A Magyarországi Tanácsköztársaság idején létrejött ellenforradalmi kormányok
A Magyarországi Tanácsköztársaság idején létrejött ellenforradalmi kormányok az őszirózsás forradalmat (1918. októbere) követő események hatására elindult ellenforradalmi tevékenység egyik részeként születtek. 1919. március 21-én megszületett a Magyarországi Tanácsköztársaság, ami felgyorsította a jobboldali szervezkedéseket. Április 12-én megalakult az Antibolsevista Comité, május 5-én pedig Károlyi Gyula vezérletével felállt az első ellenforradalmi kormány Aradon. Ezt még három szegedi követte, mígnem a Tanácsköztársaság bukását követően, 1919. augusztus 7-én meg nem alakult Budapesten a (legitim) Friedrich-kormány.
Az ellenforradalmi kormányok a szokásoktól eltérően nevüket vezetőjük helyett megalakulásuk helye után kapták és jogilag illegitimnek számítottak (lévén a Forradalmi Kormányzótanács volt Magyarország törvényes kormánya), azaz árnyékkabinetek voltak.
Aradi kormány
[szerkesztés]Az Aradi kormány 1919. május 5-én alakult Aradon Károlyi Gyula vezérletével. Tagjainak többségét az előrenyomuló román hadsereg elfogta és internálta. Károlyi és még néhányan viszont sikeresen a francia megszállás alatt álló Szegedre szöktek.
| Tisztség | Név | Párt/Csoportosulás |
|---|---|---|
| Miniszterelnök | Károlyi Gyula | ? |
| Külügyminiszter | Bornemisza Gyula | ? |
| Belügyminiszter | Bartha Ábel | ? |
| Pénzügyminiszter | Solymossy Lajos | ? |
| Kereskedelmi miniszter | Varjassy Lajos | ? |
| Közlekedésügyi miniszter | Fülöp Béla | ? |
| Földművelésügyi miniszter | Kintzig János | ? |
| Vallás- és közoktatásügyi miniszter | Barabás Béla | ? |
| Igazságügy-miniszter | Pálmai Lajos | ? |
| Honvédelmi miniszter | Szabó Zoltán | ? |
| Népjóléti miniszter | Bársony Elemér | ? |
| Közélelmezési miniszter | Pálossy Dénes | ? |
| Nemzetiségi miniszter | Hemmen János | ? |
Első szegedi kormány
[szerkesztés]Az első szegedi kormány az előrenyomuló román hadsereg elől sikeresen a francia megszállás alatt állt Szegedre menekült aradi kormány néhány tagjából alakult 1919. május 31-én. Az elfogottak helye ekkor még vagy betöltetlen maradt, vagy az Antibolsevista Comité (ABC) valamely tagja töltötte be ideiglenesen.
| Tisztség | Név | Párt / Csoportosulás |
|---|---|---|
| Miniszterelnök | Károlyi Gyula | ? |
| Külügyminiszter | Teleki Pál | ? |
| Belügyminiszter | Kelemen Béla | Antibolsevista Comité (ABC) |
| Pénzügyminiszter | Gratz Gusztáv (megérkezéséig Solymossy Lajos) | ? |
| Kereskedelmi miniszter | Varjassy Lajos | ? |
| Közlekedésügyi miniszter | ABC tagoknak fenntartva | Antibolsevista Comité (ABC) |
| Földművelésügyi miniszter | Kintzig János | ? |
| Vallás- és közoktatásügyi miniszter | betöltetlen | — |
| Igazságügy-miniszter | betöltetlen | — |
| Honvédelmi miniszter | Horthy Miklós | a Nemzeti Hadsereg vezetője |
| Népjóléti miniszter | ABC tagoknak fenntartva | Antibolsevista Comité (ABC) |
| Közélelmezési miniszter | ABC tagoknak fenntartva | Antibolsevista Comité (ABC) |
| Nemzetiségi miniszter | Hemmen János | ? |
Második szegedi kormány
[szerkesztés]A második szegedi kormány 1919. június 6-án alakult és július 12-én adta át helyét a P. Ábrahám Dezső vezetésével megalakult harmadik Szegedi (avagy Nemzeti) kormánynak.
| Tisztség | Név | Párt / Csoportosulás |
|---|---|---|
| Miniszterelnök, belügyminiszter | Károlyi Gyula | ? |
| Külügyminiszter | Teleki Pál | ? |
| Pénzügyminiszter | Solymossy Lajos | ? |
| Kereskedelmi miniszter | Varjassy Lajos | ? |
| Földművelésügyi miniszter | Kintzig János | ? |
| Vallás- és közoktatásügyi miniszter | Kelemen Béla | Antibolsevista Comité (ABC) |
| Igazságügy-miniszter | betöltetlen | — |
| Honvédelmi miniszter | Horthy Miklós | a Nemzeti Hadsereg vezetője |
| Népjóléti miniszter | betöltetlen | — |
| Közélelmezési miniszter | Hemmen János | ? |
Harmadik szegedi kormány
[szerkesztés]A harmadik szegedi kormány 1919. július 12-én alakult. Ezt a kabinetet nemzeti kormány néven is említik. Ebben Horthy már nem vállalt szerepet, azonban az új miniszterelnök a kormányalakítást követő napon a Nemzeti Hadsereg főparancsnokává nevezte ki „fővezéri” titulussal. A Nemzeti Hadsereg a hadügyminisztérium vezetése alól augusztus 9-én Horthy döntésére kivált, parancsnoksága pedig „fővezérséggé” alakult. A kormány maga a budapesti vezetéssel történt tárgyalásokat követően augusztus 19-én mondott le a Friedrich-kormány javára.
| Tisztség | Név | Párt / Csoportosulás |
|---|---|---|
| Miniszterelnök | P. Ábrahám Dezső | ? |
| Belügyminiszter | Balla Aladár | ? |
| Külügyminiszter | Teleki Pál | ? |
| Hadügyminiszter | Belitska Sándor | ? |
| Közélelmezési miniszter | Pálmai Lajos | ? |
| Népjóléti és ideiglenes vallás- és közoktatásügyi miniszter | Dömötör Mihály | ? |
| Pénzügyi megbízott | Éber Antal | ? |
| Kereskedelemügyi miniszter | Varjassy Lajos | ? |
| Fővezér | Horthy Miklós | a Nemzeti Hadsereg vezetője |
Források
[szerkesztés]- Magyarország kormányai 1919-1921 között Archiválva 2012. január 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A Szegedi kormány cikke a Magyar katolikus lexikonban