Júdeai-sivatag

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Aerial view of the Judean Desert (near Masada), Israel 03.jpg
Judean Desert Map.jpg
Tájkép
Maszada környékén
(légifelvétel)
A Júdeai-sivatag területe
pirossal jelezve
(műholdas kép)

A Júdeai-sivatag (héber: מִדְבַּר יְהוּדָה arabul: صحراء يهودا) száraz, kietlen régió Palesztinában, Ciszjordánia és Izrael területén.

Nyugaton É-D-i irányban Jeruzsálem, illetve a középső (Júdeai-) hegyvidék határolja, míg keleten a Holt-tenger, a Jordán-árok határolja. Jeruzsálem-től alig pár km-re keletre - Betániát elhagyva - már a félsivatag rideg világa bontakozik ki.

Földrajz[szerkesztés]

A terület észak-déli irányban kb. 85 km hosszú és kb. 25 km széles. Délen a Negev-sivatagba megy át. Míg a júdeai-sivatag egy esőszegény, száraz hegyoldal, addig a Negev valódi száraz sivatag. A két terület között képzeletbeli határt húzhatunk Arad városától kelet-nyugati irányban.

Felszínének magassága nyugatról kelet felé haladva folyamatosan csökken. A többnyire hegyvidékes-dombos területen számos nyugat-kelet irányú vádi húzódik, amelyek közül sok a több száz méter mélységet is eléri. Jeruzsálem tengerszint feletti magassága 600-800 méter, a sivatag keleti részéé átlagosan 150-200 méter, míg Jerikó a Jordán-árokban már a tengerszint alatt fekszik 200 méterrel.

Éghajlat[szerkesztés]

A terület éghajlata:

  • A nyugati határszélén mediterrán hegyvidéki, ahol az évi átlagos csapadék 300-500 mm
  • Középső részén félsivatagi.
  • A keleti részén sivatagi. Itt kb. 50 mm csapadék hull évente.

Panoráma[szerkesztés]

Tájkép Jeruzsálemtől keletre
Tájkép Jeruzsálemtől keletre

Települések[szerkesztés]

Főbb városok:

A sivatagban többfelé vannak oázis-települések, ilyen pl. Én-Gedi (Ein Gedi) a Holt-tenger nyugati partján, továbbá Jerikó, Gilgál stb.

A Szentírás[szerkesztés]

A terület a Bibliából ismert még Júda/Júdea pusztája, pusztasága (יְשִׁימוֹן) néven is.[1]

A fiatal Dávid itt bujdosott Saul üldözése elől.[2]

Jézus a Júdeai-sivatagban 40 napig böjtölt, mielőtt megkezdte tanítói működését.[3] Hosszú böjtje után – a hagyomány alapján – a Jerikó melletti Dzsebel Karantal (Jabal al-Qarantal) hegynél kísértette meg Sátán. Ennek emlékére a hegy oldalában ma a görög ortodox Megkísértés kolostora (Deir al-Qarantal) áll.

A Holt-tenger ÉNy-i partjának közelében találták meg az elhíresült Kumráni tekercseket.

Szerzetesség[szerkesztés]

A Szent Szabbász alapította kolostor, Mar Szaba, Jeruzsálemtől keletre a Kidron aszóvölgye mellett

A sivatagban a bizánci korból való keresztény kolostorokat is találunk. A szerzetesi élet virágzott már itt Jézus idejében az esszénusok között, majd Nagy Konstantin idejétől az arab invázióig. Egyesek szerzetes közösségben éltek, mások barlangokban a remeteéletet választották. Híres szerzetesek voltak: Szent Khariton (?–350 k.), Nagy Szent Euthümiosz (377–473), Szabbai Szent Szabbász (439–532), Cönobiarkha Szent Theodósziosz (424–529). Mindegyikük saját kolostort alapított. Ma is élnek itt szerzetesek és remeték a világtól elvonultan.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Zsolt. 63,1 ; Máté 3,1
  2. Sám. I. 23-24. rész
  3. Márk 1,12-13 ; Máté 4. rész
  4. Gyürki László: A Biblia földjén, 1990

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Judaean Desert című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) מדבר_יהודה című héber Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.