Sári (település)
| Sári | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Település | |
| Irányítószám | 2371 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 Sári
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 47° 11′ 50″, k. h. 19° 15′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 11′ 50″, k. h. 19° 15′ 28″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sári témájú médiaállományokat. | |
Sári 1966 óta Dabas része Pest megye Dabasi járásában, azelőtt a Dabasi járás egyik községe volt. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Alsódabasi járásához tartozott az 1950-es megyerendezésig. A falu főutcájának északi vége az 5-ös főút. A többségében ma is szlovákok lakta település neve országosan ismertté a Dabas-Sári ügyben vált.[1]
Közlekedés[szerkesztés]
A falut a Volánbusz alábbi járatai érintikː
Története[szerkesztés]
Először Sáary néven említik 1268-ban. 1424-ben Zsigmond király a gyermektelen Hertel Zsigmond földesúr halála után a falut visszaveszi és feleségének, Borbála királynénak adományozza. 1401-től Sári család lesz a falu birtokosa, de másfél évszázad múlva, 1552-ben, arulás miatt büntetéskent (a töröknek való behódolás miatt) elkobozták a családtól. A 15 éves háború miatt elpusztul. Sokáig lakatlan. 1696-ban települ újra szlovákokkal, akiket az akkori földbirtokos, Vorster Kristóf hozatott ide. A XVIII. század közepén a Laffert bárói család , majd a Nemes család és Halász család birtoka lett.[2] 1966-ban egyesítették Dabas községgel. A Pallas nagy lexikona így ír róla: Nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye pesti közép j.-ban, (1891) 2328 tót és magyar lakossal.[3]
Látnivalók[szerkesztés]
- Nagyboldogasszonynak szentelt plébániatemplom
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://beszelo.c3.hu/cikkek/sari-nem-enged
- ↑ http://sematizmus.vaciegyhazmegye.hu/plebania.php?id=33
- ↑ Bokor József (szerk.). [www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/090/pc009019.html#1 Sári], A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2016. március 25.
