Széll Kálmán tér
Koordináták: é. sz. 47° 30′ 26″, k. h. 19° 01′ 27″
| Névváltozatok | |||||||||||
|
|||||||||||
A Széll Kálmán tér (1951 és 2011 között: Moszkva tér, régi divatos becenevén Kalef) Budapest és a budai oldal egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja.
A teret 1929-ben nevezték el Széll Kálmánról, Magyarország egykori miniszterelnökéről, majd 1951. november 9-én lett (politikai indíttatásból) Moszkva tér a neve. 2011. május 12-én ismét visszakapta korábbi nevét a Fővárosi Közgyűlés 2011. április 27-i döntése értelmében.[1] 1938 és 1941 közt építették ki a ma ismert jelentős forgalmi csomópontnak.
A szűkebb értelemben vett tér maga a II. kerületben, azon belül is az Országút nevű városrészben található, míg a vele logikailag összefüggő (de nem mindenhol Széll Kálmán térnek hívott) terület Budapest I., II. és XII. kerületének határán fekszik.
Tartalomjegyzék
Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A középkorban Logod kapuja nyílt erre a területre, majd a török uralom után agyagbánya nyitását engedélyezték itt, amiből még a 19. század második felében is termeltek ki nyersanyagot egy környékbeli téglavető üzem számára. A bánya helyén fokozatosan bányató keletkezett, amelyet telente korcsolyapályának használtak. A fővárostól kibérelt területen szabályos sporttelep létesült, 1914-ben a klub csarnokot is épített hozzá, mellette télen korcsolyapálya, nyáron több teniszpálya működött. 1892-ben épült meg a Vérmező utcával párhuzamosan bevágásban haladó jobb parti körvasút.
A területet 1929-ben nevezték el Széll Kálmán térnek; 1938-ban kezdték meg forgalmi csomóponttá alakítását, amivel 1941-ben végeztek. 1945 elején a teret és épületeit a németek és az oldalukon harcoló magyar csapatok illetve a várost ostromló szovjetek közötti harcok során súlyos károk érték. A tér nevét 1951-ben változtatták meg. A metró budai szakaszának megnyitásakor, 1972-ben a forgalmat teljesen átszervezték. A régi kis épület, a „gomba” helyére ekkor emelték a metróbejárat legyező alakú betoncsarnokát, amely a tér arculatát máig meghatározza.
Napjainkban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Nappal a közutakon folyamatos az autóforgalom, a légszennyezés mértéke a kritikus időszakokban a megengedett határok körül mozog. Mára a téren alig maradt hely park vagy pihenőhely számára. A villamossínek között kisebb zöldterületet alakítottak ki, közepén 1979 óta csobogókút áll, amit a görög kommunista szabadságharcosok emlékére emeltek. A tér egyik legszebb épülete volt a Magyar Posta Vezérigazgatóságának korábbi, a tér fölé magasodó székháza, amelyet 1923 és 1925 között emeltek Sándy Gyula tervei alapján. Az épületet 2008-ban adta el a Posta, azóta állaga ijesztően romlik. A tér a környékbeliek, illetve hétvégén a kirándulók kedvelt találkozási helye, a nyolcvanas évektől pedig reggelente a „feketén” munkát vállalók gyülekezőhelye is lett, amit a pesti köznyelv „emberpiacként” emleget.[2]
A tér állapota napjainkban igen leromlott, átépítésére több terv is született az 1990-es és 2000-es években. A jelenlegi átépítési terv a tér vágányhálózatának és gyalogos felületeinek átrendezésével számol, távlatilag a metrólejárat legyező formájú épületének elbontásával. A tér átépítésének első üteme 2014-15 fordulóján elkezdődött, január végén az emblematikus, 1941 óta ott állt köztéri órát a Kiscelli Múzeumba szállították. Helyére modernebb kerül.
Felújítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
 |
Ez a szócikk vagy szakasz tervezett vagy jövőbeni eseménnyel kapcsolatos információkat tartalmaz. Az adatok lehetnek spekulatív természetűek, a tartalom pedig – az esemény közeledtével, illetve további információk beérkeztével – jelentősen változhat. Legutóbbi módosítás: 2015. március 1. |
A tér közlekedési gondjainak megoldása, városképi rendezése állandóan napirenden van, de átfogó rendezési tervet csak 2011 júniusában fogadtak el. A tervek megvalósításának – a finanszírozás mellett – jelentős forgalomszervezési akadályai is vannak, hiszen fenn kell tartani a villamos- és buszjáratokat, de a tér nem bővíthető, mivel két oldalról is dombok határolják.
2012 szeptemberében kiírták a felújításhoz a tervpályázatot, a tér felújítására szóló szerződést 2014. november 24-én írták alá.[3] A felújítás 2015 tavaszától 2016 tavaszáig fog tartani, nettó értéke 5,3 milliárd forint.[3] A szerződést Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója, valamint a kivitelezők, a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. és a WIS Holding Zrt. képviselői írták alá.[3] A tér bontási munkálatai 2015. január 12-én kezdődtek meg.[4]
Korábbi nevei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A tér 1929 előtt névtelen közterület volt. Gödör néven emlegették, amit az itt lévő agyagbányáról kapott. 1929-ben nevezték el Széll Kálmán térnek az egykori magyar miniszterelnökről. 1951-ben a szovjetbarát városvezetés a tér nevét Moszkva térre változtatta. A rendszerváltás után felmerült a tér átnevezése Antall József térre, de ez a lépés nem történt meg. Végül 2011. május 12-től a Fővárosi Közgyűlés döntése alapján a teret ismét Széll Kálmán térnek hívják.
Kalef[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Kalef, ritkábban Széllkalef volt a tér kedvelt elnevezése az 1950-es és az 1970-es évek között.[5] A „Kalef” a Kálmán férfinév egyik becéző formája.
A Moszkva téri ücsörgést, nézelődést és randevúzást a korabeli szlengben kalefozásnak is nevezték. A „kalefozzunk” jelentése: találkozzunk a Moszkva téri óra alatt.[6] Az 1980-as években ez átalakult „az óra alatt!”-tá. Az 1990-es évekre teljesen kikopott ez a kifejezés.
A nyolcvanas évekig a fiatalok hétvégenként a Moszkva téren találkoztak, hogy itt szerezzék be az információkat az aktuális házibulikról, ahogy erről Török Ferenc Moszkva tér című 2001-es filmje is szól.
Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Rózsadomb és a Várhegy közötti völgyben, a Margit körút, a Krisztina körút és a Szilágyi Erzsébet fasor találkozásánál fekszik, az I., a II. és a XII. kerület határán; a tér maga a II. kerülethez tartozik, annak Országút nevű városrészében. Dél-Buda, illetve egyes budai zöldövezetek – Rózsadomb, Pasarét, Pesthidegkút, Zugliget, Hűvösvölgy –, továbbá néhány környező település – Nagykovácsi, Budakeszi – és a kedvelt budai kirándulóhelyek felé közlekedő villamos- és autóbuszjáratok átszállóhelye, végállomása. Itt van az M2-es metróvonal egyik forgalmas állomása, melyet 1972-ben adtak át a forgalomnak és 2006 nyarán teljesen felújítottak. A téren van jelenleg a 4-es, a 6-os, a 18-as és az 59A villamosok végállomása. 2007-ig az 56-os és 1972-is a 44-es is itt végállomásozott. A téren jelenleg áthalad az 59-es és a 61-es villamos. 1990-ig megkerülték hurokvágányokon a villamosok a teret. Akkor alakult ki a jelenlegi elrendezés.
Határai: Krisztina körút 8., Várfok utca 28. és 17., Margit körút 105., Dékán utca 1., és 2., Szilágyi Erzsébet fasor 1., és 2., Krisztina körút 55. (A házszámok 1.-től 11.-ig a II. kerülethez, 12.-től 21.-ig a XII. kerülethez tartoznak.)
Közösségi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A tér és a vele logikailag összefüggő részek (Várfok utca, Krisztina körút határos szakasza, stb.) a BKV Zrt. egyik legfontosabb közlekedési csomópontjává nőtte ki magát; ma számos buszjárat (16-os, 16A, 21-es, 21A, 22-es, 91-es, 102-es, 128-as, 129-es, 139-es, 149-es, 155-ös, 156-os, 222-es) illetve villamosjárat (4-es, 6-os, 18-as, 59A) végállomása, amiken felül három buszjárat (5-ös, 39-es, 116-os) és két villamosjárat (59-es, 61-es) is érinti. A téren ezeken felül megáll az M2-es metró is, a terület esetleges rendezésével kapcsolatban pedig távlati tervként felmerült a Budapesti Fogaskerekű Vasút meghosszabbítása is egészen idáig.
Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- ↑ Onkormanyzat.mti.hu 2011-04-27 ; Nol.hu Mától
- ↑ Hegyi Imre-Kovalik Márta: Embervásár, Magyar Mozaik 86., p. 185., szerk.: Pelle János
- ^ a b c Kezdődik a Széll Kálmán tér felújítása. bkk.hu, 2014 [last update]. (Hozzáférés: 2014. november 25.)
- ↑ Elindult a Széll Kálmán tér felújítása. bkk.hu, 2015. január 9. (Hozzáférés: 2015. január 15.)
- ↑ Film.hu Kisfaludy 2008 ; Artportal.hu Baglyas ; C3.hu Helytörténeti Bächer Iván: A Kalef
- ↑ Film.hu Kisfaludy 2008 ; Artportal.hu Baglyas ;
Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- ↑ Artportal.hu Baglyas: Baglyas Erika: Este Kalef? – Illés Barna, A Moszkva. Artportal.hu, (2010)
- ↑ Bplex: Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1993. 147–148. o. ISBN 963-05-6411-4
- ↑ Budaipolgar.hu Rostás 2007: Rostás Péter (2007. szeptember 28.). A Moszkva tér egy korcsolyapálya. Budai Polgár. Hozzáférés ideje: 2010. augusztus 18.
- ↑ C3.hu Helytörténeti: Moszkva tér. Helytörténeti kiadvány. Szerkesztők: Farkas Zsolt, Nagy Endre
- ↑ Ekultura.hu Markó: Markó György: A Kalef
- ↑ Film.hu Kisfaludy 2008: Dercsényi Dávid: Kisfaludy András: A Kalef. Film.hu, (2008)
- ↑ Fovarosi.blog.hu 211-05-28: A Széll Kálmán tér (Fővárosi blog, 2011. május 28.)
- ↑ Hampage.hu Moszkva tér: Hampage: A Moszkva tér
- ↑ Hg.hu Vasbeton: A vasbeton legyező
- ↑ Index.hu 2011-09-04: Mi változik a Széll Kálmán téren? (index.hu)
- ↑ Nol.hu Mától: Népszabadság Online: Mától eltakarították a Moszkva teret, a lakók mehetnek a hivatalba
- ↑ Onkormanyzat.mti.hu 2011-04-27: „Huszonhat budapesti közterület átnevezéséről döntött a közgyűlés”, onkormanyzat.mti.hu, 2011. április 27. (Hozzáférés ideje: 2011. április 28.)
- ↑ Origo.hu 2011-06-07: Hárommilliárdból szabadul meg a 60-as évek hangulatától a volt Moszkva tér (Origó, 2011. június 7.)
- ↑ Sprinter Utcanévlexikon: Budapest teljes utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)
|
||||||||
