Álmos magyar fejedelem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Álmos vezér szócikkből átirányítva)
Álmos
Almos2.jpg

Magyar törzsszövetség fejedelme
Elődje Levedi fejedelem (?)
Utódja Árpád
Életrajzi adatok
Uralkodóház Árpád-ház
Született (?)
Elhunyt 895 (?)
Erdély (?)
Házastársa nem ismert
Gyermekei Árpád
Édesapja Ügyek vagy Előd(?)
Édesanyja Emese(?)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Álmos témájú médiaállományokat.

Álmos vezér (? – 895 k.) a honfoglalás előtti magyarok egyik vezetője volt, Árpád fejedelem apja. A hét honfoglaló vezér egyike. A krónikás hagyomány egy része szerint apja Előd, más része szerint Ügyek volt.

Neve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Álmos nevét Anonymus Almus, Bíborbanszületett Konstantin pedig Almudz (középgörög nyelv Αλμουτζ) alakban hagyományozta ránk. Ez a név a sztyeppén gyakori lehetett, mert az egyik volgai bolgár uralkodót Almis ibn Selkejnek hívták.[1]

Álmos Anonymus szerint Egyek/Ügyek és Emese fiaként született, más magyar krónikák szerint Ügyek unokájaként és Előd fiaként. Egyek nevének jelentése: „ős”, Emeséé „anyácska”; így ezek minden bizonnyal nem a valódi neveik voltak, csak a későbbi feljegyzések említik így őket. A legenda szerint Álmos onnan kapta a nevét, hogy anyját, Emesét álmában termékenyítette meg a turulmadár, és megjósolta, hogy a születendő gyermek királyok őse lesz. Az ilyen jellegű ősnévadás újonnan felemelkedett dinasztiára is utalhat.

Az almus szó latin jelentése jótékony, jóságos, áldásos, kegyes, tápláló, éltető, termékeny is lehet. Anonymus szerint egyenesen „szent”-et jelent.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Születési dátumáról egyetlen információ Anonymus Gesta Hungarorumában olvasható, eszerint 819-ben született. Anonymus más évszámaihoz hasonlóan ez is megkérdőjelezhető, de közelítő adatként elfogadható.

Nem lépett Pannónia földjére, a honfoglalás előtt vagy legalábbis annak kezdetén meghalt. Nem tudni, hogy a születéséről és a haláláról szóló mondákat milyen mértékben befolyásolták az országban később elterjedt keresztény történetek, azaz Jézus fogantatása és Mózes halála.

Álmos és a másik hat vezér, a Képes Krónika illusztrációja

Egyes feltételezések Álmos halálát a kazár fejedelemöléshez hasonló szokásra vezetik vissza, a besenyőktől elszenvedett vereséggel, vagy a kiszabott uralkodási idő leteltével magyarázva. Mások szerint Álmost feláldozták, hogy ereje átszálljon fiába. A honfoglalás előtti arab források szerint Magyarországon szakrális kettős fejedelemség volt, akár a kazároknál, ahol a szakrális főkirály - kazár kagán és a magyar kende nem vett részt a napi ügyek intézésében, az ő léte őrködött népe sorsa felett, s mellette a hadvezér - a magyar dzsila, azaz gyula vitte a napi ügyeket, vezette a hadsereget. Egyes feltevések Álmosnak, mások Kurszán fejedelemnek tanúsítanak ilyen szerepet, amelyek természetesen kizárják egymást, hacsak nem Kurszán Álmos fia és Árpád bátyja nem volt, amit a későbbi Árpád-házi hagyomány eltitkolt, mert jogtalan utódlást mutatott volna, hiszen Kurszán utódai léteztek később is, mint a nemesi Kartal nemzetség. Ugyanakkor 948-ban Bulcsú harka vezetésével küldöttség járt Bíborbanszületett Konstantin udvarában, amelyik beszámolt a császárnak a magyarok fejedelmeiről, és ebben akkor szó sem volt szakrális fejedelemségről. Fejedelmet (arkhón), gyulát és harkát említ Bulcsú Konstantinnak, sőt Konstantin azt is írja, hogy „Ez előtt az Árpád előtt a türköknek más fejedelmük sohasem volt…”, ami elég valószínűtlen, inkább valami illegitimitás eltitkolásáról van szó.

Haláláról a Képes Krónika a következőket írja:
2. krónika, 28. [...] Álmost Erdőelve országában megölték[megj 1] és be nem jöhetett Pannóniába.[...][2]

A hagyományban megőrződött esetleges szakralitás, és Levedi története pedig arra utalhat, együtt a honfoglalás előtti, korabeli arab híradásokkal, hogy a kazár mintájú szakrális fejedelemség létezett, és talán Levedi volt a szakrális főfejedelem, akinek kazárokkal és így Istemivel rokon dinasztiáját Árpád dinasztiája megfosztotta a hatalomtól, az új dinasztiának viszont nem volt még ideje ilyen szakralitást felépítenie.

Álmos nevét a dinasztia pozitív emlékezete mindenesetre megőrizte, a 11. század második felében I. Géza kisebbik fiát, Álmos herceget róla nevezték el.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Róna-Tas IV. 3. e. A bulgárok.
  2. Képes Krónika – Szépirodalmi Könyvkiadó, 1978, Budapest, Fordította és a szövegmagyarázatokat összeállította Geréb László, 57. oldal

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Róna-Tas: Róna-Tas András: A honfoglaló magyar nép: Bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe. Budapest: Balassi. 1997. ISBN 9635061404  
  • Dümmerth Dezső: Emese álma – Virrasztó géniusz, összegyűjtött esszék. Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó, 1987
  • Kristó GyulaMakk Ferenc: Az Árpád-ház uralkodói. I.P.C. könyvek Kft., 1996


Előző uralkodó:
Levedi fejedelem (?)
Magyarország uralkodója
? – 895 [megj 2]
A Szent Korona
Következő uralkodó:
Árpád

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Annak emléke, hogy az ősi nomád népek megölték vezéreiket, mikor azok megöregedtek. (A fordító megjegyzése.)
  2. Valójában a vándorló magyarok és nem Magyarország fejedelme volt

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]