Széll Kálmán tér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Széll Kálmán tér
Ország Magyarország
Elhelyezkedése
Széll Kálmán tér (Budapest)
Széll Kálmán tér
Széll Kálmán tér
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 25″, k. h. 19° 01′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 25″, k. h. 19° 01′ 27″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Széll Kálmán tér témájú médiaállományokat.
A Széll Kálmán tér 2006-ban
Névváltozatok
Időszak Név
1929-ig névtelen
1929–1951 Széll Kálmán tér
1951–2011 Moszkva tér
2011-től Széll Kálmán tér
A tér 1940-ben a gombával (jobbra), amit 1971-ben lebontottak, így adva helyet az M2-es metróvonal megállójának
Az egykori „Postapalota”, a Magyar Posta székháza az épület 1925-ös átadásától 2008-as eladásáig
Villamosok a téren
Az egykori Moszkva téri óra a Kiscelli Múzeum kiállításán

A Széll Kálmán tér (1951 és 2011 között: Moszkva tér, régi divatos becenevén Kalef) Budapest és a budai oldal egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja. A tér 2015. január 12 és -2016. május 10.-e között teljesen megújult, közlekedési rendszere, építészeti arculata letisztultabb képet kapott.[1]

A teret 1929-ben nevezték el Széll Kálmánról, Magyarország egykori miniszterelnökéről, majd 1951. november 9-én lett Moszkva tér a neve. 2011. május 12-én ismét visszakapta korábbi nevét a Fővárosi Közgyűlés 2011. április 27-i döntése értelmében.[2] 1938 és 1941 közt építették ki jelentős forgalmi csomóponttá.

A szűkebb értelemben vett tér maga a II. kerületben, azon belül is az Országút nevű városrészben található, míg a vele logikailag összefüggő (de nem mindenhol Széll Kálmán térnek hívott) terület Budapest I., II. és XII. kerületének határán fekszik.

Története[szerkesztés]

A középkorban Logod kapuja nyílt erre a területre, majd a török uralom után agyagbánya nyitását engedélyezték itt, amiből még a 19. század második felében is termeltek ki nyersanyagot egy környékbeli téglavető üzem számára. A bánya helyén fokozatosan bányató keletkezett, amelyet telente korcsolyapályának használtak. A fővárostól kibérelt területen szabályos sporttelep létesült, 1914-ben a klub csarnokot is épített hozzá, mellette télen korcsolyapálya, nyáron több teniszpálya működött. 1892-ben épült meg a Vérmező utcával párhuzamosan bevágásban haladó jobb parti körvasút.

A területet 1929-ben nevezték el Széll Kálmán térnek; 1938-ban kezdték meg forgalmi csomóponttá alakítását, amivel 1941-ben végeztek. 1945 elején a teret és épületeit a németek és az oldalukon harcoló magyar csapatok illetve a várost ostromló szovjetek közötti harcok során súlyos károk érték. A tér nevét 1951-ben változtatták Moszkva térre. A metró budai szakaszának megnyitásakor, 1972-ben a forgalmat teljesen átszervezték. A régi kis épület, a „gomba” helyére ekkor emelték a metróbejárat legyező alakú betoncsarnokát, amely a tér arculatát máig meghatározza.

A 2015-16-os rekonstrukció[szerkesztés]

A tér közlekedési gondjainak megoldása, városképi rendezése állandóan napirenden van, de átfogó rendezési tervet csak 2011 júniusában fogadtak el. A tervek megvalósításának – a finanszírozás mellett – jelentős forgalomszervezési akadályai is vannak, hiszen fenn kell tartani a villamos- és buszjáratokat, de a tér nem bővíthető, mivel két oldalról is dombok határolják. 2012 szeptemberében kiírták a felújításhoz a tervpályázatot, a tér felújítására szóló szerződést 2014. november 24-én írták alá.[3] A felújítás 2015. január 12-én indultak el és több mint 400 napig tartottak, a tér átadására 2016. május 10-án került sor.[4] A kivitelezési munkákat a Széll Kálmán tér 2014 Konzorcium (WIS Holding Zrt. a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt.) végezte el nettó értéke 5,3 milliárd forintért.[3][5]

Napjainkban[szerkesztés]

Nappal a közutakon folyamatos az autóforgalom, a légszennyezés mértéke a kritikus időszakokban a megengedett határok körül mozog. Mára a téren alig maradt hely park vagy pihenőhely számára. A villamossínek között kisebb zöldterületet alakítottak ki, közepén 1979 óta csobogókút áll, amit a görög kommunista szabadságharcosok emlékére emeltek. A tér egyik legszebb épülete volt a Magyar Posta Vezérigazgatóságának korábbi, a tér fölé magasodó székháza, amelyet 1923 és 1925 között emeltek Sándy Gyula tervei alapján. Az épületet 2008-ban adta el a Posta, azóta állaga ijesztően romlik. A tér a környékbeliek, illetve hétvégén a kirándulók kedvelt találkozási helye, a nyolcvanas évektől pedig reggelente a „feketén” munkát vállalók gyülekezőhelye is lett, amit a pesti köznyelv „emberpiacként” emleget.[6]

A tér állapota napjainkban igen leromlott, átépítésére több terv is született az 1990-es és 2000-es években. A jelenlegi átépítési terv a tér vágányhálózatának és gyalogos felületeinek átrendezésével számol, távlatilag a metrólejárat legyező formájú épületének elbontásával. A tér átépítésének első üteme 2014-15 fordulóján elkezdődött, január végén az emblematikus, 1941 óta ott állt köztéri órát a Kiscelli Múzeumba szállították. Helyére modernebb kerül.

Korábbi nevei[szerkesztés]

A tér 1929 előtt névtelen közterület volt. Gödör néven emlegették, amit az itt lévő agyagbányáról kapott. 1929-ben nevezték el Széll Kálmán térnek az egykori magyar miniszterelnökről. 1951-ben a szovjetbarát városvezetés a tér nevét Moszkva térre változtatta. A rendszerváltás után felmerült a tér átnevezése Antall József térre, de ez a lépés nem történt meg. Végül 2011. május 12-től a Fővárosi Közgyűlés döntése alapján a teret ismét Széll Kálmán térnek hívják.

Kalef[szerkesztés]

Kalef, ritkábban Széllkalef volt a tér kedvelt elnevezése az 1950-es és az 1970-es évek között.[7] A „Kalef” a Kálmán férfinév egyik becéző formája.

A Moszkva téri ücsörgést, nézelődést és randevúzást a korabeli szlengben kalefozásnak is nevezték. A „kalefozzunk” jelentése: találkozzunk a Moszkva téri óra alatt.[8] Az 1980-as években ez átalakult „az óra alatt!”-tá. Az 1990-es évekre teljesen kikopott ez a kifejezés.

A nyolcvanas évekig a fiatalok hétvégenként a Moszkva téren találkoztak, hogy itt szerezzék be az információkat az aktuális házibulikról, ahogy erről Török Ferenc Moszkva tér című 2001-es filmje is szól.

Fekvése[szerkesztés]

A Rózsadomb és a Várhegy közötti völgyben, a Margit körút, a Krisztina körút és a Szilágyi Erzsébet fasor találkozásánál fekszik, az I., a II. és a XII. kerület határán; a tér maga a II. kerülethez tartozik, annak Országút nevű városrészében. Dél-Buda, illetve egyes budai zöldövezetek – Rózsadomb, Pasarét, Pesthidegkút, Zugliget, Hűvösvölgy, Hegyvidék –, továbbá néhány környező település – Nagykovácsi, Budakeszi – és a kedvelt budai kirándulóhelyek felé közlekedő villamos- és autóbuszjáratok átszállóhelye, végállomása. Itt van az M2-es metróvonal egyik forgalmas állomása, melyet 1972-ben adtak át a forgalomnak és 2006 nyarán teljesen felújítottak. A téren van jelenleg a 4-es, a 6-os villamos, illetve a szünetelő 59A végállomása. 2016-ig a 18-as, 2007-ig az 56-os és 1972-ig a 44-es is itt végállomásozott. A téren jelenleg áthalad a 17-es, az 56-os, az 56A, az 59-es, az 59B és a 61-es villamos. 1990-ig megkerülték hurokvágányokon a villamosok a teret. Akkor alakult ki a jelenlegi elrendezés.

Határai: Krisztina körút 8., Várfok utca 28. és 17., Margit körút 105., Dékán utca 1., és 2., Szilágyi Erzsébet fasor 1., és 2., Krisztina körút 55. (A házszámok 1.-től 11.-ig a II. kerülethez, 12.-től 21.-ig a XII. kerülethez tartoznak.)

Tömegközlekedés[szerkesztés]

A tér és a vele logikailag összefüggő részek (Várfok utca, Krisztina körút határos szakasza, stb.) a BKK Zrt. egyik legfontosabb közlekedési csomópontjává nőtte ki magát; ma számos buszjárat (16-os, 16A, 21-es, 21A, 22-es, 91-es, 102-es, 128-as, 129-es, 139-es, 140-es, 140A, 142-es, 149-es, 155-ös, 156-os, 222-es) illetve villamosjárat (4-es, 6-os, 59A) végállomása, amiken felül három buszjárat (5-ös, 39-es, 116-os) és hat villamosjárat (17-es, 56-os, 56A, 59-es, 59B, 61-es) is érinti. A téren ezeken felül megáll az M2-es metró is, a terület esetleges rendezésével kapcsolatban pedig távlati tervként felmerült a Budapesti Fogaskerekű Vasút meghosszabbítása is egészen idáig.

2015–2016 Az átépítés
Széll Kálmán tér átépítés 2 Ideiglenesen betömött villamos átjáró.jpg
Széll Kálmán tér átépítés 3.jpg
Széll Kálmán tér átépítés 10.JPG
Széll Kálmán tér átépítés 11.JPG
Széll Kálmán tér átépítés 12.JPG
Széll Kálmán tér átépítés 13.JPG
Széll Kálmán tér átépítés 14.jpg
Széll Kálmán tér átépítés 15.jpg
Széll Kálmán tér átépítés 20.jpg
Széll Kálmán tér átépítés 2015 november 9 1.JPG
Széll Kálmán tér átépítés 2015 november 9 2.JPG
Széll Kálmán tér átépítés 2016 január 3 1.JPG
Széll Kálmán tér átépítés 2016 január 3 2.JPG
Széll Kálmán tér átépítés 2016 március 4 1.JPG
Széll Kálmán tér átépítés 2016 március 4 2.JPG
Átépítés után
Széll Kálmán tér az átépítés után (betonba vésve).jpg
Széll Kálmán tér 2016 május 16 a felújított metróállomás.JPG
W2 Széll Kálmán tér átépítés után 2016 május 16 18.JPG
W 1 Széll Kálmán tér átépítés után 2016 május 16 31 vízesés.JPG
Széll Kálmán tér az átépítés után (Az új óra).jpg
Széll Kálmán tér az átépítés után.jpg
Széll Kálmán tér átépítés után 2016 május 16 8 Kerékpár út.JPG
Széll Kálmán tér az átépítés után (szökőkút).jpg
Széll Kálmán tér az átépítés után (látkép).jpg
Átépítés alatt (2015. június)
Átépítés után (2016. május)


Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]