Csepel (történelmi település)
| Csepel | |
| Csepel, XXI. kerület | |
 | |
| Kisboldogasszony római katolikus templom (1860 körül) | |
| Megszűnés | 1950 |
| Oka | Nagy-Budapesthez csatolva |
| Ország |  Magyarország |
| Elhelyezkedése | |
 Csepel
Pozíció Budapest térképén
| |
| é. sz. 47° 25′ 00″, k. h. 19° 04′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 00″, k. h. 19° 04′ 60″ | |
Csepel egyike az 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolt megyei városoknak, ma Budapest egyetlen kerülete, amely a Csepel-szigeten fekszik XXI. kerület néven.
Fekvése[szerkesztés]
A kerület a Csepel-sziget északi részén fekszik. Nyugatról a Duna folyam, keletről pedig a Ráckevei-Duna alkotja a természetes határt. Délről Szigetszentmiklós és a Szigetszentmiklóshoz tartozó Lakihegy határolja.
Története[szerkesztés]
A 19. század második felében jelentős iparosítás zajlott a területen, amelynek hatására a főváros környékének nehézipari bázisa lett. A településen számos lakótelep és kertváros jellegű körzet jött létre.
Az első világháború után a jelentős területei elvesztése mellett a tengerpart nélkül maradt ország vízi kereskedelmének feltámasztása érdelében 1912-1927 között felépült a Szabadkikötő.[1] Onnan az 1930-as években tengerjáró hajókon szállították tovább az árukat.
1949-ben megyei város.
Önálló település 1950. január 1-jéig, amikor – számos más, főváros-környéki településsel együtt – Budapesthez csatolták.
Gazdaság[szerkesztés]
Csepel ipari település volt. (Vas- és fémművek, papírgyár[2] stb.)
A 20. század első felében a terület gazdaságát a Weiss Manfréd nevével fémjelzett Vas- és Fémmű határozta meg, melynek termékskálája a legszélesebb volt az egész kelet-európai régióban.
A második világháborút követően a gyár állami kézben működött tovább (kisebb-nagyobb sikereket elérve).
Labdarúgás[szerkesztés]
A Csepel SC labdarúgó-szakosztálya főleg a 20. század 40-es – 70-es éveiben volt jelentős; többször nyert bajnoki címet. Aztán csődbe ment a 90-es évek végén. A 2006-ban újjáalakult csapat azonnal megnyerte a Budapest Bajnokság I. osztályát és felkerült az NB III-ba.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005) Vadas Ferenc: Duna-szabályozás és rakpartépítés Budapesten - Hungaricana online archívum
- ↑ Dunapack Zrt. - Nyitóoldal. [2013. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 13.)
Képgaléria[szerkesztés]
-
Szabadkikötő
-
Önkormányzat
-
-
-
Források[szerkesztés]
- Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)
További információk[szerkesztés]
- A Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület honlapja
- Csepel a PlaceOpediában
- Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár – Csepel történetével kapcsolatos gyűjtemény Archiválva 2012. május 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Cikk a Szent Imre térről Archiválva 2013. május 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
|
