Kunsági borvidék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kunsági borvidék
Légifotó egy tipikus a Kunsági borvidéket jellemző településről (Ceglédbercel).
Légifotó egy tipikus a Kunsági borvidéket jellemző településről (Ceglédbercel).
Adatok
Minőségbesorolási kategória I. és II. osztályú szőlőkataszter, nemzetközi besorolása nincs
Ország  Magyarország
Megye Pest megye, Bács-Kiskun megye
Borrégió Duna borrégió
Éghajlat kontinentális
Csapadék csapadékban szegény terület, forró, napos nyár és hideg, száraz tél jellemzi
Talajösszetevők főleg homok és lösz
Régió területe27 903 hektár km²
Szőlőfajták arany sárfehér, zala gyöngye, ezerjó, kékfrankos, cserszegi fűszeres, Müller-Thurgau, kövidinka, kadarka, kunleány olaszrizling
A Wikimédia Commons tartalmaz Kunsági témájú médiaállományokat.

A Kunsági borvidék a homokos talajú Alföldön található és az ország legnagyobb kiterjedésű borvidéke. Korábban a szőlők egy részét a futóhomok megkötése céljából telepítették.

Hamvas Béla az itt termett borokról a következőket írta:

„Ezzel, hogy korcsmabor, nincsen szándékomban lebecsülni. Sőt. A korcsma, civilizációnknak egyik legfontosabb intézménye, sokkal fontosabb, mint például a parlament. Az egyik helyen a sebeket osztják, a másik helyen gyógyítják.”[1]

A borvidék erejét mutatja és a minőségi fejlődését alátámasztja, hogy 2007-ben, Frittmann János soltvadkerti borász személyében a Kunsági Borvidék adta az év Bortermelőjét.

Földrajza[szerkesztés]

A Duna-Tisza közén elhelyezkedő Kiskunság talaja alapvetően homokos, sőt korábban jelentős részét az úgynevezett futóhomok uralta. A Kunsági borvidék Tiszaföldvár kivételével a Duna-Tisza közén, a kiskunsági területen helyezkedik el. Talajszerkezetét főleg homok és lösz alkotja, de a Gödöllői-dombság déli nyúlványainak kötött talaja is megtalálható. A terület nagysága 27 903 hektár, melynek klimatikus viszonyait jellemzi, hogy csapadékban szegény. A nyár jellemzően napos, forró, a tél pedig hideg és száraz. A borvidék nyolc körzetre tagozódik és összesen 96 település található a területén. Az egyes körzetek nagysága egyébként megegyezik az ország további borvidékeinek átlagos szőlőterületével. A borvidéket 68 hegyközség 32 800 szőlő-és bortermelő hegyközségi tag alkotja és a területen körülbelül 200 000 tonna körüli szőlőt szüretelnek és ebből készítik a bort.[1][2]

A borvidéken 64 szőlőfajtát termesztenek melyből, legnagyobb területen termesztett fajtái az arany sárfehér, a zala gyöngye, az ezerjó, a kékfrankos, a cserszegi fűszeres, a rizlingszilváni, a kövidinka, a kadarka, a rajnai rizling és az olaszrizling, a zweigelt, valamint az utóbbi években rezisztens szőlőfajtaként a bianca, mely fajták a teljes szőlőterület csaknem kétharmadát elfoglalják. A készített fehér borok jó része a harmonikus összetételű, könnyed borok közé tartozik. A borvidék egyetlen őshonos kékszőlője a kadarka, mely a borvidéken leginkább a rubinvörös, fűszeres illatú, zamatos arcát mutatja. Az utóbbi években azonban megjelentek a piacon komoly, tartalmas fehér- és vörösborok is, bizonyítandó a borvidékben rejlő potenciált. Egyre több borászat kínálatában szerepel a napjainkban oly divatos borfajta, a rosé is, mely borokkal a nemzetközi borversenyeken is komoly eredményeket érnek el.[3]

Története[szerkesztés]

A Mohácsi csata előtti időkből nem kerültek elő bizonyítékok arra nézve, hogy Kiskunság és a Nagykunság területén általános lett volna szőlőtermesztés. A borvidék területén folyó korai szőlőtermelés első írásos dokumentuma egyébként a Garamszentbenedeki apátság 1075-ből származó alapítólevele, mely megemlíti azt, hogy I. Géza király a Felső-Alpár (ma Lakitelek-Szikra) és kürti (ma Tiszakürt) szőlődombokat az apátságnak adományozta. Mindezek ellenére a mezőgazdasági hasznosítást korlátozó jelenség megállítása, vagyis a föld megkötése volt a kiinduló ok, amiért elsőnek szőlőtelepítéssel kezdtek kísérletezni ezen a vidéken. A 19. század vége felé Európán végigsöpört a filoxéra, mely a homokos talajt közvetlenül nem érintette, de az országos szőlő- és gyümölcstermesztési rekonstrukció, kifejtette hatását az itt lévő növénykultúrára is.[2][4]

A filoxéra pusztítása után megnőtt az immunis homokterületek értéke, ahol ez a veszélyes kártevő nem tud megélni. Ekkor települt Kecskemétre Mathiász János a méltán világhírű szőlőnemesítő. Az ő szőlőnemesítéseinek köszönhetően alakultak ki a Cegléd szépe, az Erzsébet királyné emléke, az Ezeréves Magyarország emléke, a Kecskemét virága, a Mathiász Jánosné muskotály, a Szőlőskertek királynője és a Szauter Gusztávné muskotály nevet viselő szőlőfajták. A 19. század végére a borvidék szőlőterülete megtöbbszöröződött. Az 1960-as években végrehajtott második rekonstrukció során tovább nőtt a szőlőterület, de ekkor még a hagyományos, zömmel egyszerű tömegbort adó fajták telepítése miatt. Az 1970-es évektől kezdődően azonban már a rangos minőségi fajták kerültek túlsúlyba a nagyüzemi ültetvényekben és a kisgazdaságokban is. A borvidéken több jelentős borászat működik és rendszeresen szerepelnek különböző borversenyeken, ahol kiemelkedő eredményeket érnek el. Ezeknek köszönhetően a borvidék városai Cegléd, Izsák, Kecskemét, Kecel, Kiskunhalas, Kiskőrös, Soltvadkert méltán nevezhetőek a bor városainak.[2]

A borvidék települései[szerkesztés]

Magyarország borvidékei:
a 17 számmal jelzett terület a Kunsági borvidék

A szőlőkataszter I. és II. osztályú besorolású határrészei alapján a borvidékhez a következő települések és településrészek tartoznak:[1][5]

Pincészetek[szerkesztés]

Pincészet Tulajdonos Kulcsemberek Település Szőlőterület (ha) Megjegyzés
Frittmann Borászat[6] családi vállalkozás Frittmann János, Frittmann István Soltvadkert 45 Az év bortermelője 2007 (Frittmann János)
Molnár Családi Borászat[7] családi vállalkozás Molnár Sándor, Molnár Zsolt Cegléd 12 körzeti, országos és nemzetközi díjak

Források[szerkesztés]

  1. a b c Kunság. vinoport.hu. [2010. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 9.)
  2. a b c Kunsági Borvidék. bor.info.hu. [2011. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 12.)
  3. Borvidékek. Kunsági borvidék. bortarsasag.hu. (Hozzáférés: 2010. szeptember 9.)
  4. Tóth Adrienn: Kecskeméti Barackpálinka. vinoport.hu, 2009. december 19. (Hozzáférés: 2010. szeptember 9.)
  5. Kunsági Borvidék Hegyközségei. bor.info.hu. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 12.)
  6. Borászat (magyar nyelven). Frittmann Borászat, 2011. [2013. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 25.)
  7. Molnár Családi Borászat (magyar nyelven). molnarcsaladiboraszat.hu. (Hozzáférés: 2017. július 2.)

További információk[szerkesztés]