Mózes
| Mózes | |
 |
|
| Michelangelo Buonarroti: Mózes, Róma, San Pietro in Vincoli templom | |
|
|
|
| Született | kb. Kr. e. 1570[1] – Kr. e. 1400[2] körül Alsó-Egyiptom |
| Halála | kb. Kr. e. 1450[1] – Kr. e. 1300[2] körül Nébó-hegy, Palesztina |
| Szerepe | A judaizmus, a kereszténység és az iszlám prófétája. |
| Mózes neve hieroglif írással | ||||||||||
|
Mózes (héberül משה, lat. Moyses) bibliai próféta, egyben a zsidóság, a kereszténység, az iszlám és több kisebb vallás nagy prófétája. A hagyomány szerint az Ószövetség első öt könyvének szerzője. Létezésének és a Biblia szerint hozzá kötődő eseményeknek a történelmi alapja vitatott. Mózes második könyvében, az Exodusban leírtak szerint a zsidók akkoriban rabszolgaságban éltek Egyiptomban, és a fáraó megparancsolta a zsidók fiúgyermekeinek megölését, melyet Mózes anyja úgy került el, hogy újszülött fiát egy kosárban a Nílus vizére tette. A gyermeket a fáraó leánya találta meg és nevelte fel, felnővén pedig kivezette a zsidókat Egyiptomból az ígéret földjére. A motívum Sarrukín akkád király születési legendájának parafrázisát emlékezteti egyes kutatókban. A történelmi korszak és a fáraó neve nem azonosítható teljes bizonyossággal, egyes vélekedések szerint II. Ramszesz vagy Merenptah uralkodása alatti események ihlették a bibliai történetet.
Tartalomjegyzék
Neve[szerkesztés]
A neve valószínűleg egyiptomi eredetű. A Mosze az egyik leggyakoribb egyiptomi név volt akkoriban, jelentése fia valakinek, vagy egyszerűen gyermek. (pl. Ramosze (görögösen Ramszesz) = Ré fia, Thotmosze = Thot fia, Amonmosze Amon fia stb.) A héber etimológia szerint a Mózes jelentése „vízből kimentett”.
Mózes a szent iratok szerint[szerkesztés]
Mózes Jákob utódja, Lévi törzséből. Nővére Mirjám, bátyja Áron. Felesége, Cippóra két fiúgyermekkel ajándékozta meg (Gerson és Eliézer. A lányokat gyakran nem említették).
Az Ótestamentumban a fáraó rabszolgasorba taszította a zsidókat, és megparancsolta, hogy minden fiúgyermeket öljenek meg, mert elszaporodnak és ellenük fordulnak. Mózes anyja, Jokhebed egy kosárban a Nílus hullámaira bízta az újszülött gyermeket, a fáraó leánya pedig fürdéskor megtalálta és sajátjaként nevelte fel. Mózes felnőve egy zsidó munkás védelmében megölt egy egyiptomi munkafelügyelőt, amely aztán mégis kitudódott, mert saját honfitársai vették őt észre. Ezért a büntetés elől elmenekült a sivatagba, ahol nomád pásztorként élt. Ekkor jelent meg neki égő, de el nem hamvadó csipkebokor képében „JHVH” („vagyok, aki vagyok”) - Isten, ki utasításokkal látta el.
Izrael első nagy prófétájaként ő vezette ki a zsidóságot Egyiptomból a sivatagba, ahol a Sínai-hegyen 40 napos böjtje után az Úr kinyilatkoztatta neki kőtáblákba vésett parancsolatait.[3] A kőtáblák számára a zsidók hordozható ereklyetartót készítettek, amely a frigyláda nevet kapta. Miután sok esztendőn át kóboroltak a Sínai-sivatagban, végül elérkeztek az ígéret földjére, Kánaánba, amelyet Mózes, múltbeli vétkeinek büntetéseként csak a távolból láthatott.
Mózes családfája[szerkesztés]
Mózes családfája az Ótestamentum alapján. Mirjám kivételével csak a férfiak említve.
|
|
|
|
Rúben |
|
Simeon |
|
Lévi |
|
Júda |
|
Izsakhár |
|
Zebulon |
|
Gád |
|
Áser |
|
Dán |
|
Naftali |
|
József |
|
Benjámin |
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
Gersón |
|
Kehát |
|
Mérári |
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
Amrám |
|
Jichár |
|
Hebrón |
|
Huzziél | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
Mirjám |
|
Áron |
|
Mózes |
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az iszlámban[szerkesztés]
Az iszlám vallás szerint Mózes (arabul Músza) az öt legnagyobb próféta (Noé, Ábrahám, Mózes, Jézus és Mohamed próféta) egyike. Ő az, akinek a neve az emberek közül a legtöbbet szerepel a Koránban. A Bibliából már ismert történeteken túl a Korán azt is elbeszéli, mikor Mózes a titokzatos Khidrrel találkozott (Korán, 18. szúra).
Mózes szarvakkal[szerkesztés]
Számos képzőművészeti ábrázoláson látható Mózes szarvakkal. Ennek oka egy félrefordítás. Mózes, mikor a dekalógussal lejön a hegyről, azt írja a szöveg: „Amikor aztán Mózes leszállt a Sinai-hegyről, kezében a bizonyság két táblájával, nem tudta, hogy ragyog az arca az Úrral való beszélgetés miatt” (Kivonulás könyve 34,29). Az eredeti héber mondatban szerepel a "karnu panav" קרנו פניו kifejezés. A קרן tő olvasható szarvnak, sugárnak, mint például a fénysugár kifejezésben. A "Panav" פניו jelentése az ő arca. Ezek alapján a kérdéses mondat értelme: Mózes arca ragyogott. A Septuaginta még ilyen értelemben fordítja görögre ezt a kifejezést. Szent Jeromos azonban cornuta-nak fordítja, ami szarvval ellátottat jelent. Jeromos latin fordítása, a Vulgata terjedt el a keresztények között, így hosszú ideig ez a félrefordítás adott alapot a művészek alkotásaihoz. Az egyik legklasszikusabb alkotás Michelangelo Buonarroti fent látható Mózese.
Megjegyezendő, hogy a modern filológia egyes képviselői nem fordítási hibának, hanem szándékos szóválasztásnak tartják Jeromos megoldását. A két szarv ugyanis az erő, a dicsőség jelképe (lásd a kétágú püspöki süveget, a mitrát), amely jelentés így már könnyedén beleilleszthető a szövegrész értelmezésébe.[4]
Képek[szerkesztés]
-
José de Ribera: Szent Mózes (17. század)
-
Rembrandt:, Mózes és a kőtáblára írt Tízparancsolat
-
Mózes emlékmű a Nébó-hegyen Jordániában
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Dockser Marcus, Amy. A Biblia a régészet tükrében. Budapest: Gold Book K (2000). ISBN 963-9248-66-5
- Neil Asher Silbermen-, Israel Finkelstein. Biblia és régészet. Budapest: Gold Book K. ISBN 963 9437 74 3
- Földváry Miklós István: „Mózes szarva”
Irodalom[szerkesztés]
- Sigmund Freud: Mózes, Michelangelo Mózese – két tanulmány Európa Könyvkiadó Budapest 1987 [1]
- Kodolányi János:Az égő csipkebokor (1957)
További információk[szerkesztés]
- Mózes és a kivonulás az egyiptológia szemszögéből
- Földváry Miklós István: „Mózes szarva”, Antik Tanulmányok XLVIII (2004) 115–123.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
- Mózes második könyve
- Mózes harmadik könyve
- Mózes negyedik könyve
- Mózes ötödik könyve
- A zsidó honfoglalás
- Jannész és Jambrész apokrifonja
|
