P. Ábrahám Dezső

P. Ábrahám Dezső
P. Ábrahám Dezső Karcag képviselőjeként
A második szegedi ellenforradalmi kormány miniszterelnöke
Hivatali idő 1919. július 12. – 1919. augusztus 12.
Előd	Károlyi Gyula
Utód	— (lemondott a Friedrich-kormány javára)
Született	1875. július 10. Debrecen
Elhunyt	1973. július 25. (98 évesen) Budapest
Párt	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt (1906–1918) Függetlenségi 48-as és Kossuth Párt (1920–1924) Magyar Szabadság Párt (1946–1947) Független Magyar Demokrata Párt (1947–1949) Magyar Szabadság Párt (1956)
Választókerület	Karcag (1906–1918) Jász-Nagykun-Szolnok megyei lista (1947–1949)
Foglalkozás	ügyvéd
Vallás	református
A Wikimédia Commons tartalmaz P. Ábrahám Dezső témájú médiaállományokat.

Danczkai Pattantyús-Ábrahám Dezső (elterjedt nevén P. Ábrahám Dezső; Debrecen, 1875. július 10. – Budapest, 1973. július 25.) ügyvéd, miniszterelnök 1919-ben, függetlenségi párti, majd polgári demokrata politikus, országgyűlési képviselő, igazságügyi, majd belügyi államtitkár, Ábrahám Ernő író bátyja.

Életrajza

Ősi nemesi családból származott amely eredetileg a Pattantyús nevet viselte. Az Ábrahám nevet csak a 17. századtól használta a család, a danczkai előnevet még Apafi Mihály adományozta nekik. Apja Ábrahám László debreceni főügyész, anyja radistyáni Király Erzsébet volt. Öccse, Ernő 1882-ben született. Ábrahám Dezső első felesége Rickl Piroska volt, akivel 1902 és 1908 között voltak házasok. 1925-ben, ötvenévesen újranősült, Rucsinszki Anna Matildot vette fel, akivel Ábrahám haláláig együtt éltek az Országház közelében, a Balassi Bálint utca 9-11. sz. alatt. Második felesége 1974 novemberében, másfél évvel férje után hunyt el.

A debreceni Református Kollégiumban érettségizett. A Függetlenségi és 48-as Párt programjával Karcag országgyűlési képviselője volt 1906 és 1918 között, majd Károlyi Mihály kormányában igazságügyi államtitkár lett. A nemzetiségek egyenjogúságáról a Jászi Oszkár vezette bizottság tagjaként Aradon tárgyalt a román nemzetiségi képviselőkkel.

A Tanácsköztársaság idején Szegedre szökött. Ott a harmadik szegedi kormány, a nemzeti kormány miniszterelnöke lett 1919. július 12. – augusztus 12. között. Kormánya nevezte ki Horthy Miklóst fővezérré, ő szervezte meg a nemzeti hadsereg toborzó bizottságát. A Huszár-kormányban belügyi államtitkári szerepet vállalt, majd átmenetileg visszavonult a politikai élettől. 1920 és 1944 között ügyvédként dolgozott, miközben minden „rendes” és néhány időközi választáson is megmérettette magát, mindannyiszor sikertelenül. 1944 novemberében a nyilasok túszként Sopronkőhidára vitték, ahonnét Németországba szállították. 1945. szeptember végén került haza.

Visszatérése után a Magyar Szabadság Párt egyik alapítója lett. Közel 28 év kihagyás után 1947-től 1949-ig Balogh István Független Magyar Demokrata Pártjának listáján újfent országgyűlési képviselő volt. Egyes adatok szerint szélsőjobboldalinak bélyegezték és kizárták a pártból, majd lemondott a képviselőségről is. 1949-ben visszavonult a politikai élettől. 1951-ben kitelepítették Tarcal községbe. Mivel 1956-ban aktívan részt vett a Szabadság Párt megalakításában, 1957-ben kihallgatták, majd figyelmeztetésben részesítették. Az 1960-as években kapcsolatot tartott fenn amerikai és brit diplomatákkal, ezért rendőrhatósági figyelmeztetésben részesítették 1969-ben. 1958-ig ügyvéd volt. Halála előtt két évvel, 1971 márciusában fejezték be a megfigyelését. Két héttel és egy nappal 98. születésnapja után hunyt el.

Források

• Domonkos László: A megfigyelt tanú - Az elfeledett kormányfő: P. Ábrahám Dezső. Antológia Kiadó, 2014.
• Ábrahám Dezső, Budapest XV.kerületének képviselőjelöltje, Bp, 1920

Külső hivatkozások

• Magyar Életrajzi Index
• P Ábrahám Dezső (Ábrahám Dezső néven) életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1910-1915-ben
• Életrajza In: Országgyűlési Almanach 1947-1949, Budapest, 2005

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Bp., Béta Irodalmi Rt., 1937.
• Keresztény magyar közéleti almanach I-II. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
• Markó László: A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Életrajzi lexikon. Bp., Magyar Könyvklub, 2000.
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981.
• A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
• Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. (Bp., 1929.)
• A magyar társadalom lexikonja. Bp., A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.
• Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája. Bp., Szerző, 2000.
• Vikár Béla-Zboray Miklós-Bethlen Oszkár-Csuday Jenő-Földes Arthur: Politikai Magyarország. A politikai pártok története. Politikai és parlamenti lexikon (A-F.). Bp., Anonymus Történelmi Könyvkiadó Vállalat, 1914.
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.