Medgyessy Péter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Medgyessy Péter
Peter Medgyessy.jpg
A Magyar Köztársaság 5. miniszterelnöke
Hivatali idő
2002. május 27.2004. szeptember 29.
(hivatalosan)
Előd Orbán Viktor
Utód Gyurcsány Ferenc
A Magyar Köztársaság 6. pénzügyminisztere
Hivatali idő
1996. március 1.1998. július 8.
Előd Bokros Lajos
Utód Járai Zsigmond
A Magyar Népköztársaság 8. pénzügyminisztere
Hivatali idő
1986. december 30.1987. december 16.
Előd Hetényi István
Utód Villányi Miklós

Született 1942. október 19. (73 éves)
Budapest
Párt pártonkívüli (1989-ig MSZMP)

Házastársa Csaplár Katalin
Foglalkozás közgazdász
Iskolái Budapesti Corvinus Egyetem

Díjak
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének főtisztje
  • A Német Szövetségi Köztársaság Érdemrendje
  • Grand Cross of the Order of the Crown
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Medgyessy Péter témájú médiaállományokat.

Medgyessy Péter (Budapest, 1942. október 19. – ) magyar közgazdász, politikus, miniszter, üzletember, 2002. május 27-e és 2004. szeptember 29-e között Magyarország miniszterelnöke. 2004. augusztus 25-én a koalíciós partnerével (SZDSZ) kialakult ellenséges viszony miatt lemondott hivataláról. Ezt követően 2004. szeptember 29-éig ügyvezető kormányfőként tevékenykedett, amikor az országgyűlés megválasztotta utódját, Gyurcsány Ferencet.

Pályafutása[szerkesztés]

Gyermekkora[szerkesztés]

1942. október 19-én született Budapesten, régi nemesi család leszármazottjaként. Édesapja Medgyessy Béla a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezető helyettese, édesanyja Szolga Ibolya tolmács.

Egyetemi tanulmányai[szerkesztés]

Közgazdaságtant tanult a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (jelenleg Budapesti Corvinus Egyetem). 1966-ban szerezte meg diplomáját, majd doktori címét. Folyékonyan beszél franciául és románul, ért angolul és oroszul.

Tevékenysége a rendszerváltás előtt[szerkesztés]

Medgyessy egyetemi tanulmányainak befejezése után rögtön a Pénzügyminisztériumba került. 1966-tól 1982-ig a Pénzügyminisztériumban dolgozott különböző vezető beosztásokban. (Az eközben folytatott szigorúan titkos tiszti tevékenységéről lásd alább.) Karrierje felívelt: 1982 és 1986 között pénzügyminiszter-helyettes, majd 1986 és 1987 között pénzügyminiszter lett a Lázár- és a Grósz-kormányban. 1987 és 1990 között a Németh-kormányban a minisztertanács gazdasági ügyekkel megbízott elnökhelyetteseként tevékenykedett. Szerepet vállalt az adórendszer modernizálásában. 1987 és 1989 között az MSZMP KB tagja volt. Az MSZMP 1989-es megszűnése után nem lépett be az MSZP-be.

A rendszerváltás után[szerkesztés]

A rendszerváltás után egy időre visszahúzódott a politikától, 1990 és 1996 között a Paribas Bank Rt. elnök-vezérigazgatójaként majd a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. vezérigazgatójaként dolgozott. 1996. február 29-én a lemondott Bokros Lajos pénzügyminiszter utódjává nevezi ki a köztársasági elnök – a Horn-kormány harmadik pénzügyminisztere volt. Terminusa lejártával az Inter-Európa Bank Rt. igazgatóságának elnöke és az Atlasz Biztosító Rt. alelnöke 1998-tól 2001-ig.

Miniszterelnökként[szerkesztés]

Bár nem volt párttag, az MSZP őt tette meg miniszterelnök-jelöltjének. Miután a párt megnyerte a 2002-es parlamenti választásokat, 2002. május 27-én az Országgyűlés Medgyessy Pétert választotta miniszterelnökének, ekkor tette le kormánya is a hivatali esküt. 2002-től országgyűlési képviselő.

Mivel 2002-ben az MSZP a „Jóléti rendszerváltás programjá”-val nyerte meg a választásokat, Medgyessy – addig szokatlan módon – az ígéretek betartása mellett döntött. Kormánya 2002-ben meghirdette a Száznapos programot, amely átlagosan 50%-os béremelést biztosított a közalkalmazottaknak, a nyugdíjasoknak pedig egyszeri 19 000 forintos pótlékot. Méltányosságból megemelték a legalacsonyabb nyugdíjakat, és megemelték az egyetemi ösztöndíjakat is. Ezen intézkedések akkori árakon számolva összesen 190 milliárd forintba kerültek.[1] Népszerűségi indexe ekkor volt a legmagasabb. Ennek hatására egy második száznapos program indításáról döntöttek, amely hasonló jóléti intézkedéseket tartalmazott.

Utólag a liberális közgazdászok ennek az osztogató politikának a számlájára írták a gazdasági mutatók romlását és az euróövezethez való csatlakozás elhalasztását.

Miniszterelnöksége alatt tartották a népszavazást Magyarország EU-tagságáról és maga a csatlakozás is erre az időszakra esett (2004. május 1.).

A D-209-ügy[szerkesztés]

2002. június 18-án, hivatalba lépése után alig 3 héttel a Magyar Nemzet közölte egy III/II-es, D-209-es kódszámú ügynök SZT-tiszti (szigorúan titkos tiszt) lapját, akiről kiderítette azt is, hogy valójában Medgyessy Péter.[2] Medgyessy először még tagadta a róla megjelent adatok hitelességét, később azonban elismerte múltját. A nyilvánosságra került adatoknak megfelelően hangsúlyozta, hogy csak kémelhárító volt a magyar gazdaság védelme területén 1977 és 1982 között, és akkori motivációjaként a haza szolgálatát jelölte meg. 2002-ben azután több dokumentum is napvilágot látott e témában, amelyek a titkosszolgálatok összefonódásait taglalták a Kádár-rendszerben. Ezek alapján többen vádolták meg azzal is, hogy SZT-tisztként a Szovjetunió számára jelentett kollégáiról, ő maga ezt több nyilatkozatában tagadta.

Az SZDSZ frakció a botrány kirobbanásakor még a lemondatása mellett foglalt állást, másnap azonban a párt vezetői meggyőzték a frakciót Medgyessy támogatásáról. Kis János, a párt korábbi elnöke azonban ezt a politikai döntést élesen kritizálta, és morális érvekre hivatkozva lemondásra szólította fel a miniszterelnököt.[3] (Végül Kis 2002 júliusában emiatt kilépett az SZDSZ-ből.)

Többek szerint az ügynökbotrányt tulajdonképpen sikeresen átvészelte, hiszen a száz napos programok népszerűvé tették, és még két év telt el bukásáig, ami nem köthető közvetlenül a D-209-ügyhöz.

Lemondása[szerkesztés]

A 2004. június 13-án tartott európai parlamenti választásokon az MSZP viszonylag gyengén szerepelt, és a párt vezetői körében általánossá vált az a meggyőződés, hogy Medgyessyvel nem tudnak újra választást nyerni Orbán Viktorral szemben. Az ambiciózus Gyurcsány Ferenc – aki akkor sportminiszter volt – viszont ezalatt kialakította magáról azt a közképet, hogy alkalmas miniszterelnöknek és baloldali politikusként komoly elképzelései vannak az ország jövőjéről. Nyíltan mutatkozott Medgyessy riválisának.

A lemondását megelőző napokban az SZDSZ és Medgyessy között kifejezetten ellenséges hangú és kibékíthetetlen vita folyt. A miniszterelnök az SZDSZ-t korrupciós ügyekkel vádolta meg, és Csillag István SZDSZ-es gazdasági miniszter leváltását szorgalmazta. Az MSZP felső pártvezetése ekkor titkos tárgyalásokat kezdett leváltásáról az SZDSZ-szel, amely ezt érthetően támogatta.

A koalíciós pártok közti ellentétekre és az iránta való megrendült bizalomra hivatkozva 2004. augusztus 19-én bejelentette, majd augusztus 25-én be is nyújtotta lemondását, ettől kezdve ügyvezető kormányfőként tevékenykedett 2004. szeptember 29-éig. A média egy része ezt kormányválságként, lemondását pedig bukásként értékelte.

Az MSZP vezetői, elsősorban Kovács László pártelnök ugyan inkább Kiss Pétert látta volna szívesebben miniszterelnökként, de a pártkongresszuson a küldöttek végül Gyurcsány mögé álltak, akit az SZDSZ is támogatott.

Gyurcsány Ferenc, az új miniszterelnök felajánlott neki egy befutó helyet az MSZP országos listáján, melyet nem fogadott el. 2006-ban nem indult a választásokon.

Utazó nagykövet[szerkesztés]

Lemondása után pár hónappal, 2004-ben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök – amerikai mintára – felkérte Magyarország utazó nagykövetének. Ilyen minőségében összesen 44 hivatalos látogatást tett számos országban. Feladata az volt hogy nemzetközi konferenciákon és személyes találkozókon lobbizzon Magyarországért, győzzön meg külföldi üzletembereket arról, hogy érdemes Magyarországon befektetni.[4]

Gyurcsány Ferenc 2008. május 31-ei hatállyal mentette fel nagyköveti tisztségéből. Döntését a kormányfő nem indokolta, azonban tény, hogy a nagykövet az utóbbi időben több aktuálpolitikai kérdésben is bírálta a miniszterelnököt.[5]

Kitüntetései[szerkesztés]

1998-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét a csillaggal. 2000-ben a legmagasabb francia kitüntetéssel, a Francia Köztársaság Becsületrendje lovagi fokozatával tüntették ki. 2002-ben a belga Koronarend nagykeresztjét és a Japán Felkelő Nap Érdemrend arany és ezüst csillagát adományozták neki. 2003-ban a Chilei Érdemrend nagykeresztjével és a Norvég Királyság Érdemrendjének nagykeresztjével jutalmazták. 2004-ben a Francia Becsületrend főtisztje lett, és kitüntették a Németországi Szövetségi Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével.[6]

2015 novemberében Szijjártó Péter külügyminiszter a Magyar-Kínai Barátságért Kitüntető Díjat adományozta Medgyessy Péternek. A kitüntetés nagy feltűnést keltett a közvéleményben, különösen mert ezekben a napokban Medgyessy Péter azt nyilatkozta, hogy nem tapinthatóbb a korrupció most (2015-ben), mint a korábbi baloldali kormányok idején. A Magyar Időkben megjelent interjúban Medgyessy mondata a "nem merném állítani, hogy a korrupció szintje ma, az Orbán-kormány időszakában magasabb lenne, mint korábban" résszel kiegészítve jelent meg. Medgyessy Péter cáfolta, hogy ne tartaná magasabbnak a korrupció szintjét 2015-ben, mint a 2010 előtti kormányok idején.[7][8]

Számos hírportál arra is felhívta a figyelmet, hogy Szijjártó Péter a Medgyessy-kormány idején vezető szerepet vitt a kormányfő elleni karaktergyilkosságban.[9][10]

Családja[szerkesztés]

Felesége Csaplár Katalin. Nevelt lánya, Tornóczky Anita, aki feleségének első házasságából származó lánya, a TV2 volt műsorvezetője.

Első felesége Medgyessy Ildikó (született Dvorszky Ildikó) a divatszakmában dolgozik. 23 éven keresztül éltek házasságban, melyből két gyermeke (fia, Gergely és leánya, Ildikó) származik.[11]

Kritikák[szerkesztés]

  • 2003 májusában a magyar exportőrök érdekeire hivatkozva a forint-lebegtetési sáv középpontjának apró leértékelése mellett döntött. Ezt a befektetők érthetetlen lépésnek és gazdaságpolitikai hibának értékelték, a forint és a magyar állampapírok eladásába kezdtek, ami jelentős jegybanki kamatemelésekhez vezetett.
  • Kormányzása idején néhány, az előző Orbán-kormány alatt kinevezett független államigazgatási intézményi vezető ellen politikai támadást indítottak. Ezek közül évekkel később született bírósági ítéletek kimondták, hogy alkotmány- illetve törvényellenesen távolították el posztjáról a Magyar Energiahivatal és a Központi Statisztikai Hivatal elnökét. Törvénymódosítással szabályosan mozdították el a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete vezetőjét, ám tevékenységével kapcsolatban szakmai kifogás nem merült fel.[12][13]
  • Komoly támadások érték ügynöki (szt. tiszti) múltja (D-209) és annak kezelése miatt.
  • Gyenge szónoki képességei és beszédstílusa miatt a sajtó egyik elsődleges humorforrása volt kormányzása idején. Hibáiból és rossz megfogalmazásaiból könyvet is kiadtak Medgyessyzmusok címmel.[14]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]


Elődje:
Hetényi István
Magyarország pénzügyminisztere
1987
Utódja:
Villányi Miklós
Elődje:
Bokros Lajos
Magyarország pénzügyminisztere
19961998
Utódja:
Járai Zsigmond
Elődje:
Orbán Viktor
Magyarország miniszterelnöke
2002–2004
A magyar miniszterelnöki pecsét 1848-ból
Utódja:
Gyurcsány Ferenc