Ugrás a tartalomhoz

Inárcs

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Inárcs
Római katolikus templom, Inárcs
Római katolikus templom, Inárcs
Inárcs címere
Inárcs címere		 Inárcs zászlaja
Inárcs zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásDabasi
Jogállásnagyközség
PolgármesterSzuróczki Csaba (független)[1]
JegyzőGöndör Ákos
Irányítószám2365
Körzethívószám29
Testvér­települései
Lista
Ada
Népesség
Teljes népesség4885 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség199,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22,53 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 16′ 00″, k. h. 19° 19′ 59″47.266667°N 19.333333°EKoordináták: é. sz. 47° 16′ 00″, k. h. 19° 19′ 59″47.266667°N 19.333333°E
Inárcs (Pest vármegye)
Inárcs
Inárcs
Pozíció Pest vármegye térképén
Inárcs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Inárcs témájú médiaállományokat.

Inárcs nagyközség Pest vármegyében, a Dabasi járásban.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ócsai Tájvédelmi Körzettől keletre, Ócsa és Kakucs között található, az M5 autópálya közelében. Területének északkeleti része a kiskunsági homokhátság buckáira, déli része a Pesti-síksághoz tartozó ócsai lápterület határára terjed ki. A községterület jelentős részét erdők borítják.

Megközelítése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település legfontosabb megközelítési útvonala, átadása óta az M5 autópálya, amely a lakott területétől néhány száz méterre keletre húzódik. A sztrádának inárcsi csomópontja ugyan nincsen, de a 35-ös kilométerénél kialakított pihenőhely így is lehetőséget biztosít a helyiek és az ide látogatók számára a le- és felcsatlakozásra.

A történelmi faluközpontot csak öt számjegyű útvonalak, 46 106-os és 46 108-as utak érintik, ezek közül az utóbbi az 5-ös főúttal és a 4606-os úttal, az előbbi a 4604-es kapcsolják össze Inárcsot. Érintik még a község területét a 46 105-ös és 46 107-es számú mellékutak, de ezeknek a helyi közlekedésben betöltött szerepük minimális.

Vasúton Inárcs a Budapest–Kecskemét-vasútvonalon érhető el, amelynek egy megállási pontja van itt, Inárcs-Kakucs vasútállomás.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Területén az 1600-as évek kezdetéig létezett egy ugyanezen nevet viselő település. Neve először 1263-ban bukkant fel Inarch alakban. Az 1332-es okirat említi a korabeli Szent György-templomot, amely méretei miatt is a korabeli Inárcs jelentős szerepét feltételezi. A köznemesi réteg a középkor végére megerősödött, a település erejét jól mutatja, hogy 1450 környékén már világi tanítót alkalmazott az iskola, és inárcsi diákok megfordultak a krakkói és bécsi egyetemeken is. A török háborúk idején a falu lakossága Nagykőrösre menekült, a pusztává vált határt a település gazdái bérlegelőként hasznosították. A török hódoltság után az eredeti birtokos Farkas család nem tudta érvényesíteni tulajdonjogát, és kénytelen volt a község területén a Beleznay és Kedlevich családokkal osztozkodni. A területi tagoltság és jogi bizonytalanság miatt egyik család sem telepített állandó lakosságot inárcsi birtokaira. A 19. század derekára a területen alig 400 fő élt szétszórt tanyákon. A század második felében a korábbi legeltetést egyre intenzívebb földművelési formák váltották fel, ami a lakosság lélekszámának növekedéséhez vezetett, a 20. század elejére már 800 fő élt itt.

Az önálló Inárcs község a 20. században jött létre. A népsűrűséget tovább növelte a modern termelési módok bevezetése és a korábbi nagybirtokok fokozatos fölosztása, parcellázása. Jelentős esemény volt a puszta életében a Budapestet alig egy óra közelségbe hozó Budapest–Lajosmizse-vasútvonal 1889-es megnyitása. Tolnay Lajos birtokának felparcellázása során jött létre Inárcs mai belterületének magja, ám a lakosság meghatározó része külterületen élő cseléd vagy kisparaszt volt továbbra is. A második világháborút megelőző években épült az első inárcsi iskola és bolt. Az önálló fejlődés útja 1945-ben nyílt meg: a község egy részét belterületté nyilvánították, és azon építési telkeket alakítottak ki, ami bevándorlási hullámot eredményezett. A település népessége Budapest közelsége révén gyorsan növekedett: a 20. század második felében megduplázódott. 1973-ban Inárcsot és Kakucsot egy településsé vonták össze, ám a „társbérlet” csak az 1990-es rendszerváltásig tartott. Az utóbbi ezredfordulót követő években a népesség a Budapest környéki települések szuburbanizálódása révén ugrásszerűen növekedett.

Közélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1990–1994: Dr. Krenkó József (független)[3]
  • 1994–1998: Dr. Krenkó József (független)[4]
  • 1998–2002: Dr. Krenkó József (független)[5]
  • 2002–2006: Laczy Károly (független)[6]
  • 2006–2010: Laczy Károly (független)[7]
  • 2010–2014: Dr. Gál Imre László (független)[8]
  • 2014–2019: Dr. Gál Imre László (független)[9]
  • 2020–2024: Dr. Gál Imre László (független)[10]
  • 2024– : Szuróczki Csaba (független)[1]

A településen a 2019. október 13-án tartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, mert szavazategyenlőség alakult ki az első helyen: a három polgármesteri aspiráns közül kettő, dr. Gál Imre László és Turcsány Andrea is 852-852 szavazatot szerzett meg az 1868 érvényesen leadott szavazat közül (egyaránt 45,61%-os eredményt elérve).[11] Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2020. január 19-én tartották meg, ezen már csak a holtversenyben részes két jelölt indult el, akik közül, bő 200 szavazatnyi különbséggel dr. Gál Imre László szerezte meg a győzelmet, megtartva ezzel korábbi polgármesteri pozícióját.[10]

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
4407
4390
4590
4606
4680
4726
4757
4885
20132014201820212022202320242025
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,4%-a magyarnak, 2,8% cigánynak, 0,7% németnek, 0,5% románnak, 0,4% szlováknak, 0,2% lengyelnek mondta magát (13,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,9%, református 6,7%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 16% (29,1% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 91,2%-a vallotta magát magyarnak, 1,9% cigánynak, 0,6% németnek, 0,5% románnak, 0,3% szlováknak, 0,1-0,1% szerbnek és lengyelnek, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27,4% volt római katolikus, 6,8% református, 0,8% evangélikus, 0,6% görögkatolikus, 0,1% ortodox, 3,8% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 15,5% felekezeten kívüli (43,9% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Bodrogi-kúria, ma kastélyszállóként működik, Bagolyvár Panzió, Vénusz I és Vénusz II. Panzió (az M5 autópálya kihajtóinál), Kerpner-udvarház valamint a 2012-ben újjászületett Viktória fogadó.
  • Az Inárcs főterének számító Dózsa téren a települést alapító Tolnay Lajos MÁV-vezérigazgató szobra, illetve a középkori Szent György-templom feltárt részének konzervált maradványai láthatóak.[14]
  • Inárcsi római katolikus templom, épült 1962-ben. Építése Vincze Dezső esperes nevéhez fűződik[15]
  • Az Ócsai Tájvédelmi Körzet területének egy része Inárcshoz tartozik. A vasútállomásról induló jelzett túraösvény érinti a környék jellegzetes tájelemeit: lápok, égererdők, vizes legelők.

Híres emberek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galéria

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Inárcs települési időközi választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. augusztus 6.
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
  3. ↑ "Inárcs települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  4. ↑ "Inárcs települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 19.
  5. ↑ "Inárcs települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. április 14.
  6. ↑ "Inárcs települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. április 14.
  7. ↑ "Inárcs települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. április 14.
  8. ↑ "Inárcs települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. június 16.
  9. ↑ "Inárcs települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. január 21.
  10. 1 2 "Inárcs települési időközi választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2020. január 19. Hozzáférés: 2020. június 26.
  11. ↑ "Inárcs települési polgármester-választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. augusztus 1.
  12. ↑ Inárcs Helységnévtár
  13. ↑ Inárcs Helységnévtár
  14. ↑ "Inárcs látnivalói" (magyar nyelven). Inárcs község önkormányzata. 2010. augusztus 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. szeptember 5.
  15. ↑ "A plébánia története" (magyar nyelven). Inárcs Római Katolikus Egyházközség. Hozzáférés: 2010. szeptember 5.

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • "Inárcs" (magyar nyelven). Ország Közepe Többcélú kistérségi Társulás. 2002. 2008. február 17. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. szeptember 5.
  • "Inárcs" (magyar nyelven). Felső-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2008. 2022. december 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. szeptember 5.
  • "Inárcs története" (magyar nyelven). Inárcs község önkormányzata. 2010. augusztus 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. szeptember 5.
  • Az inárcsi római katolikus templom honlapja
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Inárcs&oldid=29237843”