Ugrás a tartalomhoz

Petőfi Sándor Gimnázium (Budapest)

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Petőfi Sándor Gimnázium (
  • I. Kerületi Királyi Katolikus Gimnázium
  • Budapesti I. Kerületi Királyi Katolikus Gimnázium
  • Budapesti I. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium
  • Budapesti I. Kerületi Magyar Királyi Állami Verbőczy István Főgimnázium
  • Budapesti I. Kerületi Magyar Királyi Állami Verbőczy István Reálgimnázium
  • Budapesti I. Kerületi Magyar Királyi Állami Verbőczy István Gimnázium
  • Budapesti I. Kerületi Magyar Állami Petőfi Sándor Gimnázium
  • Budapest I. Kerületi Petőfi Sándor Gimnázium
)
A gimnázium épülete
A gimnázium épülete
Alapítva1892
NévadóPetőfi Sándor
HelyMagyarország, Budapest I. kerülete
Típusgimnázium
IgazgatóTörök Csaba
OM-azonosító035218
Elérhetőség
Cím1013 Budapest, Attila út 43.
Elhelyezkedése
Petőfi Sándor Gimnázium (Budapest)
Petőfi Sándor Gimnázium
Petőfi Sándor Gimnázium
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 45″, k. h. 19° 02′ 08″47.495965°N 19.035498°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 45″, k. h. 19° 02′ 08″47.495965°N 19.035498°E
Térkép
A Petőfi Sándor Gimnázium weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Petőfi Sándor Gimnázium témájú médiaállományokat.
A gimnázium épülete 2012-ben

A Petőfi Sándor Gimnázium (mozaiknevén: PSG) egy hagyományos négy évfolyamos gimnázium, amely a főváros I. kerületében 1892 óta működik. Az iskola korábbi elnevezései: I. ker. M. Kir. Áll. Főgymnasium, majd Verbőczy István Gimnázium voltak. 1964 óta hivatalos elnevezése: Budapest I. Kerületi Petőfi Sándor Gimnázium.

Áttekintés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alapítás nehézségei után Buda egyik leggyönyörűbb részén, a Várhegy és a Tabán közötti völgyben épült meg az iskola új épülete, az Ördög-árok keleti partján, szemben az 1878 óta álló Budai Tornacsarnokkal. A gimnázium épülete 1900-tól áll ott a mai napig. A kezdetben három­­emeletes épület a Budapest ostromában elvesztette harmadik emele­tét. Az épület mögött a királyi Vár, az iskola előtt a Horváth-kert hú­­zó­dik. Az iskola 1921-ig működött I. kerületi Magyar Királyi Állami Főgymnasium néven, 1921 és 1946 között Verbőczy István Gimnázium, 1946 óta Petőfi Sándor Gim­ná­­zium néven ismert. Kezdetben fiúiskola, koedukált osztályokat 1963 óta indít. Jelenleg kb. 500 tanulója van.

Az iskola fennállása során több profilváltáson esett át és szinte minden alkalommal tudott maradandót nyújtani. 1924 és 1942 között reálgimnáziumként működött, a hetvenes években pedig az ország egyik legjobb fizikatagozata működött itt.

A hatvanas és hetvenes években országos ismertségű zenei élet folyt az iskolában, kamarazenekarral és kórussal, saját építésű orgoná­val. A zeneterem 2003 márciusa óta a zenei együttes alapítójának és kar­nagyának, Abszinger Gyula tanár úrnak a nevét viseli.

Csaknem két évtizeden át, 1972 és 1991 között a Petőfi Budapest közismert sportgimnáziumaként működött.

A tagozatos rendszer országos elsorvasztása (1980-as évek) és a sport­osztályok megszűnése után az iskola markáns profil nélkül maradt. 2004 óta működtetnek ún. speciális nyelvi előkészítő osztályt, az iskola népes nyelvtanári gárdával rendelkezik.

Az iskolaszerkezettel kapcsolatos átalakulások a Petőfit hátrányosan érintették. Jó lelkiismerettel folytatták a négyosztályos képzést. A budai és belvárosi gimnáziumok közül szinte egyetlenként nem indítanak sem hat, sem nyolc évfolyamos osztályokat. Jelenleg 4 párhuzamos osztály működik minden évfolyamon, közülük az egyik speciális nyelvi előkészítő osztályként indul, és így 4+1 évfolyamos képzésként kerül meghirdetésre.

Az iskola épülete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az épület eredendően oktatási célokra készült Alpár Ignác tervei szerint.[1] Az eredetileg három emeletes építmény az 1944–45-ös ostrom során elvesztette harmadik emeletét, és csak két emeletes formában építették újjá.

Jelenleg 32 tanterem üzemel (18 osztályra) Tornateremmel, fizika, kémia, biológia előadóval, rajz illetve énekteremmel rendelkezik. Az informatikai oktatást két szaktanterem szolgálja. Az iskola területén két sportudvar található. 1992 óta újra és újra felmerül az egyik udvar befedésének gondolata - a tervrajzok megvannak. Ebben az esetben a fenntartó egy többfunkciós sportcsarnokhoz jutna. 2001 óta működik a csillagászati észlelőtorony, melyet az iskola tanárai szabadidejükben építettek (ez ad otthont a gimnázium 1988 óta működő Csillagász Szakkörének). 2014 nyarán az épület általános műszaki felújításon esett át, színét a korábbi barnáról világos drappra változtatták.

Hírességek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A névsor csalóka, mert ezek az úgynevezett „híres emberek”, a kiváló orvos, fizikus, mérnök, bölcsész tanítványok kevésbé ismertek, de – az öregdiák-találkozók tanúsága szerint – ők is hasonló módon kötődnek az iskolához.[2]

Közösségi élet

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Petőfi Sándor Gimnázium Németországban a memmingeni gimnáziummal létesített jól működő cserekapcsolatot, amely immár 1983 óta tart. A francia nyelvet tanulók Svájcba, az első kerület testvérvárosának (Carouge-nak) iskolájába szoktak évente ellátogatni (1994 óta). A csillagászati szakkörről már több cikk is megjelent a sajtóban. A Filmklub igényes koncepcióval működik, szervező tanárai rendszeresen publikálnak a médiaismerettel foglalkozó szaklapokban. Iskolaújságot jelentetnek meg PETŐFIgyelő címmel. Gólyatábort 1998 óta rendeznek, egyre bővülő programmal.

A színjátszó kör 1966 óta folyamatosan működik - ezt a hagyományt az iskola feltétlenül megőrzendőnek tekinti. Saját nevelésű színészek: Csonka András, Rudolf Teréz, Papp Zoltán, Helyey László stb.

A „sportgimnáziumi” korszak

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel a gimnázium a köztudatban még mindig sportgimnáziumként szerepel, érdemes kicsit részletesebben megvizsgálni ennek a képzési formának a törté­ne­tét. Az országosan első testnevelés tagozat 1972-ben indult, válogatott diákokkal és válogatott tanárokkal, alaposan átgondolt pedagógiai program alapján. A módszer lényege az volt, hogy heti 5-6 testnevelési órán a tanulók megszerzik azokat a fizikális alapokat, amelyek a sporttevékenységükhöz szükségesek, és eközben gyakorlatilag utazgatás, időveszteség nélkül, a versenyzést és a tanulást jól koordinálva tudják az iskolát folytatni. Az 1970-es években a Petőfi módszertani központja volt a hasonló tantervű iskoláknak. Ez a kezdeti korszak feltétlenül eredményesnek tekinthető - bár már ekkor látszott, hogy a tanulmányi eredmények nehezen követik a sportsikereket. Az utolsó testnevelés tagozatos osztály 1987-ben indult. A sportvilág változása miatt 1983-tól ún. speciális sportosztályokat indítottak a KSI finanszírozásával. Itt már a diákok nem tanultak készségtárgyakat (testnevelést sem!), hanem az érettségire optimalizált óraterhelés mellett folytatták tanulmányaikat, és próbáltak eleget tenni a rengeteg edzés és verseny követelményének. Ezek az osztályok rengeteg sikert, „híres embert” termeltek a Petőfinek, az érettségi tárgyakra áldozott pluszórák pedig sikeres érettségiket eredményeztek. A sport­osztályok tanulmányilag mégis problémássá váltak. Egy diákparla­menten a tagozatos diákok maguk vetették fel ennek a képzési formának a meg­szüntetését. A sportvonal megítélése a mai napig nem egységes, de tény, hogy az iskola vezetése 1991-től kezdve már nem indított speciális sport­osztályt.

Reálgimnáziumi hagyományok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Verbőczy Gimnázium a Klebelsberg-féle reálgimnáziumi koncepció keretében 1924 és 1942 között működött reálgimnáziumként. Diákjai az 1920-as években feltűnő sikereket értek el természettudományokból, első­sorban fizikából. Budapesten reáltárgyakból a Verbőczy ekkor a felekezeti iskolákat is megelőzve az első helyet foglalta el. Ezen tanulók már nem élnek, viszont a 70-es évek fizika tagozatosai még tartják a kapcsolatot az iskolával, közülük számosan futottak be jelen­tős tudományos illetve műszaki karriert. Több ver­senygyőztesük van (Fizika OKTV 2., 5., 8. hely, 1977). Mivel velük a kapcsolat nem szakadt meg, ez a hagyomány még felújítható lenne. Még 1995-ben is futotta az iskola erejéből versenysikerekre (Fizika OKTV 4., 8. hely).

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "Vajdahunyad várától a Tőzsdepalotáig – Budapest több híres épületét tervezte a 165 éve született Alpár Ignác".
  2. ↑ "Petőfi Sándor Gimnázium, (Budapest 1. ker.)".

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Commons:Category:Petőfi Sándor Gimnázium (Budapest)
A Wikimédia Commons tartalmaz Petőfi Sándor Gimnázium (Budapest) témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Petőfi_Sándor_Gimnázium_(Budapest)&oldid=29070589”