Zsámbék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsámbék
Az 1220 körül épült zsámbéki templomrom
Az 1220 körül épült zsámbéki templomrom
Zsámbék címere
Zsámbék címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Budakeszi
Jogállás város
Polgármester Horváth László (Fidesz-KDNP)[1]
Jegyző Dr. Malik Dean
Irányítószám 2072
Körzethívószám 23
Népesség
Teljes népesség 5276 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 159,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 33,66 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zsámbék (Magyarország)
Zsámbék
Zsámbék
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 32′ 54″, k. h. 18° 43′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 54″, k. h. 18° 43′ 07″
Zsámbék (Pest megye)
Zsámbék
Zsámbék
Pozíció Pest megye térképén
Zsámbék weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsámbék témájú médiaállományokat.

Zsámbék (németül: Schambeck[3] vagy Schambek[4]) város Pest megyében, a Budakeszi járásban.

Fekvése, éghajlat, a táj kialakulása[szerkesztés]

Budapesttől nyugatra 35 km-re, a Nyakas-hegy gerincének tövében, a Zsámbéki-medence északnyugati szélén fekszik, és annak névadó települése. Földrajzilag a Gerecse tájegység egyik nyúlványához tartozik. Környező települések: Tök, Perbál, Páty, Herceghalom, Mány, Bicske, Szomor.

Éghajlati viszonyai közel azonosak a főváros budai oldaláéval, bár nyáron kevésbé melegszik fel, míg télen nagyobb a lehűlés. Évi 550 mm átlagos csapadékmennyiségével az ország egyik legszárazabb, egyben legkellemesebb éghajlatú területe.

A földtörténeti középkorban a teljes területet a Tethys-óceán borította. Sekély vizében számos állat élt, mészvázuk ma mindenfelé megtalálható a falu környékén. A következő földtörténeti időszakokban a tenger többször visszahúzódott, majd ismét elborította a medencét. A talajt mészkő és az azt fedő lösz alkotja.

Zsámbék túlnyomó része a Zsámbéki-medence nyugati vízválasztó hegyvonulatán belülre, attól keletre esik, de a város közigazgatási területének egy kis hányada a Nyakas-hegy vonulatán túl helyezkedik el, és az ott lehulló, illetve ott fakadó vizek már nem a medence, hanem a Gerecse völgyei felé, észak-északnyugati irányban folynak el. A legfontosabb ezen vízfolyások közül a Bajna-Epöli-vízfolyás, melynek duzzasztással létrehozott vízterülete, a szintén nagyobbrészt zsámbéki területen fekvő Anyácsai-tó a környék legjelentősebb horgászvize.

Közlekedés[szerkesztés]

Az M1-es autópályáról a 26-os kilométerénél van lehajtó Zsámbék felé, de elérhető az 1-es főút felől is.

Mivel a településen áthalad az 1-es főutat a 10-es főúttal összekötő mellékút is, ezért a Pilis felől is jól megközelíthető. A 10-es főútról Piliscsabán és Pilisjászfaluban is le lehet térni Zsámbék irányában. Az utóbbinál a 102-es út Tinnye, Perbál, Tök településeken halad át és Mányra, Bicskére vezet tovább.

Közút köti össze Budakeszivel két irányban is: BudakesziTelkiBudajenőPerbálTök–Zsámbék-, illetve BudakesziPáty–Zsámbék-útvonalon.

Szintén közúton közelíthető meg Gyermelyről Szomoron keresztül.

Közvetlen buszjáratai a fővárossal: az Etele térrel a 778; a Széna térrel pedig a 784, 785, 786, 787, 789, 795 buszok kötik össze.

Nevének eredete[szerkesztés]

A település nevét a „zsombék” szóból származtatják. Környéke forrásokban dús és vizenyős volt. Más adatok szerint III. Béla király idején egy Zsámbéki nevezetű családot telepítettek le ide.

Története[szerkesztés]

Már a pattintottkő-korszakban is lakott volt, jelentős kelta eredetű eraviszkusz, római és avar leletek is előkerültek a környékről, így az itt feltárt kelta postakocsi maradványai (a Nemzeti Múzeumba kerültek) is azt bizonyítják, hogy a hely már akkor is utak menti település volt, vagy a 2. századból származó bronz harsona, amely legkorábbi hazai zenei emlékeink közé tartozik.

Zsámbék fénykora a honfoglalás utáni századokra esett, mivel a település az Esztergom és Székesfehérvár közötti kereskedelmi útvonal mentén feküdt.

Az 1050-es években kőtemplom állt itt. III. Béla király feleségének, a francia király húgának, Capet Margitnak a kíséretében 1186-ban az országba érkező Aynard lovagnak adományozta Zsámbékot és környékét. E család építtette 1220 körül a korábbi templom helyén a késő román kori gótikus háromhajós bazilikát, amely rom mivoltában is a magyar építészettörténet egyik kiemelkedő emléke. Mellette található – szintén romos állapotban – a premontrei rend monostora. A lovag először udvarházat építtetett, majd a tatárjárás után engedélyt kapott vár építésére. Ekkor épült fel a mai kastély helyén a kővár. A település első lakói az udvarház és a kolostor személyzetéhez tartozhattak, hamarosan azonban a fontos kereskedelmi útvonal mellett letelepedtek iparosok, kereskedők is. A tatárok a templomot a községgel együtt elpusztították, de IV. Béla újjáépíttette. A község birtoklását a 14. század végén a Maróthyak szerezték meg az Aynard családtól.

1467-ben Mátyás mezővárosi rangra emelte. A várat közvetlenül halála előtt fiának Corvin Jánosnak adományozta, aki annak földesura 1504-ig.

Római katolikus templom

1541-ben a törökök elfoglalták Zsámbékot, és 145 évig bitorolták, a fontos útvonal védelmére erősséget építettek itt. Uralmuk alatt a harcokban rongálódott meg a templom és a kolostor, az utóbbiban – a feljegyzések szerint – még a 17. században is laktak. E korból származik a Török-kút is. Ebben az időszakban a falu sokat szenvedett, elvesztette korábbi jelentős szerepét, és elnéptelenedett.

1686-ban Bottyán János – a későbbi Vak Bottyán – a Fehérvárról Budára igyekvő törökök egy nagyobb lovascsapatát verte szét itt.

1689-ben a Zichy család vásárolta meg a települést, és az 1710-es években lerombolt vár helyén felépíttette a kora barokk várkastélyt. A török idők alatt elmenekült illetve kihalt lakosok helyére a törökök kiűzése után sváb telepesek érkeztek (elsősorban a Kißlegg vidékéről), nekik köszönhető hogy a település gyors fejlődésnek indult, hamarosan ismét a mezővárosok közt szerepelt. A sváb lakosság fejlett borkultúrát hozott magával és megművelte a környék domboldalait, valamint ez időben kezdődött el a környék erdőinek kitermelése is, melyek faanyagát a budai várba adták el tűzifának. A falu lakói a reformáció hatására áttértek az új hitre, ennek a Zichyek vetettek véget, visszakényszerítve a lakosságot a katolikus egyházba (ekkor sokan elvándoroltak Kölesdre, ahol ma is található egy Zsámbéki utca).

Várkastély

Templomát ismét helyreállították, de 1763-ban a nagy komáromi földrengéskor újra megrongálódott, azután nem építették újra, a telepesek elhordták építőköveit - ezek ma kerítésekben, pincékben, házak falaiban beépítve találhatóak. Ettől kezdve elhanyagolták, csupán a 19. század végétől – amikor a műemlékvédelem intézményessé vált – kezdték ismét gondozni, az időközben lebontott kolostor földalatti maradványaival együtt.

Az 1737–39-es pestis- és kolerajárvány emlékét, melyben a falu 827 lakosa halt meg, a kastéllyal szemben felállított fogadalmi szobor őrzi.

A második világháborúban ismét hadszíntér volt Zsámbék, 1944-ben a fővárost bekerítő hadmozdulatok egy része itt zajlott.

1946-ban a sváb lakosság 95%-át kitelepítették Németországba. Helyükre az Alföldről érkeztek telepesek.

2009. július 1. óta város.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Premontrei kolostorrom Háromhajós premontrei bazilika és kolostor maradványai. Épült a 13. században (1220-34) késő román – korai gótikus stílusban. 1763-ban a nagy komáromi földrengés rombolta le. Jelenleg a rom belső területe is látogatható. A hajdani kolostor dongaboltozatos termében kőtár tekinthető meg. Műemlék.
  • Zsámbéki várkastély vagy Zichy-kastély
III.Béla (1148-1196) második feleségének, a francia Capet Margitnak kíséretével érkezett Aynard lovag kapta ajándékba Zsámbékot és építette meg kővárát, mely alapjául szolgált az 1700 években épült Zichy-kastélynak. A várat és uradalmat a törökök kiűzése után Zichy István gróf vette meg 1689-ben 30 000 forintért I. Lipót királytól, majd fia, Péter örökölte. A kastély kápolnáját 1716-ban szentelték fel Xavéri Szent Ferenc tiszteletére. A Zichy családtól a Korona birtokába került a többszörösen átalakított kastély, majd 1904-ben a svájci Szent Keresztről elnevezett Irgalmas Nővérek (Sororum Caritatis a Sancta Cruce) vették meg. Ők alakították ki az egyemeletes épületet négyzetes épülettömbbé. 1924-ben a kastélyt kétemeletesre bővítették. 1905-től elemi és polgári iskolai tanítás folyt. 1925-től női gazdasági iskola, 1929-től tanítóképző nyitotta meg kapuit. 1949–50-ben Mezőgazdasági Akadémia működött itt, majd Gödöllőre költözött. A Tanítóképző Főiskola 1977-ben létesült mint az Esztergomi Főiskola kihelyezett tagozata. 2003-ban keletkezett tűzkár következményeképp 2004-től a Főiskola Vácon folytatta képzéseit. Műemlék.
  • Török-kút
Korábbi feltételezések szerint az 1541-től 1689-ig Zsámbék várát végvárként használó törökök emlékét őrzi a török-kút. Az újabb régészeti kutatások (térszkenneléses, talajradaros, szondázó eljárások) alapján megállapították, hogy inkább újkori műemlékről van szó. A község ivóvizét az 1960-as évek végéig, a törpevízmű megépítéséig innen hordták. A forrásvíz táplálja a Zárdakert tavait, majd a települést elhagyva a Békás-patakba ömlik. 1953 óta műemlék.
  • Zárdakert
1908-ban került a Keresztes nővérek birtokába. A tóval, fákkal, kacskaringós utakkal rendelkező, fallal körülvett park volt az apácajelöltek imaterülete, egészségügyi sétájuk helyszíne. 2009 márciusa óta műemlék.
  • Barokk templom
Zichy Miklós anyagi segítségével 1752-ben, három esztendő alatt épült fel az egyhajós katolikus templom. Belső berendezéseit Bebó Károly (Zichyék építési felügyelője, szobrász) 1754-ben fejezte be. A kapu felett Zichy és Berényi család kettős címere és félköríves fülkében Szent Vendel szobra látható. A templomkertben 1813-ban Gál József zsámbéki plébános munkája, Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szobor fogadja a látogatókat. 1958 óta műemlék. Óraszerkezete, harangja, orgonája a wettenbergiek segítségével a közelmúltban került felújításra. Nyaranta aPremontrei esték keretében hétvégenként orgonahangversenyeknek ad otthont.
  • Pestis-szobor (Immaculata)
1739-ben Zichy Miklós a Zsámbékot sújtó pestisjárvány elvonulásának emlékére állíttatta a barokk szobrot. Itt a lakosság fele, 828 ember esett áldozatul a halálos kórnak. Magyarország első pestis-szobrainak egyike. A község hányatott sorsú, kevésbé megbecsült emléke, védelemre és restaurációra szorul.
Szent Vendel-domborműves népi lakóház
  • Lámpamúzeum
Borus Ferenc 1979-ben megnyitott magángyűjteményében az 1750-es évektől látható mintegy 1200 világítóeszköz; a mécsesektől jó néhány világhírű porcelángyár petróleumlámpáiig. A gyűjtemény 1995-ben bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe.
  • Napórás iskola
1791-ben épült az emeletes iskola, mely 1983-ig szolgálta a tanítást. Itt diákoskodott Gungl József, magyarországi származású karmester és zeneszerző. A kor építészetének különleges emléke, 1983 óta városképi jelentőségű minősítést kapott a műemléki felügyelőségtől.
  • Tájház
A környék egyik híres állattenyésztő-állattartója, Melchior Keller (Keller Menyhért) építtette, 1740 körül. Az épület jellegzetessége a homlokzatát díszítő, a pásztorok védőszentjét, Szent Vendelt ábrázoló dombormű, ami alapján messziről felismerhető. Az érdeklődőket helytörténeti kiállítás várja itt, festett, német parasztbútorok gyűjteménye mellett. Magyarország egyik legidősebb és legértékesebb tájháza, a szentendrei skanzen is igényt tartott volna rá.[5] Műemlék.
  • Magyar utca 1.
Klasszicista stílusú épület, lakóház a 19. század első feléből, kőfala a Török-kúthoz vezet ki. 1958 óta műemlék.
  • Józsefvárosi pinceterület[6]
Festői környezetben az egykori pincevilág hangulata idéződik fel a település sűrűn lakott térségében. A Zsámbékot évszázadokon át éltető németek emlékparkja lesz ez az egykor 70 pincét magába foglaló izolált, gazdag élővilágú terület. Jelenleg tájrehabilitáció és pincerekonstrukció zajlik. 2006 óta műemlék.
A Földi Telepítésű Magyar Légvédelmi Fegyvernem Múzeuma a zsámbéki rakétabázis – Zsámbéki Színházi és Művészeti Bázison, 2011 júliusában György Gábor fotóján
Egykori szovjet rakétabázis, amely az 1990-es évekig üzemelt, majd a 2000-es években a Zsámbéki-medence Idegenforgalmi Egyesület égisze alatt kulturális (színházi és művészeti) központtá és múzeummá alakult. Ez utóbbi elsősorban a Magyar Néphadsereg légvédelmi eszközeit mutatta be, de akadtak második világháborús eszközök is, 2015-ben azonban a Honvédelmi Minisztérium a tulajdonában álló katonai műtárgyakat elszállíttatta azzal a céllal, hogy más kiállítóhelyeken mutassák be őket.[8][9][10]
  • Vízimalom
A Herceghalomra vezető út mellett található Zsámbék kevés ipari emlékeinek egyike, a 18. században épített vízimalom maradványai.
  • 2007. november végétől szolgáltatta az önkormányzat a Zsámbék.Free[13] ingyen internetet Magyarországon egyedülállóan a településen élők többsége számára elérhetően (vö. Wifi-falu).[14] Ehhez három 2,4 GHz-es 802.11b WiFi hotspot került telepítésre (Nyakason a tiszti házakkal szemben, másik kettő pedig az általános iskola antennaárbócán), melyeket az adók közvetlen közelében üzemeltetett klienssel (például egy laptop) vagy fixen telepített kültéri antennával és közvetlen rálátással(wd) lehet használni. Egy 2008-as leírás szerint a hozzáférést 256 Kbps és 32 Kbps le- illetve feltöltési sebességen maximálták, amit legfeljebb napi 8 órán keresztül lehetett használni.[15]

Testvértelepülések[szerkesztés]

A város első külföldi partnerkapcsolata a kitelepített zsámbéki német nemzetiségi lakosok és az itthon maradt rokonok, ismerősök személyes, 1985-től rendszeressé váló kapcsolatfelvételeiből érett 1988-ra hivatalos partnerkapcsolattá.[16]

Neves szülöttei vagy lakosai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Zsámbék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Magyarország helységnévtára: A helységek – helységnévtáblára kiírt – nemzetiségi neveinek listája. Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2012. szeptember 28.)
  4. Nyelvjárási névalak: ld. Jelli, Martin A.. 1.1 Lage und Name, Schambek / Zsámbék, Band I (német nyelven) (1996) „der Adaptation des Namens im deutschen Dialekt, der ihn mit einem geschlossenen e in der Schlußsilbe aussprach” 
  5. Utazz itthon
  6. Zsámbéki „Lamgrub” Tájvédelmi Egyesület néven (Lamgrub Egyesület): Pinceterületről - (hozzáférés: 2016. július 12.)
  7. ^ a b A Zsámbéki Színházi és Művészeti Bázis létrejöttének története, zsambekiszinhazibazis.hu (hozzáférés: 2016. július 6.)
  8. Kolbert András: Felsőbb parancsra cincálják szét a légvédelmi múzeumot, index.hu - 2015. június 8.
  9. Felszámolják a zsámbéki légvédelmi múzeumot, nol.hu - 2014. szeptember 26.
  10. Zsámbék - Földi Telepítésű Magyar Légvédelmi Fegyvernem Múzeuma, bunkermuzeum.hu - 2008. szeptember 2.
  11. Légvédelmi múzeum nyílt Zsámbékon, JETfly - 2009. augusztus 20.
  12. Racsmány Dömötör: Megnyílt a Hősök a levegőben és földben repülésrégészeti kiállítás, honvedelem.hu - 2016. július 20.
  13. Zsámbék.Free. jacsa.NET Informatika Kft.. [2014. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 12.)
  14. Egyéb szolgáltatások: Elindult az ingyenes wifi internet. Zsámbék város hivatalos portálja. (Hozzáférés: 2014. augusztus 26.)[halott link]
  15. Szerelési útmutató a Zsámbék Free WiFi internetszolgáltatás saját eszközzel történő igénybevételéhez. jacsa.NET, 2008. január 19. (Hozzáférés: 2014. augusztus 26.)
  16. Huszonöt éves jubileumát ünnepelte a Zsámbék-Wettenberg partnerkapcsolat. Zsámbéki Polgár, 2013. június, p10
  17. http://zsambek.hu/varoshaza/testvervarosok

További információk[szerkesztés]

Weboldalak[szerkesztés]

Nyomtatott irodalom[szerkesztés]

  • Jávorka Péter (1961): Zsámbék és környéke (Pest megyei tájak sorozat), Pest Megyei Tanács Idegenforgalmi hivatala, Budapest
  • Dercsényi D. (1972): Románkori építészet Magyarországon. Corvina, Budapest
  • Gerevich T. (1938): Magyarország románkori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
  • Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest
  • Gervers-Molnár, V. (1972): A középkori Magyarország rotundái. (Rotunda in the Medieval Hungary). Akadémiai, Budapest
  • Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
  • Jelli, Martin A.: Heimatverein Schambek/Zsámbék, Bd. I-II. Stuttgart, 1988, III. Stuttgart, 1992