Karcag

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karcag
A karcagi városháza
A karcagi városháza
Karcag címere
Karcag címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Jász-Nagykun-Szolnok
Járás Karcagi
Jogállás város
Polgármester Dobos László (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 5300
Körzethívószám 59
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 20 163 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 55,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 368,63 km²
Földrajzi nagytáj Alföld[3]
Földrajzi középtáj Közép-Tisza-vidék[3]
Földrajzi kistáj Szolnok–Túri-sík[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Karcag (Magyarország)
Karcag
Karcag
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 18′ 40″, k. h. 20° 54′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 18′ 40″, k. h. 20° 54′ 58″
Karcag (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Karcag
Karcag
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Karcag weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Karcag témájú médiaállományokat.

Karcag (régebbi alakváltozatban: Kardszag) város Jász-Nagykun-Szolnok megyében található, a Karcagi járás központja.

Fekvése[forrásszöveg szerkesztése]

Karcag Jász-Nagykun-Szolnok megye városa, a Nagykunság központja. A település az Alföld egyik legforgalmasabb útvonala, a 4. számú főközlekedési út mellett fekszik. Ugyancsak a településen megy keresztül a Budapest-Záhony vasútvonal. A megye legkeletibb települése, keleten a Hajdú-Bihar megyei nagyobb várossal, Püspökladánnyal határos.

Városrészei[forrásszöveg szerkesztése]

Karcagi szélmalom
Karcagi kálvária
  • Belváros
  • Lakótelep
  • Északi újtelep
  • Fanzug
  • Pernyészug
  • Katolikus város
  • Rétoldal
  • Ipartelep (volt laktanya)
  • Ipartelep
  • Ipari Park
  • Déli külváros
  • Kisföldek
  • Kertváros

Kertvárosi részek[forrásszöveg szerkesztése]

  • Agyagos kert
  • Tilalmas
  • Sáfránylóger
  • Nagyvénkert
  • Kisvénkert
  • Zugkert
  • Zuglóger
  • Tégláskert
  • Komiszkert
  • Paroskert
  • Völgyeskert
  • Kurtakert
  • Rokkantkert
  • Kertvárosi dűlő
  • Magyarkai dűlő

Megközelítése[forrásszöveg szerkesztése]

Közúton elérhető a 4-es főúton. Vonattal a MÁV 100-as számú (Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony) és a 103-as számú (Karcag–Tiszafüred) vonalain érhető el. A vasútállomás az előbbin Kisújszállás és Püspökladány állomások között, az utóbbin Karcag-Vásártér megállóhely után található.

A név eredete[forrásszöveg szerkesztése]

Kun eredetű személynévből származik, amelynek jelentése pusztai róka (korzak).

Története[forrásszöveg szerkesztése]

A 13. századtól ezt a területet kunok lakták. A városnév először a 14. században fordul elő, mégpedig Karcag János nevében. A 16. században Kisújszállás (akkoriban Kolbázszállás) helyett átvette a Nagykunságban a vezető szerepet – neve is Karcagújszállás volt a 19. századig. Csak 1745 után kezdődött meg a városiasodás, a szabad parasztok főleg a városkörnyéki tanyákon éltek. Karcag mezőváros volt. A tanyarendszert az 1960-as évek TSz-politikájával teljesen fel akarták számolni.

Népcsoportok[forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a város lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Kultúra[forrásszöveg szerkesztése]

A református gimnázium több mint 300 éves. Itt tanult például Györffy István néprajztudós, az MTA tagja, Németh Gyula nyelvész, az MTA tagja és Gaál László klasszikafilológus, egyetemi tanár.

Nevezetességek[forrásszöveg szerkesztése]

A Zádor híd

Autóbuszközlekedés[forrásszöveg szerkesztése]

Autóbusz-állomás: Karcag, Rákóczi u. 2.

Helyi autóbuszjáratok[forrásszöveg szerkesztése]

  • 1 (Vasútállomás - Nagyvénkert - KÁTISZ)
  • 1A (Vasútállomás - Autóbusz-állomás - Kórház - Nagyvénkert)
  • 2 (Autóbusz-állomás - Kutatóintézet - Magyarka)
  • 2A (Autóbusz-állomás - Kutatóintézet)
  • 3 (Vasútállomás - Autóbusz-állomás - Nagyvénkert)
  • 4 (Vasútállomás - Autóbusz-állomás)

Oktatási intézmények[forrásszöveg szerkesztése]

Óvodák, bölcsődék[forrásszöveg szerkesztése]

  • Madarász Imre Egyesített Óvoda (8 tagóvoda)

Székhely Táncsics krt. 17

Csokonai Úti Tagóvoda

Jókai Úti Tagóvoda

Kinizsi Úti Tagóvoda

Kuthen Úti Tagóvoda

SZIM Tagóvoda

Takács Péter Úti Tagóvoda

Táncsics Krt. 19. Sz. Tagóvoda

Zöldfa Úti Tagóvoda

Varró úti bölcsőde

Széchényi I sugárúti bölcsőde

Általános Iskolák[forrásszöveg szerkesztése]

  • Karcagi Általános Iskolai és Alapfokú Művészeti Iskola (KÁIAMI)
    • Kováts Mihály Tagiskolája
    • Kiskulcsosi Tagiskolája
    • Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
  • Györffy István Katolikus Általános Iskola
  • Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium
  • Arany János Általános Iskola
  • Szent Pál Marista Általános Iskola
  • Nagykun Református Általános Iskola

Középiskolák[forrásszöveg szerkesztése]

  • Nagykun Református Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola
  • Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium
  • Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium
  • Adu Csepel Vállalkozói Szakközép- és Szakiskola
  • Kádas György Általános Iskola és Szakiskola Tagintézmény Karcag

Zeneiskola[forrásszöveg szerkesztése]

  • KÁIAMI Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézménye
  • Laurusz Művészeti Iskola

Közművelődési intézmények[forrásszöveg szerkesztése]

Könyvtárak[forrásszöveg szerkesztése]

  • Városi Csokonai Felnőtt Könyvtár (HEMÓ)
  • Városi Csokonai Gyermek Könyvtár (HEMÓ)

Mozi[forrásszöveg szerkesztése]

  • Déryné Művelődési és Ifjúsági Központ

Egészségügyi intézmények[forrásszöveg szerkesztése]

Kórházak[forrásszöveg szerkesztése]

Gyógyszertárak[forrásszöveg szerkesztése]

  • Alma Patika
  • Berek Patika
  • Betánia Gyógyszertár
  • Kígyó Gyógyszertár
  • Oroszlán Gyógyszertár
  • Pingvin Patika

Sportlétesítmények[forrásszöveg szerkesztése]

  • Városi sportcsarnok
  • Ligeti sporttelep
  • Nagykun Református Gimnázium sportpálya
  • Erdei tornapálya

Média[forrásszöveg szerkesztése]

TV[forrásszöveg szerkesztése]

  • Karcag TV
  • Mediátor TV megszűnt

Rádió[forrásszöveg szerkesztése]

  • Karcag FM (88.0 Mhz)
  • Aktív Rádió (FM 93,8 Mhz)
  • MR1 Kossuth Rádió (FM 97,9 Mhz)

Újság[forrásszöveg szerkesztése]

  • Karcagi Hírmondó
  • Karcagi Szuperinfó
  • Kunbörze megszűnt
  • Juteszembe

Internet[forrásszöveg szerkesztése]

  • infoKarcag megszűnt , 2016-ban újra indult.
  • Vidék Ma

Hungarikum[forrásszöveg szerkesztése]

  • Kunsági Birkapörkölt karcagi hagyománya ( Karcagi Birkapörkölt )

Értéktár[forrásszöveg szerkesztése]

  • Karcagi Ferdinánd

Gazdaság[forrásszöveg szerkesztése]

  • földgázkitermelés.

Idegenforgalom[forrásszöveg szerkesztése]

  • Akácliget Gyógy- és Strandfürdő
  • Camping

Karcagon születtek[forrásszöveg szerkesztése]

  • 1724-ben Kováts Mihály ezredes, az amerikai függetlenségi háború hőse.
  • 1857-ben Karczag Vilmos († 1923) a színházi rendező igazgató (bécsi Theater an der Wien), író
  • 1872-ben Schück Bernát izraelita egyházi író.
  • 1884-ben Györffy István († 1939) etnográfus, az MTA tagja.
  • 1890-ben Németh Gyula († 1976) nyelvész, turkológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1922), majd 1932-től rendes tagja.[1]
  • 1891-ben Gaál László (1964) klasszika-filológus, egyetemi tanár, a nyelvészeti tudományok kandidátusa
  • 1894-ben Kántor Sándor († 1989) Kossuth-díjas fazekasmester, a Népművészet Mestere (1953)
  • 1924-ben Czinege Lajos († 1998) hadseregtábornok, honvédelmi miniszter
  • 1927-ben Bodnár György Széchenyi-díjas irodalomtörténész, az irodalomtudomány doktora, az MTA Irodalomtudományi Intézete nyugalmazott igazgatója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának professzor emeritusa.
  • 1932-ben Csákány Béla matematikus, egyetemi tanár
  • 1937-ben Herskó Ferenc (Avram Hersko) orvos, professzor, kutató, a 2004. évi kémiai Nobel-díj három kitüntetettjének egyike [2]
  • 1941-ben Csíkos Sándor színész, színházigazgató.
  • 1944-ben Mándoky Kongur István ( 1992) turkológus, a kun nyelvemlékek hazai kutatója
  • 1946-ban Körmendi Lajos († 2005) író, újságíró, publicista, Jászkunság folyóirat főszerkesztője, szellemi organizátora volt Karcagnak, Berekfürdőnek, de az egész Nagykunságnak, Barbaricum-Magyarországnak. [3]
Országzászló

Karcagon éltek[forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok[forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[forrásszöveg szerkesztése]

  1. Karcag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010) 
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[forrásszöveg szerkesztése]