Karcag

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Karcag
A karcagi városháza
A karcagi városháza
Karcag címere
Karcag címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásKarcagi
Jogállás város
Polgármester Dobos László (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 5300
Körzethívószám 59
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 19 880 fő (2017. jan. 1.)[2]
Népsűrűség54,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület368,63 km²
Földrajzi nagytájAlföld[3]
Földrajzi középtájKözép-Tisza-vidék[3]
Földrajzi kistájSzolnok–Túri-sík[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Karcag (Magyarország)
Karcag
Karcag
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 18′ 40″, k. h. 20° 54′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 18′ 40″, k. h. 20° 54′ 58″
Karcag (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Karcag
Karcag
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Karcag weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Karcag témájú médiaállományokat.

Karcag ( régebbi alakváltozatban: Kardszag ) város Jász-Nagykun-Szolnok megyében található, a Karcagi járás központja.

Fekvése[szerkesztés]

Karcag Jász-Nagykun-Szolnok megye városa, a Nagykunság központja. A település az Alföld egyik legforgalmasabb útvonala, a 4. számú főközlekedési út mellett fekszik. Ugyancsak a településen megy keresztül a Budapest-Záhony vasútvonal. A megye legkeletibb települése, keleten a Hajdú-Bihar megyei nagyobb várossal, Püspökladánnyal határos.

Városrészei[szerkesztés]

Karcagi szélmalom
Karcagi kálvária
  • Belváros
  • Lakótelep
  • Északi újtelep
  • Fanzug
  • Pernyészug
  • Katolikus város
  • Rétoldal
  • Ipartelep (volt laktanya)
  • Ipartelep
  • Ipari Park
  • Déli külváros
  • Kisföldek
  • Kertváros

Kertvárosi részek[szerkesztés]

  • Agyagos kert
  • Tilalmas
  • Sáfránylóger
  • Nagyvénkert
  • Kisvénkert
  • Zugkert
  • Zuglóger
  • Tégláskert
  • Komiszkert
  • Paroskert
  • Völgyeskert
  • Kurtakert
  • Rokkantkert
  • Kertvárosi dűlő
  • Magyarkai dűlő

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton elérhető a 4-es főúton. Vonattal a MÁV 100-as számú ( Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony ) és a 103-as számú ( Karcag–Tiszafüred ) vonalain érhető el. A vasútállomás az előbbin Kisújszállás és Püspökladány állomások között, az utóbbin Karcag-Vásártér megállóhely után található.

A név eredete[szerkesztés]

Kun eredetű személynévből származik, amelynek jelentése pusztai róka (korzak).

Története[szerkesztés]

A 13. századtól ezt a területet kunok lakták. A városnév először a 14. században fordul elő, mégpedig Karcag János nevében. A 16. században Kisújszállás ( akkoriban Kolbázszállás ) helyett átvette a Nagykunságban a vezető szerepet – neve is Kardszag /( Karcag )újszállás volt a 19. századig. Csak 1745 után kezdődött meg a városiasodás, a szabad parasztok főleg a városkörnyéki tanyákon éltek.

Leírás a településről a 18. század végén:

"KARDSZAG ÚJ SZÁLLÁS: Nagy Kun szabad, első, és leg népesebb mező Város a’ nagy Kún kerűletben, fekszik a’ Tiszából ki szakadó Hortobágy vizéhez nem meszsze, Debreczenhez nap kelet felé 6 mértföldnyire, lakosai leg inkább reformátusok, mint egy 40 nemzetség katolikusok, és görögök is, a’ lelkek száma közel 10000re számláltatik. Régenten Kartszag más helyen dél felé feküdt, melly régi helye most is Kardszag Teleknek neveztetik, a’ múltt században nagyobb részét rabságra vitték a’ lakosoknak az Ozmanok, kikért az othon meg maradott 78 lakosok sokat fizettek, 1698dikban közel százat váltottak ki a’ rabságból, ’s ezek szaporították meg újjont a’ Várost. Apa Vára Szigeténél történt viaskodások, melly Kardszagi veszedelemnek emlékezetét a’ ma is látható halmotska emlékezetben tartya. 1793dikban el rontatván a’ régi torony, egy kő találtatott benne, e’ fel irattal HF STEFANo HUNIAY 1633. Határbéli földgye 3 szakaszra osztatott, egyik a’ szállás vagy tanya föld, melly szántással, és kaszállással szüntelen használtatik, a’ más kettő pedig változtatva úgaróltatik, földgye gazdagon termő, lapossain nádat is kaszállnak, fájok nints, kerti borok, ’s gyümöltsök elég terem, piatzok Debretzenben, Miskoltzon, és Egerben, szarvas marháikat leg inkább helyben lévő vásárjaikban adgyák el." 			
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 17961799)

Karcag mezőváros volt. A tanyarendszert az 1960-as évek TSz-politikájával teljesen fel akarták számolni.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a város lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Kultúra[szerkesztés]

A református gimnázium több mint 300 éves. Itt tanult például Györffy István néprajztudós, az MTA tagja, Németh Gyula nyelvész, az MTA tagja és Gaál László klasszika-filológus, egyetemi tanár.

A településen számos zenész és zenekar található. Több nótaénekes is képviselteti magát, például a Karcagi Nótás Fiúkat tömörítő Bartha András, Ferenczi Béla, Kolostyák Gyula, Monzinger Ferenc, Olajos János és Karcagi Nagy Zoltán. A karcagi rock élet színes palettáján többek között a Vale Of Tears, Brain Drain, Decadence, Maximus zenekarok is megtalálhatóak.

Nevezetességek[szerkesztés]

A Zádor híd

Autóbuszközlekedés[szerkesztés]

Autóbusz-állomás: Karcag, Rákóczi u. 2.

Helyi autóbuszjáratok[szerkesztés]

  • 1 ( Vasútállomás - Nagyvénkert - KÁTISZ )
  • 1A ( Vasútállomás - Autóbusz-állomás - Kórház - Nagyvénkert )
  • 2 ( Autóbusz-állomás - Kutatóintézet - Magyarka )
  • 2A ( Autóbusz-állomás - Kutatóintézet )
  • 3 ( Vasútállomás - Autóbusz-állomás - Nagyvénkert )
  • 4 ( Vasútállomás - Autóbusz-állomás )

Oktatási intézmények[szerkesztés]

Óvodák, bölcsődék[szerkesztés]

  • Madarász Imre Egyesített Óvoda ( 8 tagóvoda )

Székhely Táncsics krt. 17

  • Csokonai úti Tagóvoda
  • Jókai úti Tagóvoda
  • Kinizsi úti Tagóvoda
  • Kuthen úti Tagóvoda
  • SZIM Tagóvoda
  • Takács Péter úti Tagóvoda
  • Táncsics Krt. 19. sz. Tagóvoda
  • Zöldfa úti Tagóvoda
  • Varró úti bölcsőde
  • Széchényi István sugárúti bölcsőde

Általános Iskolák[szerkesztés]

  • Karcagi Általános Iskolai és Alapfokú Művészeti Iskola ( KÁIAMI )
    • Kováts Mihály Tagiskolája
    • Kiskulcsosi Tagiskolája
    • Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
  • Györffy István Katolikus Általános Iskola
  • Arany János Általános Iskola
  • Szent Pál Marista Általános Iskola
  • Nagykun Református Általános Iskola

Középiskolák[szerkesztés]

  • Nagykun Református Gimnázium és Egészségügyi Szakgimnázium
  • Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium
  • Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium
  • Adu Csepel Vállalkozói Szakközép- és Szakiskola ( megszűnt )
  • Kádas György Általános Iskola és Szakiskola Tagintézmény Karcag

Zeneiskola[szerkesztés]

  • KÁIAMI Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézménye

Közművelődési intézmények[szerkesztés]

Könyvtárak[szerkesztés]

  • Városi Csokonai Felnőtt Könyvtár ( HEMÓ )
  • Városi Csokonai Gyermek Könyvtár ( HEMÓ )

Mozi[szerkesztés]

  • Déryné Kulturális, Turisztikai, Sport Központ és Könyvtár

Egészségügyi intézmények[szerkesztés]

  • Háziorvosi Intézmény

Kórház[szerkesztés]

Gyógyszertárak[szerkesztés]

  • Kulcs Patika
  • Berek Patika ( Kulcs Patika is )
  • Betánia Gyógyszertár ( Alma Patika is )
  • Kígyó Gyógyszertár ( megszűnt )
  • Oroszlán Gyógyszertár
  • Pingvin Patika
  • Kátai Gábor Gyógyszertár

Sportlétesítmények[szerkesztés]

  • Városi sportcsarnok ( műfüves futballpályával )
  • Ligeti sporttelep
  • Nagykun Református Gimnázium sportpálya
  • Erdei tornapálya
  • Szentannai Sámuel Gimnázium műfüves futballpályái

Média[szerkesztés]

TV[szerkesztés]

  • Karcag TV
  • Mediátor TV ( megszűnt )

Rádió[szerkesztés]

  • Karcag FM ( 88.0 Mhz )
  • Aktív Rádió ( FM 93,8 Mhz )
  • MR1 Kossuth Rádió ( FM 97,9 Mhz )

Újság[szerkesztés]

  • Karcagi Hírmondó
  • Karcagi Szuperinfó
  • Kunbörze ( megszűnt )
  • Karcagi Juteszembe
  • Új Néplap

Internet[szerkesztés]

  • infoKarcag megszűnt, 2016-ban újra indult
  • Vidék Ma
  • Szoljon.hu

Hungarikum[szerkesztés]

  • Kunsági Birkapörkölt karcagi hagyománya

Értéktár[szerkesztés]

  • Karcagi Ferdinánd

Gazdaság[szerkesztés]

  • földgázkitermelés
  • mezőgazdasági
  • Karcagi Ipari Park

Idegenforgalom[szerkesztés]

  • Akácliget Gyógy- és Strandfürdő
  • Camping
  • Karcagi Kunlovarda
  • Birkafőző Fesztivál ( minden év júniusában )

Rendezvényei[szerkesztés]

  • Majális
  • Karcagi Birkafőző Fesztivál
  • Nagykunsági Kulturális Napok
  • Karcagi Lovasnap és Karcagi Traktoros Ügyességi Verseny

Karcagon születtek[szerkesztés]

Országzászló

Karcagon éltek[szerkesztés]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Karcag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
  3. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. Kátai Gábor

További információk[szerkesztés]