg
Egyéb nevei Zsige
Eredet Magyarország
Hazai elterjedtsége Somlói borvidék
Általános elterjedtsége régi magyar fajta, nem gyakori
Fürt leírása Közepes, laza
Érési időszak közepes érésű fajta
Művelésmód magasművelésű tőkeformák
Borának jellemzői illatos minőségi fehérbor
Jelentős borai somlói borok

A sárfehér a szőlőfélék (Vitaceae) családjába, a bortermő szőlőkhöz (Vitis vinifera) tartozó régi magyar szőlőfajta, nevét bogyóinak színéről kapta. Szinonim neve: Zsige (A sár- jelentése itt valószínűleg a sárga színre utal, így a szó szerinti white mud angol fordítás téves). Nem keverendő össze az izsáki arany sárfehér fajtával, amely inkább homoki fajta.

Elterjedtsége[szerkesztés]

Hagyományosan Somló, Neszmély és Szekszárd környékén termelik – ma már viszonylag kevés van belőle – de régebben, a filoxéravész előtt ennél elterjedtebb lehetett. A középkorban már fontos szőlőfajtánk volt jól ismerték például Sopronban is, amint azt egy 1230-ból fennmaradt ajándékozási szerződés bizonyítja.

Leírása[szerkesztés]

Fürtje: Közepes, laza fürtű, bogyói közepesek, sárgásfehérek, pettyezett vékony héjúak és édesek. Érzékenység:Rosszul termékenyül, "rugós" fajta.

Bora jó minőségű fehérbor. A somlói bor alapja volt: vegyes szüreteléssel, leginkább furmint, juhfark és sárfehér házasításával készítették a somlói bort, a fajboroknak nem volt olyan nagy szerepe, mint napjainkban. Régi feljegyzések szerint a hagyományos somlói bor eleganciáját, harmóniáját a furmint adta, savgerincét a juhfark, gazdag illatát pedig a sárfehér.

Borászati Lapok, 1888. május 12. 19. szám XX. évfolyam:

"A hazánkban termelt és termelésre ajánlható nevezetesebb európai szölöfajok ismertetése
[...]
A sárfehér vagy szagos sárfehér, alföldi fehér, Zsige és Bátai nevek alatt is ismeretes. Eredetére nézve magyar faj. Tőkéje erős, tartós, hanem a virágzás ideje alatt igen érzékeny; venyegéi vastagok, vöröses sárgák, kissé kékes árnyalattal és finoman barazdálva, meglehetősen rövid tengelyízületekkel. Levelei gömbölyűek, vastagok , 5 karélyosak és gyűröttek, fogazatuk apró, felső részük sima, halványzöld-színű sárgás erekkel, alsó részük pedig gyapjas. Fürtje középnagyságú, laza és rövidágú, bogyói sárgásfehérek egyes petyekkel, nedvdúsak, édesek és fehéresen vannak harmatolva, a vékony bogyóhéjak pedig átlátszók. Érési ideje meglehetősen korai, egykönnyen nem rothad, de tiszta fajtáblákba ültetve, virágzáskor könnyen rug. A Bálint és juhfarkúval a híres neszmélyit; a juhfark és furminttal pedig a hires somlyai bort szolgáltatja; kétségkívül hazánk legjelesebb borfajainak egyikét képezi és a mézesfehér szőlővel rokonságban áll. [...]"[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Borászati Lapok 1888. május 12.

Források[szerkesztés]

  • Sárfehér (magyar nyelven). A Pallas nagy lexikona. (Hozzáférés: 2012. október 8.)
  • Egykori szőlőfajtáink (magyar nyelven). boraszat.hu. (Hozzáférés: 2012. október 8.)