Buzogánytorony (Budai vár)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 47° 29′ 39″, k. h. 19° 02′ 25″

A budai vár buzogánytornya, jobboldalt a rondella falával
A palotát körülvevő erődrendszer
A buzogánytorony a Ferdinánd-kapuval

A buzogánytorony a mai budai vár déli végének egyik jellegzetes építménye. A vár déli zárófala sarkán, a Tabánból a palota felé vezető Ferdinánd-kapu mellett áll. Henger alakú vékony, teljesen függőleges falát kváderkövekből építették, a „buzogány” fejrészében lőrésekkel ellátott és fazsindely tetővel fedett kis teraszt képeztek ki. A torony teste középkori eredetű, a felső rész azonban teljes egészében a 20. század közepén készült. A torony a szomszédos nagy rondellával együtt a budai városkép messziről látszó, meghatározó része.

Történeti áttekintés[szerkesztés]

A második világháborúig a torony alacsonyabb és szélesebb volt, alján a talprész kiszélesedett, tetejét a várfal magasságában szecessziós stílusú mellvéd díszítette. Budapest ostroma idején a Várnegyednek ez a része is súlyos károkat szenvedett. A régészeti feltárás és a helyreállítás során a várfalról lefejtették a későbbi, amúgy is sérült ráépítéseket, mert a középkori részek kiszabadítását és restaurálását részesítették előnyben. Bontáskor a torony belsejében fedezték fel a vékonyabb középkori, viszonylag jó állapotban fennmaradt toronymagot, melynek teteje azonban hiányzott.

Az eredeti torony feltehetően Zsigmond (13871437) magyar király, később német-római császár uralkodásakor keletkezhetett.[1] Valószínű, hogy az ágyúk széles körű elterjedése idején vastag kőburkolattal látták el, hogy megerősítsék. Barokk kori metszeteken a torony igen széles talpú, kúp formájú építményként látható. A 19-20. század fordulóján, a palota teljes átépítésekor a torony régi burkolatát elbonthatták, helyette új, klinkertégla borítású köpennyel építették körül.

Az 1944–45-ös ostrom a toronytestet – a fényképek tanúsága szerint[2] – viszonylag megkímélte, külső köpenyét azonban 1951-ben a középkori mag kiszabadítása érdekében eltávolították. A helyreállításkor ezt az eredeti, középkori toronyrészt kijavították, falát konzerválták, tetejét pedig csonkán akarták meghagyni. A szomszédos rondellát és a várfalat középkori formájában állították helyre, így végül a toronytetőt is a régi középkori várakat idéző „buzogány” fejjel egészítették ki.

A Ferdinánd-kapu[szerkesztés]

A torony melletti klasszicista stílusú kapu jóval később, 1838-ban keletkezett,[3] ezt a kapu fölé vésett felirat évszáma is megerősíti: FERD. I. AUST. IMP. HUNG. BOH. REX H. N. V. MDCCCXXXVIII. A kapun át a 19. században kocsifeljáró vezetett a várpalota udvarába, a század végén azonban ezt megszüntették, a kaput pedig befalazták. Az 1950–60-as években a kaput újra megnyitották, a tabáni Szarvas térről ezen át lehet felsétálni a budai várba.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Gerő László A helyreállított budai vár, 19. oldal. Műszaki Kiadó, Budapest, 1980 ISBN 963-10-3138-1
  2. Gerő László i.m., 210. oldal
  3. Gerő László i.m., 15. oldal, képaláírás

Források[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Buzogánytorony (Budai vár) témájú médiaállományokat.

Irodalom[szerkesztés]

  • Gerő László A helyreállított budai vár Műszaki Kiadó, Budapest, 1980 ISBN 963-10-3138-1