Pethő Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pethő Sándor
Pethő Sándor.jpg
Született 1885. március 1.[1][2]
Pásztori
Elhunyt 1940. augusztus 25. (55 évesen)[1][2]
Balatonfüred
Állampolgársága magyar
Házastársa Székely Lujza (1926–1940)
Gyermekei Pethő Tibor
Foglalkozása
Halál okabaleset
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Pethő Sándor témájú médiaállományokat.
Pethő Sándor sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34-1-59.

Pethő Sándor (Pásztori, 1885. március 1.[3]Balatonfüred, 1940. augusztus 25.)[4][5] magyar publicista, történész, a Magyar Nemzet alapító főszerkesztője.

Életpályája[szerkesztés]

Pethő György gazda és Cséry Mária fiaként született. Egyetemi tanulmányait Kolozsvárott, Nápolyban és Halléban végezte. 1909-től 1918-ig a budapesti VIII. kerületi állami főgimnázium történelemtanára volt, aztán kizárólag irodalmi és újságírói tevékenységet folytatott. 1912-ben szerkesztette az Élet című folyóiratot. 1918-ban egyik alapító tagja volt a Magyar Területvédő Ligának. A Magyarság című napilapnak előbb munkatársa, majd 1934-1938 között főszerkesztője volt. 1938-ban Hegedüs Gyulával alapítója és főszerkesztője lett a Magyar Nemzet című napilapnak, amely a hitleri nemzetiszocialista és a magyar szélsőjobboldali, nyilas mozgalmak elleni küzdelemben jelentékeny szerepet játszott. Számos történeti, politikai tanulmánya jelent meg különböző lapokban, köztük Bajcsy-Zsilinszky Endre Előőrs című politikai hetilapjában. Tanulmányaiban legitimista felfogásának megfelelően gyakran konzervatív, de németellenes álláspontot foglalt el. Később megvált a Magyar Nemzettől is. Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak.[6]

1940 nyarán autóbaleset áldozata lett a balatonfüredi Mussolini téren, nyaki gerinctörést szenvedett.

Első hitvese Tanács Margit volt, akit 1910. augusztus 18-án Kolozsvárott vett nőül, s ebből a házasságából született két gyermeke: Tibor és Mária. Második felesége Székely Lujza színésznő volt.[7]

Művei[szerkesztés]

  • A római szent birodalom bomlásának okai és körülményei; Pannónia Ny., Győr, 1907
  • Politikai arcképek. Az új Magyarország vezéregyéniségei; Élet Ny., Budapest, 1911
  • Sorsok; Szt. István Társulat, Budapest, 1914
  • A szabadságharc eszméi (Budapest, 1916, 1934)
  • A szárazföldi háború mérlege. Függelékül a magyar és osztrák erőviszonyok mérlege; Táltos, Budapest, 1917
  • Magyarország és az Entente-hatalmak 1848-1849-ben (Budapest, 1919)
  • Világostól Trianonig. A mai Magyarország kialakulásának története; földrajzi rész Fodor Ferenc; Enciklopédia, Budapest, 1925
  • Világostól Trianonig védelme. Válasz Nagy Miklós bírálatára; Enciklopédia, Budapest, 1926
  • "Viharos emberöltő". Hét portrait; Stádium, Budapest, 1929
  • Görgey Artúr (Budapest, 1930)
  • A magyar Capitoliumon. A magyar királyeszme a Duna völgyében; Gellért Kiadóvállalat, Budapest, 1932
  • A magyar nemzet története ősidőktől napjainkig (Asztalos Miklóssal, Budapest, 1933)
  • A magunk útján (Budapest, 1937)
  • Csillagos órák. 41 vezércikk; Globus, Budapest, 1939
  • Egy kis nép nagy gondjai. Válogatott publicisztikai írások; Magvető, Budapest, 1985
  • A szabadságharc eszméi; sajtó alá rend., tan. Závodszky Géza; Holnap, Budapest, 2000
  • A magyar Capitoliumon. Pethő Sándor válogatott publicisztikája; vál., sajtó alá rend., tan., jegyz. Závodszky Géza; Akadémiai, Budapest, 2005
  • Műveinek katalógusa a SZTE Egyetemi Könyvtár állományából

Emlékezete[szerkesztés]

  • Budapest VI. kerületében utcát neveztek el róla, ahol emléktáblája is található.
  • Sírja Budapesten a Kerepesi temetőben található (34-1-59).
  • 1992 óta évente átadják a Hemingway Alapítvány által alapított Pethő Sándor-díjat.

Róla[szerkesztés]

  • Závodszky Géza: Závodszky Géza: A kolozsvári alma matertől a Magyar Nemzet rostrumáig. Pethő Sándor (1885–1940), Kronosz Kiadó, Budapest, 2019[8]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]