Gibeon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gibeon
Névváltozatok Gibeón
Lakói gibeóniták
Ország  Palesztina
Elhelyezkedése
Gibeon (Izrael)
Gibeon
Gibeon
Pozíció Izrael térképén
é. sz. 31° 50′ 50″, k. h. 35° 11′ 00″Koordináták: é. sz. 31° 50′ 50″, k. h. 35° 11′ 00″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gibeon témájú médiaállományokat.

Gibeon vagy Gibeón (héberül: גבעון ) ókori város Palesztina területén, a későbbi Jeruzsálemtől kb. 8 km-re ÉNy-ra.

Régészet[szerkesztés]

Lépcsősor a forráshoz

A hely lakott volt már a középső bronzkor óta (Kr.. e. 2000-1600), a bronzkori temetőnek számos sírját tárták fel és egyéb tárgyakat találtak. A vaskorban (az izraeli korban) épült házak maradványa és a talált berendezések azt mutatják, hogy Gibeon egy jómódú, virágzó város lehetett. A település lakóinak egyik főfoglalkozása a szőlőművelés lehetett, ezt mutatják a szőlőpréselésre való helyek és eszközök, meg a boros korsók tárolására való raktárak. Egy 12 m átmérőjű és 26 m mély víztárolót is felfedeztek itt, amelyben Gibeon lakói az esővizet gyűjtötték össze. Ennek oldalában 79 lépcsőfok vezetett spirál alakban az aljáig. Volt még a városnak egy nagy alagútja is - hasonlóan a Megiddóban talált építményhez - amely egy forráshoz vezetett 93 lépcsőfokkal a mélybe, ahonnan biztonságosan lehetett ivóvízhez jutni. A falba helyenként mélyedéseket vágtak, hogy az oda helyezett mécsesek fényénél lássák a vízhordók az utat.

A Bibliában[szerkesztés]

Az izraelita honfoglaláskor Gibeon lakói csellel vették rá Józsué népét, hogy velük szövetségre lépjenek, és így megkíméljék a városukat az elpusztulástól.[1] Ennek fejében önként meghódoltak és vállalták a rájuk kiszabott szolgálatot. Később Saul király egy részüket kiirtotta és ezért Izrael népe bűnhődött Dávid uralma alatt.[2] Kultuszhelyként is működött, ahol Salamon király álombeli kijelentést kapott.[3]

Gibeon a babiloni hódítás során elnéptelenedett. Bár a babiloni fogság után Nehémiás említ gibeoni embereket, akik Jeruzsálem újraépítésénél segédkeztek[4] a település további sorsa nem ismeretes.


Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Józsué 9. rész
  2. 2. Sám 21. rész
  3. 1. Kir. 3,4
  4. Neh. 3,7

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Gibeon (ancient city) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

  • Dr. Tóth Kálmán: A régészet és a Biblia