Ábrahám Ernő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ábrahám Ernő
Élete
Született 1882. március 15.
Debrecen
Elhunyt 1945. május 7. (63 évesen)
Budapest
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers, próza

Ábrahám Ernő (daniczkai Pattantyús-Ábrahám Ernő), írói álnevein: Hajnalka, Öreg táltos, Öreg tárogatós, Öregapó, Pipacs Jóska, Sárgarigó, Ernő bácsi[1] (Debrecen, 1882. március 15.Budapest, 1945. május 7.) költő, író. P. Ábrahám Dezső politikus öccse.

Pályafutása[szerkesztés]

Budapesti jogi tanulmányait nem fejezte be, az irodalmi pályát választotta. Különböző újságoknál dolgozott előbb Debrecenben (Debreceni Ellenőr, Debrecen), majd Budapesten (Vasárnapi Ujság, 1905–1916, Budapesti Hírlap, 1905–1913). 1914 és 1918 között a Magyarország című lap munkatársa volt, majd 1919 és 1920 között a Hetedhétország gyermekmellékletét szerkesztette. 1934–1938-ban a Pethő Sándor vezette Magyarság belső munkatársa volt. A lap megszűnése utáni időszakban a fasiszta veszélyre figyelmet felhívó írásokat jelentetett meg.

Irodalmi művei, főleg versei, számos újságban, folyóiratban jelentek meg (Alkotmány, A Cél, Élet, Tolnai Világlapja, Új Idők). Maupassant, de Maistre, Poe és Puskin műveiből többet lefordított magyarra. Isten vára című misztériumjátékát Nemzeti Színház (1923), Révészek című drámáját a Nemzeti Színház kamaraszínháza (1926) mutatta be.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Kerek ég alatt, elbeszélés, 1906.
  • A kis kakas és egyéb történetek, 1910.
  • Hét szilaj csikó, elbeszélés, 1911.
  • Csillagok a Tiszában, 1916.
  • Rozmarin, 1922.
  • Árva királyfi, trilógia, 1926.
  • Csendes budai lakás, elbeszélés, 1942.
  • Mátyás szerelmes képírója, regény, 1942.
  • Vadmadarak, regény, 1942.
  • Veszélyben a haza, regény, 1943.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Gulyás Pál: Magyar Írói Álnév Lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978 (515. oldal)

Források[szerkesztés]

  • Magyar irodalmi lexikon I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1963–1965, 2. old.
  • Új magyar életrajzi lexikon I, (A–Cs). Magyar Könyvklub, 2001. 25. old. ISBN 9635474156