Szomor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szomor
A településközpont a templom felől nézve
A településközpont a templom felől nézve
Szomor címere
Szomor címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Komárom-Esztergom
Járás Tatabányai
Jogállás község
Polgármester Nagy György[1]
Irányítószám 2822
Körzethívószám 34
Népesség
Teljes népesség 1051 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 78,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 13,2 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szomor (Magyarország)
Szomor
Szomor
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 35′ 36″, k. h. 18° 39′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 36″, k. h. 18° 39′ 41″
Szomor (Komárom-Esztergom megye)
Szomor
Szomor
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szomor témájú médiaállományokat.

Szomor (németül Somor) község Komárom-Esztergom megyében, a Tatabányai járásban.

Fekvése[forrásszöveg szerkesztése]

Szomor a Gerecse hegység és a Zsámbéki-medence között fekvő település, Gyermelytől 3, Máriahalomtól 6, Epöltől, Zsámbéktól, Bajnától 8-8, Esztergomtól 27, Tatabányától 24 km távolságra található.

Története[forrásszöveg szerkesztése]

A település és vidéke már ősidők óta lakott helynek számít, környékén szinte minden idetelepedett nép, kultúra nyomára rátaláltak. A községhez tartozó Somodorpuszta helyén az 1800-as években egy majdnem teljes négykerekű római kocsit találtak, amely a Magyar Nemzeti Múzeumba került.

A település nevének első ismert említése 1269-ből került elő, Zumur alakban.

Az 1200-as években két faluból állt, az egyik Simon fia Chak birtoka volt, a másik részt 1269 előtt Pousa fia Endre bírta, s ezt halála után rokonai, Őrseji Chepan és András (Őrsej elpusztult szomszédos falu volt) nővére hitbére fejében átadták Besenyei Moch-nak, a veszprémi püspök szerviensének, és ezt a szomszédos őrseji és epeli nemesek előtt elhatárolták.

Egy 1327 évi oklevél szerint Szomori Bench fia Tyba, Symeg-i (Sümegi) kétekényi földjét eladta a veszprémi püspöknek. (Symeg ma faluhely Epöl határában délkeletre Benchyvár néven, mely elnevezés az egyik egykori birtokos, Szomory Bench nevét őrzi.)

Itt volt található volt Somod is, mely a 13. században többnyire a szomszédos Symeg (Sümeg) faluval együtt szerepel, egy 1244. évi oklevélkivonatban tűnik fel, ekkor egy része gazdát cserélt. Somodor ma külterületi településrész Szomor határában északkeletre, Somodorpuszta néven. (Nem tévesztendő össze a Somogy megyei Somodorral, illetve Somodorpusztával!)

Szomor határában a korabeli iratok még az 1200-as években említik a régi, rómaiak által épített nagy utat:"…de ZUMUR iuxta MAGNAM VIAM qua itur Albam…".

A falu birtokosai a későbbiekben a Pázmándy családbeliek voltak. A törökök pusztává tették a falut, de az újjáépült, s az 1760-as évekig nagyrészt református magyarok lakták. A település új földesura, Sándor gróf ezt követően a református magyar lakosság helyébe katolikus svábokat telepített.

A 19. században a falu birtokosa a gróf Sándor család, gróf Sándor Móricz leánya, Metternich hercegné és Kézdi-Vásárhelyi Imre. Kézdi-Vásárhelyi a település híres orvosa, régész és humanista volt, akinek a település környékén talált tárgyakból híres régészeti gyűjteményt állított össze, többek között egy teljes bronz kovácsműhelyt, valamint több domborműves és feliratos sírkövet adományozott a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Róla nevezték el a község általános iskoláját is, amely a volt kastélyában működik.

A falu szomorú eseménye volt az 1946-os kitelepítés, ekkor a községben élő német anyanyelvű családok közel 90 százalékát költöztették kényszerrel Németországba.

Nevezetességei[forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus templom – építési ideje ismeretlen, 1759-ig a reformátusoké volt, majd a 18. század végén átalakították.
  • Római katolikus temetőkápolna – a 18. században épült, műemlék.
  • Nepomuki Szent János-szobor – 1807-ben Neumann Lipót készítette.
  • Vásárhelyi-kúria
  • Kakukk-hegy

Képgaléria[forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szomor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

Külső hivatkozások[forrásszöveg szerkesztése]