Karcag

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karcag
Karcag címere
Karcag címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Jász-Nagykun-Szolnok
Járás Karcagi
Jogállás város
Polgármester Dobos László (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 5300
Körzethívószám 59
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 20 163 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 55,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 368,63 km²
Földrajzi nagytáj Alföld[3]
Földrajzi középtáj Közép-Tisza-vidék[3]
Földrajzi kistáj Szolnok–Túri-sík[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Karcag (Magyarország)
Karcag
Karcag
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 18′ 40″, k. h. 20° 54′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 18′ 40″, k. h. 20° 54′ 58″
Karcag (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Karcag
Karcag
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Karcag weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Karcag témájú médiaállományokat.

Karcag (régebbi alakváltozatban: Kardszag) város Jász-Nagykun-Szolnok megyében található, a Karcagi járás központja.

Fekvése[szerkesztés]

Karcag Jász-Nagykun-Szolnok megye városa, a Nagykunság központja. A település az Alföld egyik legforgalmasabb útvonala, a 4. számú főközlekedési út mellett fekszik. Ugyancsak a településen megy keresztül a Budapest-Záhony vasútvonal. A megye legkeletibb települése, keleten a Hajdú-Bihar megyei nagyobb várossal, Püspökladánnyal határos.

Városrészei[szerkesztés]

Karcagi szélmalom
Karcagi kálvária
  • Belváros
  • Lakótelep
  • Északi újtelep
  • Fanzug
  • Pernyészug
  • Katolikus város
  • Rétoldal
  • Ipartelep (volt laktanya)
  • Ipartelep
  • Ipari Park
  • Déli külváros
  • Kisföldek
  • Kertváros

Kertvárosi részek[szerkesztés]

  • Agyagos kert
  • Tilalmas
  • Sáfránylóger
  • Nagyvénkert
  • Kisvénkert
  • Zugkert
  • Zuglóger
  • Tégláskert
  • Komiszkert
  • Paroskert
  • Völgyeskert
  • Kurtakert
  • Rokkantkert
  • Kertvárosi dűlő
  • Magyarkai dűlő

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton elérhető a 4-es főúton. Vonattal a MÁV 100-as számú (Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony) és a 103-as számú (Karcag–Tiszafüred) vonalain érhető el. A vasútállomás az előbbin Kisújszállás és Püspökladány állomások között, az utóbbin Karcag-Vásártér után található.

A név eredete[szerkesztés]

Kun eredetű személynévből származik, amelynek jelentése pusztai róka (korzak).

Története[szerkesztés]

A 13. századtól ezt a területet kunok lakták. A városnév először a 14. században fordul elő, mégpedig Karcag János nevében. A 16. században Kisújszállás (akkoriban Kolbázszállás) helyett átvette a Nagykunságban a vezető szerepet – neve is Karcagújszállás volt a 19. századig. Csak 1745 után kezdődött meg a városiasodás, a szabad parasztok főleg a városkörnyéki tanyákon éltek. Karcag mezőváros volt. A tanyarendszert az 1960-as évek TSz-politikájával teljesen fel akarták számolni.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a város lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Kultúra[szerkesztés]

A református gimnázium több mint 300 éves. Itt tanult például Györffy István néprajztudós, az MTA tagja, Németh Gyula nyelvész, az MTA tagja és Gaál László klasszikafilológus, egyetemi tanár.

Nevezetességek[szerkesztés]

A Zádor híd

Autóbuszközlekedés[szerkesztés]

Autóbuszállomás: Karcag, Rákóczi u. 2.

Helyi autóbuszjáratok[szerkesztés]

  • 1 (Vasútállomás - Nagyvénkert - KÁTISZ)
  • 1A (Vasútállomás - Autóbuszállomás - Kórház - Nagyvénkert)
  • 2 (Autóbuszállomás - Kutatóintézet - Magyarka)
  • 2A (Autóbuszállomás - Kutatóintézet)
  • 3 (Vasútállomás - Autóbuszállomás - Nagyvénkert)
  • 4 (Vasútállomás - Autóbuszállomás)

Oktatási intézmények[szerkesztés]

Óvodák, bölcsődék[szerkesztés]

  • Madarász Imre Egyesített Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat (10db tag óvoda és 2db bölcsőde)

Székhely Táncsics krt. 17.

    • 1. sz. Csokonai Úti Tagóvoda
    • 2. sz. Jókai Úti Tagóvoda
    • 3. sz. Kinizsi Úti Tagóvoda
    • 4. sz. Körös Úti Tagóvoda
    • 5. sz. Kuthen Úti Tagóvoda
    • 6. sz. SZIM Tagóvoda
    • 7. sz. Takács Péter Úti Tagóvoda
    • 8. sz. Táncsics Krt. 19. Sz. Tagóvoda
    • 9. sz. Zöldfa Úti Tagóvoda
    • 10. sz. Pedagógiai Szakszolgálat

Általános Iskolák[szerkesztés]

  • Karcagi Általános Iskolai és Alapfokú Művészeti Iskola (KÁIAMI)
    • Kováts Mihály Tagiskolája
    • Kiskulcsosi Tagiskolája
    • Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
  • Györffy István Katolikus Általános Iskola
  • Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium
  • Arany János Általános Iskola
  • Szent Pál Marista Általános Iskola
  • Nagykun Református Általános Iskola

Középiskolák[szerkesztés]

  • Nagykun Református Gimnázium
  • Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium
  • Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium
  • Adu Csepel Vállalkozói Szakközép- és Szakiskola
  • Kádas György Általános Iskola és Szakiskola Tagintézmény Karcag

Zeneiskola[szerkesztés]

  • KÁIAMI Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézménye
  • Laurusz Művészeti Iskola

Közművelődési intézmények[szerkesztés]

Könyvtárak[szerkesztés]

  • Városi Csokonai Felnőtt Könyvtár (HEMÓ)
  • Városi Csokonai Gyermek Könyvtár (HEMÓ)

Mozi[szerkesztés]

  • Déryné Művelődési és Ifjúsági Központ

Egészségügyi intézmények[szerkesztés]

Kórházak[szerkesztés]

Gyógyszertárak[szerkesztés]

  • Alma Patika
  • Berek Patika
  • Betánia Gyógyszertár
  • Kígyó Gyógyszertár
  • Oroszlán Gyógyszertár
  • Pingvin Patika

Sportlétesítmények[szerkesztés]

  • Városi sportcsarnok
  • Ligeti sporttelep
  • Nagykun Református Gimnázium sportpálya
  • Erdei tornapálya

Média[szerkesztés]

TV[szerkesztés]

  • Karcag TV
  • Mediátor TV megszűnt

Rádió[szerkesztés]

  • Karcag FM (88.0 Mhz)
  • Aktív Rádió (FM 93,8 Mhz)
  • MR1 Kossuth Rádió (FM 97,9 Mhz)

Újság[szerkesztés]

  • Karcagi Hírmondó
  • Karcagi Szuperinfó
  • Kunbörze megszűnt
  • Juteszembe

Internet[szerkesztés]

  • infoKarcag megszűnt
  • Vidék Ma

Hungarikum[szerkesztés]

  • Kunsági Birkapörkölt karcagi hagyománya ( Karcagi Birkapörkölt )

Értéktár[szerkesztés]

  • Karcagi Ferdinánd

Gazdaság[szerkesztés]

  • földgázkitermelés.

Idegenforgalom[szerkesztés]

  • Akácliget Gyógy- és Strandfürdő
  • Camping

Karcagon született: Mészáros István színművész.

Karcagon születtek[szerkesztés]

Országzászló

Karcagon éltek[szerkesztés]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Karcag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010) 
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Karcag témájú médiaállományokat.