P. Ábrahám Dezső
P. Ábrahám Dezső | |
![]() |
|
P. Ábrahám Dezső Karcag képviselőjeként | |
A második szegedi ellenforradalmi kormány miniszterelnöke | |
Hivatali idő 1919. július 12. – 1919. augusztus 12. |
|
Előd | Károlyi Gyula |
Utód | — (lemondott a Friedrich-kormány javára) |
|
|
Született | 1875. július 10. Debrecen |
Elhunyt | 1973. július 25. (98 évesen) Budapest |
Párt | Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt (1906–1918) Függetlenségi 48-as és Kossuth Párt (1920–1924) Magyar Szabadság Párt (1946–1947) Független Magyar Demokrata Párt (1947–1949) Magyar Szabadság Párt (1956) |
Választókerület | Karcag (1906–1918) Jász-Nagykun-Szolnok megyei lista (1947–1949) |
|
|
Foglalkozás | ügyvéd |
Vallás | református |
A Wikimédia Commons tartalmaz P. Ábrahám Dezső témájú médiaállományokat.
|
Danczkai Pattantyús-Ábrahám Dezső (elterjedt nevén P. Ábrahám Dezső; Debrecen, 1875. július 10. – Budapest, 1973. július 25.) ügyvéd, miniszterelnök 1919-ben, függetlenségi párti, majd polgári demokrata politikus, országgyűlési képviselő, igazságügyi, majd belügyi államtitkár, Ábrahám Ernő író bátyja.
Tartalomjegyzék
Életrajza[szerkesztés]
Ősi nemesi családból származott amely eredetileg a Pattantyús nevet viselte. Az Ábrahám nevet csak a 17. századtól használta a család, a danczkai előnevet még Apafi Mihály adományozta nekik. Apja Ábrahám László debreceni főügyész, anyja radistyáni Király Erzsébet volt. Öccse, Ernő 1882-ben született.[1] Ábrahám Dezső első felesége Rickl Piroska volt, akivel 1902 és 1908 között voltak házasok. 1925-ben, ötvenévesen újranősült, Rucsinszki Anna Matildot vette fel, akivel Ábrahám haláláig együtt éltek az Országház közelében, a Balassi Bálint utca 9-11. sz. alatt. Második felesége 1974 novemberében, másfél évvel férje után hunyt el.[2]
A debreceni Református Kollégiumban érettségizett. A Függetlenségi és 48-as Párt programjával Karcag országgyűlési képviselője volt 1906 és 1918 között, majd Károlyi Mihály kormányában igazságügyi államtitkár lett. A nemzetiségek egyenjogúságáról a Jászi Oszkár vezette bizottság tagjaként Aradon tárgyalt a román nemzetiségi képviselőkkel.
A Tanácsköztársaság idején Szegedre szökött. Ott a harmadik szegedi kormány, a nemzeti kormány miniszterelnöke lett 1919. július 12. – augusztus 12. között. Kormánya nevezte ki Horthy Miklóst fővezérré, ő szervezte meg a nemzeti hadsereg toborzó bizottságát. A Huszár-kormányban belügyi államtitkári szerepet vállalt, majd átmenetileg visszavonult a politikai élettől. 1920 és 1944 között ügyvédként dolgozott, miközben minden „rendes” és néhány időközi választáson is megmérettette magát, mindannyiszor sikertelenül. 1944 novemberében a nyilasok túszként Sopronkőhidára vitték, ahonnét Németországba szállították. 1945. szeptember végén került haza.
Visszatérése után a Magyar Szabadság Párt egyik alapítója lett. Közel 28 év kihagyás után 1947-től 1949-ig Balogh István Független Magyar Demokrata Pártjának listáján újfent országgyűlési képviselő volt. Egyes adatok szerint szélsőjobboldalinak bélyegezték és kizárták a pártból, majd lemondott a képviselőségről is. 1949-ben visszavonult a politikai élettől. 1951-ben kitelepítették Tarcal községbe. Mivel 1956-ban aktívan részt vett a Szabadság Párt megalakításában, 1957-ben kihallgatták, majd figyelmeztetésben részesítették. Az 1960-as években kapcsolatot tartott fenn amerikai és brit diplomatákkal, ezért rendőrhatósági figyelmeztetésben részesítették 1969-ben. 1958-ig ügyvéd volt. Halála előtt két évvel, 1971 márciusában fejezték be a megfigyelését. Két héttel és egy nappal 98. születésnapja után hunyt el.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Domonkos László: A megfigyelt tanú - Az elfeledett kormányfő: P. Ábrahám Dezső. Antológia Kiadó, 2014.
- Ábrahám Dezső, Budapest XV.kerületének képviselőjelöltje, Bp, 1920
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Magyar Életrajzi Index
- P Ábrahám Dezső (Ábrahám Dezső néven) életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1910-1915-ben
- Életrajza In: Országgyűlési Almanach 1947-1949, Budapest, 2005
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Bp., Béta Irodalmi Rt., 1937.
- Keresztény magyar közéleti almanach I-II. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
- Markó László: A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Életrajzi lexikon. Bp., Magyar Könyvklub, 2000.
- Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981.
- A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
- Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. (Bp., 1929.)
- A magyar társadalom lexikonja. Bp., A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.
- Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája. Bp., Szerző, 2000.
- Vikár Béla-Zboray Miklós-Bethlen Oszkár-Csuday Jenő-Földes Arthur: Politikai Magyarország. A politikai pártok története. Politikai és parlamenti lexikon (A-F.). Bp., Anonymus Történelmi Könyvkiadó Vállalat, 1914.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
|
- 48-as Függetlenségi Párt-tagok
- A Függetlenségi 48-as és Kossuth Párt korábbi tagjai
- Magyar Szabadság Párt-tagok
- Az FMDP korábbi tagjai
- Országgyűlési képviselők (Függetlenségi és 48-as Párt)
- Országgyűlési képviselők (1906–1910)
- Országgyűlési képviselők (1910–1918)
- Országgyűlési képviselők (FMDP)
- Országgyűlési képviselők (1947–1949)
- Debreceniek
- Magyarország államtitkárai
- 1875-ben született személyek
- 1973-ban elhunyt személyek