Magyarország uralkodóinak listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A mindenkori uralkodó jelvénye a Magyar Királyság országalmája

Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája található a honfoglalástól 1918. november 13-áig, az utolsó magyar király, IV. Károly uralkodó jogainak felfüggesztéséig, amely az eckartsaui nyilatkozat aláírásával valósult meg.

Időkép[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Árpád-ház uralkodói (kb. 8501301)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Árpád-házi fejedelmek (kb. 8501000)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Portré
Uralkodó
Uralkodott
Rokonsági fok, megjegyzések
HetVezer-ChroniconPictum.jpg [1.] Álmos
(819 körül – 895?)
Élt kb. 76 évet.
854/858895?
Uralkodott 37–41? évig.
A magyarok első nagyfejedelme. A hagyomány szerint alattvalói szakrális királygyilkosságot követtek el, mielőtt bejöttek volna a Kárpát-medencébe.
Nte-kir-arpad.jpg [2.] Árpád
(845 körül – 907 júliusa?)
Élt kb. 60 évet.
895?–907?[1]
Uralkodott 12? évig.
Álmos fia.
Solt in Solt.JPG [3.] Zolta[2]
(896? – 949?)
Élt 53? évet.
907?–947?
Uralkodott 40? évig.
Árpád fia. Fejedelemségének tényét sokan megkérdőjelezik, vagy legalábbis kétségbe vonják, hogy valóban ő lett volna Árpád közvetlen utódja.
Fajsz Fajsz.jpg [4.] Falicsi[2]
(? – 955?)
Nem ismert az életkora.
947?–955?
Uralkodott 8? évig.
Árpád unokája, Jutocsa fia.
Taksony KK.jpg [5.] Taksony[2]
(931? – 971/973)
Élt kb. 40–42 évet.
955?–971/973
Uralkodott 16–18 évig.
Zolta fia.
Geza-ChroniconPictum.jpg [6.] Géza (keresztségben István)
(949? – 997. február 1.)
Élt 48? évet.
971/973997
Uralkodott 24–26 évig.
Taksony fia.
Istvan-ChroniconPictum.jpg [7.] Vajk (utóbb I. István)
9971000
Uralkodott 3 évig.
Géza fia, édesanyja: az erdélyi gyula leánya, Sarolt, megkeresztelkedése után I. István.


Árpád-házi királyok (10001301)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Portré
Uralkodó
Uralkodott
Rokonsági fok, megjegyzések
Istvan-ChroniconPictum.jpg [1.] I. (Szent) István
(969/975 – 1038augusztus 15.)
Élt 63–69 évet.
1000/10011038
Crown of Saint Stephen.svg 1000
Uralkodott 37 évig.
István 1000/1001-ben királlyá koronáztatta magát.
Chronicon Pictum P053 Péter és III Henrik.JPG [2.] (Orseolo) Péter
(10111046)
Élt 35 évet.
(először)
10381041
Crown of Saint Stephen.svg 1038?
Uralkodott 3 évig.
A velencei dózse fia, I. István unokaöccse. 1041-ben a magyar főurak elűzték az országból. Nem tagja az Árpád-háznak. Egyes források szerint 1059. augusztus 30-áig élt.
Sámuel Aba.jpg [3.] (Aba) Sámuel
(990 körül – 1044 júliusa)
Élt kb. 55 évet.
10411044
Crown of Saint Stephen.svg 1044
Uralkodott 3 évig.
I. István sógora (vagy unokaöccse). Nem tagja az Árpád-háznak.
Chronicon Pictum P053 Péter és III Henrik.JPG [4.] (Orseolo) Péter
(másodszor)
10441046
Uralkodott 2 évig.
Második uralkodása.
Coronation Andrew I of Hungary - smaller.jpg [5.] I. (Fehér) András
(10131060 decembere)
Élt 47 évet.
10461060
Crown of Saint Stephen.svg 1047
Uralkodott 14 évig.
Taksony dédunokája, I. István unokatestvérének, Vazulnak a fia.
Nte-kir-1bela.jpg [6.] I. (Bajnok) Béla
(10161063. szeptember 11.)
Élt 47 évet.
10601063
Crown of Saint Stephen.svg 1060
Uralkodott 3 évig.
I. András fivére.
Weber Salamon a börtönben.jpg [7.] Salamon
(10531087 márciusa?)
Élt 34 évet.
10631074
Crown of Saint Stephen.svg 1057
Uralkodott 11 évig.
I. András fia. Unokatestvérei, I. Géza és I. László elűzték, többször próbálkozott trónja visszaszerzésével, sikertelenül. 1081-ben lemondott trónigényéről, bár ezt követően is volt visszatérési kísérlete.
Géza I.jpg [8.] I. Géza (vagy Magnus)
(10441077. április 25.)
Élt 33 évet.
10741077
Crown of Saint Stephen.svg ?
Uralkodott 3 évig.
I. Béla fia.
Laszlo-ChroniconPictum.jpg [9.] I. (Szent) László
(1046. június 27.1095. július 29.)
Élt 49 évet.
10771095
Crown of Saint Stephen.svg 1077/1081
Uralkodott 18 évig.
I. Géza fivére.
Kálmán Thuróczy.jpg [10.] (Könyves) Kálmán
(1074 körül – 1116. február 3.)
Élt kb. 42 évet.
10951116
Crown of Saint Stephen.svg 1095
Uralkodott 21 évig.
I. Géza fia.
Stefan II węgierski.jpg [11.] II. István
(11011131. március 1.)
Élt 30 évet.
11161131
Crown of Saint Stephen.svg 1105, 1116
Uralkodott 15 évig.
Kálmán fia.
II Bela KK.jpg [12.] II. (Vak) Béla
(1108/11101141. február 13.)
Élt 31–33 évet.
11311141
Crown of Saint Stephen.svg 1131
Uralkodott 10 évig.
I. Géza unokája, Kálmán Álmos nevű öccsének fia
Géza II.jpg [13.] II. Géza
(11301162. május 31.)
Élt 32 évet.
11411162
Crown of Saint Stephen.svg 1141
Uralkodott 21 évig.
II. Béla fia.
III Istvan koronazasa KK.jpg [14.] III. István
(1147 nyara1172. március 4.)
Élt 24 évet.
11621172
Crown of Saint Stephen.svg 1162
Uralkodott 10 évig.
II. Géza fia.
Chronicon Pictum P121 A korona elrablása.JPG [15.] II. László
(11311163. január 14.)
Élt 32 évet.
11621163
Crown of Saint Stephen.svg 1162
Uralkodott 6 hónapig.
II. Géza fivére, ellenkirály bizánci támogatással. A későbbi királyok történetírói sokáig nem vették figyelembe az uralkodók sorszámozásánál.
Stephen IV of Hungary.jpg [16.] IV. István
(1133 körül – 1165. április 11.)
Élt 32 évet.
11631165
Crown of Saint Stephen.svg 1163
Uralkodott 2 évig.
II. Géza fivére, ellenkirály bizánci támogatással. Saját magát III. Istvánnak hívta, nem ismerve el unokaöccse uralmát. A későbbi királyok történetírói viszont sokáig nem vették figyelembe az uralkodók sorszámozásánál, csak utólag nevezték el IV. Istvánnak.
Bela3.jpg [17.] III. Béla
(11481196. április 23.)
Élt 48 évet.
11721196
Crown of Saint Stephen.svg 1173
Uralkodott 24 évig.
III. István fivére.
Imre koronázása KK.jpg [18.] Imre
(11741204. november 30.)
Élt 30 évet.
11961204
Crown of Saint Stephen.svg 1182, 1194
Uralkodott 8 évig.
III. Béla fia.
III.László.jpg [19.] III. László
(1199/12011205. május 7.)
Élt 4–6 évet.
12041205
Crown of Saint Stephen.svg 1204
Uralkodott 5 hónapig.
Imre fia. Saját korában II. Lászlónak hívták, mivel az 1162-től 1163-ig uralkodó ellenkirályt nem ismerték el.
Andrew II of Hungary.jpg [20.] II. András
(1176/11771235. szeptember 21.)
Élt 58–59 évet.
12051235
Crown of Saint Stephen.svg 1205
Uralkodott 30 évig.
Imre fivére.
BelaIV-ChroniconPictum.jpg [21.] IV. Béla
(1206. november 29.1270. május 3.)
Élt 63 évet.
12351270
Crown of Saint Stephen.svg 1235
Uralkodott 35 évig.
II. András fia.
V Istvan koronazasa.jpg [22.] V. István
(12391272. augusztus 6.)
Élt 33 évet.
12701272
Crown of Saint Stephen.svg 1270
Uralkodott 2 évig.
IV. Béla fia. Saját korában IV. Istvánnak hívták, mivel az 1163-tól 1165-ig uralkodó ellenkirályt nem ismerték el.
Ladislaus IV of Hungary.jpg [23.] IV. (Kun) László
(1262 augusztusa1290. július 10.)
Élt 27 évet.
12721290
Crown of Saint Stephen.svg 1272
Uralkodott 18 évig.
V. István fia. Saját korában III. Lászlónak hívták, mivel az 1162-től 1163-ig uralkodó ellenkirályt nem ismerték el.
III Andras Thuroczy.jpg [24.] III. András
(1265 körül – 1301. január 14.)
Élt kb. 36 évet.
12901301
Crown of Saint Stephen.svg 1290
Uralkodott 11 évig.
II. András unokája, vele férfiágon kihalt az Árpád-ház.


A magyar interregnum (13011308)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Portré
Uralkodó
Uralkodott
Rokonsági fok, megjegyzések
Az interregnum királyai vitatott legitimitású uralkodók. Az egyes tartományurak (avagy kiskirályok) hatalma oly mértékben megnőtt,
hogy a királyi uralom jóformán jelképessé silányult. Az ország valódi urai ebben az időben:
Wenzel3.jpg [25.] Vencel (azaz László)
(1289október 6. – 1306augusztus 4.)
Élt 16 évet.
13011305
Crown of Saint Stephen.svg 1301
Uralkodott 4 évig.
A Přemysl-ház utolsó fiági tagja, cseh és lengyel király (1305–1306), leányágon IV. Béla ükunokája. Magyar királyként a László nevet használta,
de nem veszik figyelembe a László nevű királyok sorszámozásánál. 1305-ben lemondott a magyar trónról Wittelsbach Ottó javára.
Ota3 Thurocsi.jpg [26.] I. Ottó
(1261február 11. – 1312szeptember 9.)
Élt 51 évet.
13051307
Crown of Saint Stephen.svg 1305
Uralkodott 2 évig.
A Wittelsbach-ház tagja, Alsó-Bajorország hercege, leányágon IV. Béla unokája. Magát haláláig magyar királynak tekintette, bár uralma 1307-ben
véget ért. Magyar királyként az V. Béla nevet használta.


Az Anjou-ház királyai (13081395)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Portré
Uralkodó
Uralkodott
Rokonsági fok, megjegyzések
Károly Róbert TK.jpg [27.] I. Károly (Károly Róbert)[3]
(12881342. július 16.)
Élt 54 évet.
13081342
Crown of Saint Stephen.svg 1301, 1310
Uralkodott 34 évig.
Leányágon V. István dédunokája, az Anjou-ház magyarországi ágának megalapítója[4]
Ludwik d'Anjou.jpg [28.] I. (Nagy) Lajos
(1326március 5. – 1382szeptember 10.)
Élt 56 évet.
13421382
Crown of Saint Stephen.svg 1342
Uralkodott 40 évig.
I. Károly fia, 1370-től Lengyelország királya is,
Mária Thuróczy.jpg [29.] Mária
(1371. április 14.1395. május 17.)
Élt 24 évet.
13821395
Crown of Saint Stephen.svg 1382
Uralkodott 13 évig.
I. Lajos leánya.
Kis Karoly TK.jpg [30.] II. (Kis) Károly
(1345? – 1386. február 24.)
Élt 40 [?] évet.
13851386
Crown of Saint Stephen.svg 1385
Uralkodott 2 hónapig.
Nápolyi király (1381–1386), az Anjouk nápolyi ágának tagja, V. István magyar király ükunokája leányágon [5]


A vegyesházi királyok kora (13871526)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Portré
Uralkodó
Uralkodóház
Uralkodott
Rokonsági fok, megjegyzések
Zsigmond Thuroczy.jpg Luxemburgi-ház [31.] Zsigmond
(1368. február 14.1437. december 9.)
Élt 68 évet.
13871437
Crown of Saint Stephen.svg 1387
Uralkodott 50 évig.
Mária férje, német király (1410–1433), cseh király (1420–1437), német-római császár (1433–1437)
Habsburger-Portraits (van Sompel nach Sutman) c1640 Albrecht II.jpg Habsburg-ház [32.] Albert
(1397. augusztus 16.1439. október 27.)
Élt 42 évet.
14371439
Crown of Saint Stephen.svg 1438
Uralkodott 2 évig.
Zsigmond veje, cseh és német király (1438–1439)
Jagelló Ulászló.jpg Jagelló-ház [33.] I. Ulászló
(1424. október 31.1444. november 10.)
Élt 20 évet.
14401444
Crown of Saint Stephen.svg 1440
Uralkodott 4 évig.
I. Lajos leányának mostohafia. III. Ulászló néven lengyel király is (1434–1444). Ellenkirályként léptették fel ellenében Albert utószülött fiát:[6]
VLaszlo.gif Habsburg-ház [34.] V. László
(1440február 22. – 1457november 23.)
Élt 17 évet.
14451457
Crown of Saint Stephen.svg 1440
Uralkodott 12 évig.
Albert utószülött fiát Ulászló halála után a rendek elismerték királyuknak (1445), de ő akadályoztatva volt[8], a rendek tehát kormányzót választottak a helyettesítésére:
Matei Corvin Johannes de Thurocz f137.jpg Hunyadi-család [35.] I. Mátyás
(1443. február 23.1490. április 6.)
Élt 47 évet.
14581490
Crown of Saint Stephen.svg 1464
Uralkodott 32 évig.
Hunyadi János kisebbik fia, akit a Mátyás bátyját megölető, utód nélkül elhalt László király után a Hunyadi-párt meghívott a magyar trónra
Vladislaus II of Bohemia and Hungary.jpg Jagelló-ház [36.] II. Ulászló
(1456. március 1.1516. március 13.)
Élt 60 évet.
14901516
Crown of Saint Stephen.svg 1490
Uralkodott 26 évig.
I. Ulászló unokaöccse, Albert vejének a fia és I. Mátyás feleségének a 2. férje. Cseh király (1471–1516)
Hans Krell 001.jpg Jagelló-ház [37.] II. Lajos
(1506. július 1.1526. augusztus 29.)
Élt 20 évet.
15161526
Crown of Saint Stephen.svg 1508
Uralkodott 10 évig.
II. Ulászló fia, magyar és cseh király, a mohácsi csatában esett el


Magyar Királyság és Erdélyi Fejedelemség (15261699)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban az 1526-os mohácsi vereséget követően kettős királyválasztás történt, később kialakult az „egy ország, két király” állapot. Buda 1541-es török elfoglalásával az ország keleti és nyugati fele között az összeköttetés gyakorlatilag megszűnt. Az ország középső, Hódoltságnak nevezett részét a törökök fokozatosan szállták meg. Északon és Nyugaton Habsburg fennhatóság alá került, Keleten pedig a középkori erdélyi vajdaságból és hozzá kapcsolódó részekből (Partium) létrejött az 1570-es speyeri szerződéssel az Erdélyi Fejedelemség. A fejedelemség kialakulásával az ország hosszú időre két részre szakadt. „Három részre szakadt ország” sosem volt, mert a török hódoltság nem önálló terület. Ez az ún. török háborúk kora.

A királyi Magyarország Habsburg-házi királyai (15261699)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Portré
Uralkodó
Uralkodott
Rokonsági fok, megjegyzések
FerdinandIemperor.JPG [38.] I. Ferdinánd
(1503. március 10.1564. július 25.)
Élt 61 évet.
15261564
Crown of Saint Stephen.svg 1527
Uralkodott 38 évig.
II. Lajos sógora[12], cseh király (1527–1564), német-római császár (1556–1564)
Maximilian II imperator.jpg [39.] Miksa
(1527. július 31.1576. október 12.)
Élt 49 évet.
15641576
Crown of Saint Stephen.svg 1563
Uralkodott 12 évig.
I. Ferdinánd fia. II. Miksa néven német-római császár és cseh király (1564–1576).
Joseph Heintz d. Ä. 002.jpg [40.] Rudolf
(1552. július 18.1612. január 20.)
Élt 59 évet.
15761608
Crown of Saint Stephen.svg 1572
Uralkodott 32 évig.
II. Miksa fia. II. Rudolf néven német-római császár és cseh király (1576–1612). A magyar királyi címről öccse, II. Mátyás 1608-ban lemondatta.
Lucas van Valckenborch 003.jpg [41.] II. Mátyás
(1557. február 24.1619. március 20.)
Élt 62 évet.
16081619
Crown of Saint Stephen.svg 1608
Uralkodott 11 évig.
II. Rudolf fivére. Német-római császár és cseh király (1612–1619).
Kaiser Ferdinand II. 1614.jpg [42.] II. Ferdinánd
(1578. július 9.1637. február 13.)
Élt 58 évet.
16191637
Crown of Saint Stephen.svg 1618
Uralkodott 18 évig.
I. Ferdinánd unokája. Német-római császár és cseh király (1619–1637).
Frans Luycx 002.jpg [43.] III. Ferdinánd
(1608. július 13.1657. április 2.)
Élt 48 évet.
16371657
Crown of Saint Stephen.svg 1625
Uralkodott 20 évig.
II. Ferdinánd fia. Német-római császár (1637–1657).
Porträt Ferdinand IV röm König ubs G 0767 II.jpg [44.] IV. Ferdinánd
(1633szeptember 8. – 1654július 9.)
Élt 20 évet.
16471654
Crown of Saint Stephen.svg 1647
Uralkodott 7 évig.
III. Ferdinánd fia, német király (1653–1654). Még apja életében megkoronázták, de betegsége folytán még III. Ferdinánd előtt meghalt, így sosem uralkodott ténylegesen.
Kaiser-Leopold1.jpg [45.] I. Lipót
(1640. június 9.1705. május 5.)
Élt 64 évet.
16571705
Crown of Saint Stephen.svg 1655
Uralkodott 48 évig.
III. Ferdinánd fia. Német-római császár (1637–1657).


A keleti Magyar Királyság királyai a Szapolyai-családból (15261570)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Portré
Uralkodó
Uralkodott
Rokonsági fok, megjegyzések
Szapolyai János fametszet.jpg [38.][13] I. (Szapolyai) János
(1487. február 2.1540. július 22.)
Élt 53 évet.
15261540
Crown of Saint Stephen.svg 1526
Uralkodott 14 évig.
Korábban erdélyi vajda.
János ZsigmondVU.jpg [39.] II. János
(János Zsigmond)

(1540július 18. – 1571március 14.)
Élt 30 évet.
15401570
Crown of Saint Stephen.svg nem volt
Uralkodott 30 évig.
I. János fia, választott király, címéről 1570-ben a speyeri szerződésben mondott le, élete utolsó évében erdélyi fejedelemként uralkodott.[14] Kiskorúsága idején nevében

Az erdélyi országrész területén létrejött az Erdélyi Fejedelemség (15701690):


Thokolyi.jpg Késmárki Thököly Imre (1657. szeptember 25.1705. szeptember 13.) a bujdosók vezéreként előbb Felső-Magyarországon hozott létre török vazallusállamot a Habsburgok abszolutista törekvései ellen harcolva (16821685), majd 1690-ben megszerezte az Erdélyi Fejedelemséget – mindkettőt a törökkel szövetségben, így a felszabadító háború győzelmei mindkettőtől megfosztották.
II. Rákóczi Ferenc Mányoki.jpg Felsővadászi II. Rákóczi Ferencet (1676. március 27.1735. április 8.) az általa vezetett szabadságharc (17031711) során előbb Erdély (1704), majd a magyarországi szövetkezett rendek vezérlő fejedelmének választották (1705). Az ónodi országgyűlés 1707-ben trónfosztottnak nyilvánította a Habsburg-dinasztiát.


A Habsburg-ház és a Habsburg–Lotaringiai-házi királyok (16991918)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Habsburg-birodalom részeként.
Magyarország a török uralom alól való felszabadítása nyomán (16831699) teljes egészében a Habsburg-dinasztia uralma alá került.
Bár a Magyar Királyságot és az Erdélyi (Nagy)Fejedelemséget 1867-ig nem egyesítették, mindkettő élén a Habsburg uralkodó állt.
Portré
Uralkodó
Uralkodott
Rokonsági fok, megjegyzések
Joseph I Holy Roman Emperor.png [46.] I. József
(1678. július 26.1711. április 17.)
Élt 32 évet.
17051711
Crown of Saint Stephen.svg 1687
Uralkodott 6 évig.
I. Lipót fia. 1707-ben a magyarországi rendek trónfosztottnak nyilvánították. Német-római császár.
Emperor Charles VI.jpg [47.] III. Károly
(1685. október 1.1740. október 20.)
Élt 55 évet.
17111740
Crown of Saint Stephen.svg 1712
Uralkodott 29 évig.
I. Lipót fia. VI. Károly néven német-császár (1711–1740), II. Károly néven cseh király (1711–1740).
Maria Theresa, Queen of Hungary.jpeg [48.] Mária Terézia
(1717. május 13.1780. november 29.)
Élt 63 évet.
17401780
Crown of Saint Stephen.svg 1743
Uralkodott 40 évig.
III. Károly leánya – férfiágon vele kihalt a Habsburg-család. Mária Terézia a férjével, Lotaringiai Ferenccel megalapította a Habsburg–Lotaringiai dinasztiát.
Csehország királynője is (1740–1780).
Habsburg–Lotaringiai-ház
Joseph Hickel (attr) Joseph II als Mitregent seiner Mutter.jpg [49.] II. József
(1741. március 13.1790. február 20.)
Élt 48 évet.
17801790
Crown of Saint Stephen.svg nem volt
Uralkodott 10 évig.
I. Ferenc és Mária Terézia fia. Nem koronáztatta meg magát („kalapos király”). Német-római császár (1765–1790).
Leopold II, Holy Roman Emperor.jpg [50.] II. Lipót
(1747. május 5.1792. március 1.)
Élt 44 évet.
17901792
Crown of Saint Stephen.svg 1790
Uralkodott 2 évig.
I. Ferenc és Mária Terézia fia. 1790-ig Toszkána nagyhercege, majd német-római császár (1790–1792).
Ferdinand Georg Waldmüller Kaiser Franz I 1827.jpg [51.] Ferenc
(1768. február 12.1835. március 2.)
Élt 67 évet.
17921835
Crown of Saint Stephen.svg 1792
Uralkodott 43 évig.
II. Lipót fia. II. Ferenc néven az utolsó német-római császár (1792–1806), I. Ferenc néven az első osztrák császár (1804–1835).
Kaiser Ferdinand I von Österreich in ungarischer Adjustierung mit Ordensschmuck c1830.jpg [52.] V. Ferdinánd
(1793. április 19.1875. június 29.)
Élt 82 évet.
18351848
Crown of Saint Stephen.svg 1830
Uralkodott 13 évig.
I. Ferenc fia. 1830 szeptemberében (még édesapja életében), Pozsonyban már magyar királlyá koronázzák. I. Ferdinánd néven osztrák császár (1835–1848).
1848 decemberében lemondatták.
1848–49-es forradalom és szabadságharc.

1849. április 14-én a debreceni országgyűlés trónfosztottnak nyilvánította a Habsburg-dinasztiát.
Ezt követően Kossuth Lajost (1802. szeptember 19.1894. március 20.) kormányzó-elnökké választották.

Franz Joseph of Austria 1910 old.jpg [53.] I. Ferenc József
(1830. augusztus 18.1916. november 21.)
Élt 86 évet.
18481916
Crown of Saint Stephen.svg 1867
Uralkodott 68 évig.
V. Ferdinánd unokaöccse. Csak 1867-ben a kiegyezés betetőzéseként koronázták meg. Osztrák császár (1848–1916)
Theodor Mayerhofer Kaiser Karl I von österreich 1917.jpg [54.] IV. (Boldog) Károly
(1887. augusztus 17.1922. április 1.)
Élt 34 évet.
19161918
Crown of Saint Stephen.svg 1916
Uralkodott 2 évig.
Ferenc József unokaöccse, Habsburg Ottó édesapja. I. Károly néven osztrák császár (1916–1918).


1918. november 13-án eckartsaui nyilatkozatában IV. Károly király lemondott az államügyekben való részvételi jogáról, november 16-án pedig Budapesten kikiáltották a köztársaságot. Az őszirózsás forradalom és a Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után visszatérő ellenforradalmi[17] rendszer előbb helyreállította a királyságot, amelynek keretében 1920. március 1-jén kormányzóvá választotta Horthy Miklóst (1868. június 18.1957. február 9.), majd 1921. november 6-án kimondta – immár végleges érvénnyel – a Habsburg–Lotaringiai-ház trónfosztását.[18]


Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Egy magyar királyt sem végeztek ki.
  • Öt magyar király halt meg harctéren vagy az ott szerzett sérüléseiben: Aba Sámuel, I. András, Salamon (aki halálakor már nem volt király), I. Ulászló és II. Lajos.
  • Hat király gyilkosság áldozata lett: I. Géza (lehetséges, hogy betegségben halt meg), III. István, II. László, IV. István, IV. László, II. (Kis) Károly. Hetedikként említhető Orseolo Péter, akit viszont már a trónfosztása után gyilkoltak meg. Mátyás esetében a mérgezés elmélete bizonyíthatatlan.
  • Ketten haltak meg balesetben: I. Bélára rászakadt a trónszék baldachinja, Mária pedig lovasbalesetben hunyt el várandósan, születendő fiával együtt.
  • Hat király nem uralkodott élete végéig: Orseolo Pétert kétszer is megfosztották a tróntól és másodszor megvakították, Rudolf, V. Ferdinánd és Vencel lemondott, Salamont elűzték, IV. Károlyt pedig trónfosztottá nyilvánították.
  • IV. Károly halála után legidősebb fiát Magyarországon II. Ottó néven örökös királyként ismerték el 1922-ben, régensként édesanyja, Zita királyné képviselte 1930-as nagykorúvá válásáig, noha ténylegesen nem tudta biztosítani jogait, a kormányzó állt az ország élén továbbra is, mint ideiglenes államfő. Abban az esetben, ha 1922-ben el tudta volna foglalni a trónt, ő lett volna a világtörténelem második leghosszabb ideig regnáló uralkodója 89 uralkodási évvel. A leghosszabb regnálással II. Pepi egyiptomi fáraó büszkélkedhet, aki 94 esztendeig állt Egyiptom élén Kr. e. 2278–2184 között, s hat évesen lépett trónra.
  • A Habsburg-házat ötször mentették fel az uralkodás alól. V. László uralkodását halála után visszamenőleg érvénytelenítette az országgyűlés; a Rákóczi-szabadságharc 1707-ben, az 1848-as szabadságharc pedig 1849-ben trónfosztotta a dinasztiát; végül IV. Károlyt kétszer is trónfosztották, egyszer 1918-ban (eckartsaui nyilatkozat) a köztársaság nevében, utána 1921-ben a királyság nevében még egyszer.

A Magyar Királyság trónkövetelői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A monarchisták arra hivatkozva, hogy IV. Károly, a Habsburg-ház feje formálisan nem mondott le magyar trónigényéről, hanem felfüggesztette uralkodói jogkörét, s arra, hogy a Magyar Királyság hagyományaival ellentétes, király önkéntes lemondási akarata nélkül elrendelt detronizáció értelmezhetetlen, illetve az 1687-es országgyűlés tekintélyére – amely szerint a magyar rendek lemondtak a szabad királyválasztás jogáról, és így a magyar jogrend halála óta, az ő leszármazottait tartják „trónkövetelőknek”.

Portré Név Trónigény Dinasztia Trónigény bejelentése Halála Megjegyzés
Otto Habsburg 001.jpg II. Ottó Osztrák, magyar és cseh korona Habsburg–Lotaringiai-ház 1922 2011 Apja koronáztatta meg, hivatalosan sosem uralkodott. 1960-ban a Habsburg–Lotaringiai-ház több tagja elfogadta az osztrák Habsburg-törvényt és aláírta a lemondó nyilatkozatot. 1961. május 31-én maga Ottó is aláírta az osztrák trón igényéről való lemondását. 1922-től a legitimisták II. Ottó örökös királyként ismerték el. Magyar trónigényéről haláláig nem mondott le, ugyan nem is hangoztatta. Az 1940-es években valószínűsítették, hogy a háború után trónra léphet ténylegesen.
SKKH Erzherzog Karl von Österreich.jpg V. Károly Osztrák, magyar és cseh korona Habsburg–Lotaringiai-ház 2011 - Ottó fia, nem mondott le sem osztrák, sem a magyar trónigényről, noha nem hangoztatja. A legitimisták szemében II. Károly címzetes császár illetve V. Károly címzetes király. Örököse Habsburg Ferdinánd Zvonimir herceg.

Magyarország államfői 1918. november 13-ától[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kormányzók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bizonytalan adat. Vö. Kristó Gyula: Magyarország története 895–1301. Budapest, Osiris, 2006. p. 309
  2. ^ a b c Némelykor a személyek, illetve a ténylegesen uralmuk alá tartozó terület nagysága sem, annyi azonban valószínűnek látszik, hogy Árpád halála után mind névlegesebbé vált a vezérlő fejedelmi méltóság.
  3. A nápolyi születésű uralkodó olasz neve Caroberto, melynek nincs magyar megfelelője, így itthon a Károly nevet használta.
  4. Nagyapja, II. Károly nápolyi király IV. László halála után azonnal agitálni kezdett III. András ellen, igaz, eredetileg fia, Martell Károly érdekében. Annak halála után a délvidéki bárók támogatásával 1300-ban partra tette unokáját a dalmáciai Spalatóban. III. András halála után, 1301-ben megkoronázták, de a teljes királyi hatalmat csak 1308-tól tudta gyakorolni. (Harmadik, legitim koronázására 1310-ben került sor.)
  5. Mária elismerni kényszerült a trónkövetelőt, de a rövid ideig tartó közös uralkodás után Nagy Lajos özvegye, Kotromanić Erzsébet királyné tudtával és beleegyezésével Károlyt megölték.
  6. Albert király utód nélküli halála után (bár felesége teherben volt az utószülött későbbi IV. Lászlóval), a németellenes párt – a fenyegető török veszélyre hivatkozva – az országgyűléssel Ulászló lengyel királyt hívatta meg a magyar trónra. László édesanyja, Zsigmond leánya, Erzsébet királyné azonban kijátszotta az alkut (amely szerint feleségül megy Ulászlóhoz), és megkoronáztatta a fiát.
  7. Két koronás király lévén kezdetét vette a polgárháború, ami Ulászló királynak a várnai csatában bekövetkezett haláláig tartott. Miután sikerült biztos híreket kapni Ulászló haláláról, a magyar rendek 1445-ben elismerték V. Lászlót királyuknak.
  8. Gyámja, III. Frigyes német-római császár fogságában volt édesanyjával együtt, s az osztrák főhercegi címét féltő Habsburg-rokon császár nem akarta kiadni a gyermekkirályt.
  9. Formálisan 1452-ben leköszönt a kormányzóságról, de a király rögtön megtette főkapitánnyá, és valójában haláláig (1452–1456) ő kormányozta az országot.
  10. Őt a Hunyadi-párt hatalmát féltő Hunyadi-örökös, László és hívei meggyilkolták.
  11. Büntetlenséget ígért neki, majd Budára csalta, elítéltette és lefejeztette.
  12. Az 1515-ös HabsburgJagelló házassági szerződés alapján formált jogot a magyar trónra.
  13. Amennyiben őt tekintjük II. Lajos utódának.
  14. Apja halála és Buda eleste után a keleti Királyság gyakorlatilag Erdélybe szorult vissza.
  15. Fráter 1551-ben Erdélyt átadta a császáriaknak, János Zsigmond ekkor lengyelországi száműzetésbe kényszerült, majd 1556-ban az erdélyi rendek visszahívták.
  16. 1570-ben a speyeri szerződésben János Zsigmond lemondott királyi címéről, ezzel a keleti Magyar Királyság 44 éves történelme véget ért.
  17. Az ellenforradalmi jelzőt a Horthy-korszak vezető politikusai (is) magukénak vallották, a kormányzótól, Bethlen Istvánon és Teleki Pálon keresztül Gömbös Gyuláig.
  18. 1921. évi XLVII. törvénycikk

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Királyok könyve: Magyarország és Erdély királyai, királynői, fejedelmei és kormányzói. Szerk. Horváth Jenő. Budapest: Helikon. 2004 – 7., jav. kiad.
  • Korai magyar történeti lexikon : 9–14. század. Főszerk. Kristó Gyula. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1994. ISBN 963 05 6722 9
  • Magyarország uralkodói. Budapest: Pannonica. 2003. = Magyar Századok. ISBN 963-9252-60-3
  • Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott: Uralkodók táblái a világtörténelemhez: Császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963-547-849-6 – a Magyarországra vonatkozó részt Pálinkás Mihály állította össze.
  • Oborni Teréz: Erdély fejedelmei. Budapest: Pannonica. 2002.
  • Vég Gábor: Magyarország királyai és királynői. Budapest: Maecenas. 1997 – 4. bőv., jav. kiad.