Rúben (Biblia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rúben
Születettkb. Kr. e. 18. század
SzüleiJákob, Lea
Elhunyti. e. 1445 (223-224 évesen)
A Wikimédia Commons tartalmaz Rúben témájú médiaállományokat.


Rúben (héberül: רְאוּבֵן) bibliai személy, Jákob elsőszülött fia, aki Leától született. Izrael 12 törzse egyikének ősatyja.

Amikor Lea életet adott első fiának, "Rúbennek nevezte azt el, mert azt mondja vala: Meglátta az Úr az én nyomorúságomat; most már szeretni fog engem az én férjem."[1] A Rúben szó hangzásában egy másik héber kifejezésre is emlékeztet: "Nézzétek egy fiú!"

Rúben volt többek közt az, aki megakadályozta, hogy féltestvérei megöljék Józsefet.[2]

Bement apja egyik ágyasához, Bilhához és együtt hált vele[3] ezért Jákób megfosztotta őt elsőszülöttségi jogaitól.

A fiai voltak: Khánokh (Hanók), Pallu, Khecrón (Hecrón) és Khármi (Karmí).[4]

Rúben törzse[szerkesztés]

Leszármazottai alkották a Rúben törzsét, amely az izraeliták honfoglalása idején a Holt-tengertől ÉK-re kapott területet, a mai Jordánia területén.[5] Izráel történetében nem volt nagy szerepe.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 1. Móz 29,32
  2. I. Móz, 37, 19-22
  3. I. Móz 35,22
  4. Mózes I. 46:9
  5. Józs 15,6; Józs 18,17

Források[szerkesztés]

  • Bibliai nevek és fogalmak, 8. kiadás, Evangéliumi Kiadó