Széll Kálmán tér

Széll Kálmán tér
Ország	Magyarország
Település	Budapest II. kerülete
Névadó	Moszkva Széll Kálmán
Elhelyezkedése
Széll Kálmán tér Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 25″, k. h. 19° 01′ 27″47.507083, 19.024194
A Wikimédia Commons tartalmaz Széll Kálmán tér témájú médiaállományokat.

A Széll Kálmán tér 2006-ban

Névváltozatok

Időszak Név 1929-ig névtelen 1929–1951 Széll Kálmán tér 1951–2011 Moszkva tér 2011-től Széll Kálmán tér

A tér 1940-ben a gombával (jobbra), amelyet 1971-ben lebontottak, így adva helyet az M2-es metróvonal állomásának

Az egykori „Postapalota”, a Magyar Posta székháza

Villamosok a téren

Az egykori Moszkva téri óra a Kiscelli Múzeum kiállításán

A Széll Kálmán tér (1951 és 2011 között: Moszkva tér, régi divatos szleng nevén: Kalef) Budapest és a budai oldal egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja.

A teret 1929-ben nevezték el Széll Kálmánról, Magyarország egykori miniszterelnökéről, majd 1951. november 9-én lett Moszkva tér a neve. 2011. május 12-én a Fővárosi Közgyűlés 2011. április 27-i döntése értelmében ismét visszakapta korábbi nevét. 1938 és 1941 közt építették ki jelentős forgalmi csomóponttá.

A szűkebb értelemben vett tér maga a II. kerületben, azon belül is az Országút nevű városrészben található, míg a vele logikailag összefüggő (de nem mindenhol Széll Kálmán térnek hívott) terület Budapest I., II. és XII. kerületének határán fekszik.

A tér 2015. január 12. és 2016. május 10. között teljesen megújult, közlekedési rendszere, építészeti arculata letisztultabb képet kapott.

Története

A középkorban Logod kapuja nyílt erre a területre, majd a török uralom után agyagbánya nyitását engedélyezték itt, amiből még a 19. század második felében is termeltek ki nyersanyagot egy környékbeli téglavető üzem számára. A bánya helyén fokozatosan bányató keletkezett, amelyet telente korcsolyapályának használtak. A fővárostól kibérelt területen szabályos sporttelep létesült, 1914-ben a klub csarnokot is épített hozzá, mellette télen korcsolyapálya, nyáron több teniszpálya működött. 1892-ben épült meg a Vérmező utcával párhuzamos bevágásban haladó jobb parti körvasút.

A területet 1929-ben nevezték el Széll Kálmán térnek; 1938-ban kezdték meg forgalmi csomóponttá alakítását, amivel 1941-ben végeztek. 1945 elején a teret és épületeit a németek és az oldalukon harcoló magyar csapatok illetve a várost ostromló szovjetek közötti harcok során súlyos károk érték. A tér nevét 1951-ben változtatták Moszkva térre. A metró budai szakaszának megnyitásakor, 1972-ben a forgalmat teljesen átszervezték. A régi kis épület, a „gomba” helyére ekkor emelték a metróbejárat legyező alakú betoncsarnokát, amely a tér arculatát máig meghatározza.

Nappal a közutakon folyamatos az autóforgalom, a légszennyezés mértéke a kritikus időszakokban a megengedett határok körül mozog. A téren alig maradt hely park vagy pihenőhely számára. A villamossínek között kisebb zöldterületet alakítottak ki, közepén 1979 óta csobogókút áll, amelyet a görög kommunista szabadságharcosok emlékére emeltek. A tér egyik legszebb épülete volt a Magyar Posta Vezérigazgatóságának korábbi, a tér fölé magasodó székháza, amelyet 1923 és 1925 között emeltek Sándy Gyula tervei alapján. Az épületet 2008-ban szállodai konzorcium számára négymilliárd forintért adta el a Posta, azóta állaga ijesztően romlott, és az alacsony árat is hivatalból vizsgálták. 2017-re elkészült a belőle Buda Palota néven kialakítandó épület terve.. A tér a környékbeliek, illetve hétvégén a kirándulók kedvelt találkozóhelye, a nyolcvanas évektől pedig reggelente a „feketén” munkát vállalók gyülekezőhelye is lett, amit a pesti köznyelv „emberpiacként” emleget.

Korábbi nevei

A tér 1929 előtt névtelen közterület volt. Gödör néven emlegették, amit az itt lévő agyagbányáról kapott. 1929-ben nevezték el Széll Kálmán térnek az egykori magyar miniszterelnökről. 1951-ben a szovjetbarát állam városvezetése a tér nevét Moszkva térre változtatta. A rendszerváltás után felmerült a tér átnevezése Antall József térre, de ez a lépés nem történt meg. Végül 2011. május 12-től a Fővárosi Közgyűlés döntése alapján a teret ismét Széll Kálmán térnek hívják.

Kalef

Kalef, ritkábban Széllkalef volt a tér kedvelt elnevezése az 1950-es és az 1970-es évek között. A „Kalef” a Kálmán férfinév egyik becéző formája. Berta Zsolt azonos című regénye a kalefaktor szóból eredezteti a tér elnevezését. A második világháború előtt a kalefaktor a fűtő szakmát jelölte, a Széll Kálmán tér pedig az alkalmi munkából élő fűtőinasok piaca volt. A Budai Várnegyedben és környéken lévő gazdag háztartások számára reggelente itt bízták meg a fűtőinasokat, hogy kihamuzzák és megrakják a kandallójukat.

A Moszkva téri ücsörgést, nézelődést és randevúzást a korabeli szlengben kalefozásnak is nevezték. A „kalefozzunk” jelentése: találkozzunk a Moszkva téri óra alatt. Az 1980-as években ez átalakult „az óra alatt!”-tá. Az 1990-es évekre teljesen kikopott ez a kifejezés.

A nyolcvanas évekig a fiatalok hétvégenként a Moszkva téren találkoztak, hogy itt szerezzék be az információkat az aktuális házibulikról, ahogy erről Török Ferenc Moszkva tér című 2001-es filmje is szól.

Fekvése

A Rózsadomb és a Várhegy közötti völgyben, a Margit körút, a Krisztina körút és a Szilágyi Erzsébet fasor találkozásánál fekszik, az I., a II. és a XII. kerület határán; a tér maga a II. kerülethez tartozik, annak Országút nevű városrészében. Dél-Buda, illetve egyes budai zöldövezetek – Rózsadomb, Pasarét, Pesthidegkút, Zugliget, Hűvösvölgy, Hegyvidék –, továbbá néhány környező település – Nagykovácsi, Budakeszi – és a kedvelt budai kirándulóhelyek felé közlekedő villamos- és autóbuszjáratok átszállóhelye, végállomása. Itt van az M2-es metróvonal egyik forgalmas állomása, melyet 1972-ben adtak át a forgalomnak és 2006 nyarán teljesen felújítottak. A téren van jelenleg a 4-es, a 6-os villamos, illetve a szünetelő 59A végállomása. 2016-ig a 18-as, 2007-ig az 56-os és 1972-ig a 44-es is itt végállomásozott. A téren jelenleg áthalad a 17-es, az 56-os, az 56A, az 59-es, az 59B és a 61-es villamos. 1990-ig megkerülték hurokvágányokon a villamosok a teret. Akkor alakult ki a jelenlegi elrendezés.

Határai: Krisztina körút 8., Várfok utca 28. és 17., Margit körút 105., Dékán utca 1., és 2., Szilágyi Erzsébet fasor 1., és 2., Krisztina körút 55. (A házszámok 1.-től 11.-ig a II. kerülethez, 12.-től 21.-ig a XII. kerülethez tartoznak.)

Közösségi közlekedés

A tér és a vele logikailag összefüggő részek (Várfok utca, Krisztina körút határos szakasza stb.) a BKK Zrt. egyik legfontosabb közlekedési csomópontjává nőtte ki magát; ma számos buszjárat (16-os, 16A, 21-es, 21A, 22-es, 91-es, 102-es, 128-as, 129-es, 139-es, 140-es, 140A, 142-es, 149-es, 155-ös, 156-os, 222-es) illetve villamosjárat (4-es, 6-os, 59A) végállomása, amiken felül három buszjárat (5-ös, 39-es, 116-os) és hat villamosjárat (17-es, 56-os, 56A, 59-es, 59B, 61-es) is érinti. A téren ezeken felül megáll az M2-es metró is, a terület esetleges rendezésével kapcsolatban pedig távlati tervként felmerült a Budapesti Fogaskerekű Vasút meghosszabbítása is egészen idáig.

A 2015–16-os rekonstrukció

2015–2016 Az átépítés

Átépítés után

A tér közlekedési gondjainak megoldása, városképi rendezése állandóan napirenden volt, de átfogó rendezési tervet csak 2011 júniusában fogadtak el. A tervek megvalósításának – a finanszírozás mellett – jelentős forgalomszervezési akadályai is voltak, hiszen fenn kellett tartani a villamos- és buszjáratokat, de a tér nem bővíthető, mivel két oldalról is dombok határolják. 2012 szeptemberében kiírták a felújításhoz a tervpályázatot, majd a tér felújításáról szóló szerződést 2014. november 24-én írták alá. A felújítás 2015. január 12-én kezdődött; január végén az emblematikus, 1941 óta ott állt köztéri órát a Kiscelli Múzeumba szállították. A kivitelezési munkákat a Széll Kálmán tér 2014 Konzorcium (WIS Holding Zrt., KÉSZ Építő és Szerelő Zrt.) végezte el nettó 5,3 milliárd forintért. A felújítás több mint 400 napig tartott, a teret 2016. május 10-én nyitották meg. Tarlós István június 17-én hivatalosan is átadta.

Nem sokkal később kiderült, hogy a munkák egy részét felületesen végezték el: Már két nappal a használatbavétel után cserélni kellett a szökőkút vízellátó rendszerét. A talaj vízáteresztő képességének problémái miatt az ide ültetett 180 fából számos néhány hónap múltán kiszáradt. A régi óra helyére került digitális kijelző – a kivitelező szerint azért, mert az eredeti tervekkel ellentétben az oszlopba zsúfolták a vezérlőszerkezetet – 2017. január-februárban nem, illetve megbízhatatlanul működött. A BKK cáfolta, hogy eredetileg a metró- vagy a kiszolgálóépületben akarták volna elhelyezni a vezérlést. Amíg nem működött a digitális kijelző, valaki analóg faliórát ragasztott a betonoszlopra. A BKK szerint február 8-ra megjavították az órát, ekkor néhány hetes próbaüzem kezdődött.

Átépítés alatt (2015. június)

Átépítés után (2016. május)

Források

• ↑ Artportal.hu Baglyas: Baglyas Erika: Este Kalef? – Illés Barna, A Moszkva. Artportal.hu, (2010)
• ↑ Bplex: Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 147–148. o. ISBN 963-05-6411-4  
• ↑ Budaipolgar.hu Rostás 2007: Rostás Péter (2007. szeptember 28.). A Moszkva tér egy korcsolyapálya. Budai Polgár. (Hozzáférés ideje: 2010. augusztus 18.)  
• ↑ C3.hu Helytörténeti: Moszkva tér. Helytörténeti kiadvány. Szerkesztők: Farkas Zsolt, Nagy Endre
• ↑ Ekultura.hu Markó: Markó György: A Kalef
• ↑ Film.hu Kisfaludy 2008: Dercsényi Dávid: Kisfaludy András: A Kalef. Film.hu, (2008)
• ↑ Fovarosi.blog.hu 211-05-28: A Széll Kálmán tér (Fővárosi blog, 2011. május 28.)
• ↑ Hampage.hu Moszkva tér: Hampage: A Moszkva tér
• ↑ Hg.hu Vasbeton: A vasbeton legyező
• ↑ Index.hu 2011-09-04: Mi változik a Széll Kálmán téren? (index.hu)
• ↑ Nol.hu Mától: Népszabadság Online: Mától eltakarították a Moszkva teret, a lakók mehetnek a hivatalba
• ↑ Onkormanyzat.mti.hu 2011-04-27: „Huszonhat budapesti közterület átnevezéséről döntött a közgyűlés”, onkormanyzat.mti.hu, 2011. április 27. (Hozzáférés ideje: 2011. április 28.) 
• ↑ Origo.hu 2011-06-07: Hárommilliárdból szabadul meg a 60-as évek hangulatától a volt Moszkva tér (Origó, 2011. június 7.)
• ↑ Sprinter Utcanévlexikon: Budapest teljes utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)

További információk

• A Kalefről pro és kontra: egy páriává lett tér elemzése, Építészfórum (magyar)