Jákob

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Jákob (héberül: יעקב) a zsidó nép egyik pátriárkája (ősatyja), Izsák és Rebeka kisebbik fia, Ábrahám és Sára unokája, Ézsau ikertestvére.

Istentől a Jiszráél (ישראל, magyarosan Izráel) melléknevet kapta, melynek jelentése Istennel harcoló (erősnek bizonyult a titokzatos lénnyel való küzdelemben).

Rembrandt: Jákob tusakodása az angyallal (1659)
De fölkelt még azon az éjszakán, fogta két feleségét, két szolgálóját és tizenegy gyermekét, és átkelt a Jabbók-gázlónál. Fogta és átküldte őket a patakon, és átküldte mindenét. Jákób pedig ott maradt egyedül. Ekkor Valaki tusakodott vele egészen hajnalhasadtáig. De látta, hogy nem bír vele, ezért megütötte a csípője forgócsontját, és kificamodott Jákób csípőjének forgócsontja a tusakodás közben. Akkor ezt mondta Jákóbnak: Bocsáss el, mert hajnalodik! Ő azt felelte: Nem bocsátlak el, amíg meg nem áldasz engem. Ekkor megkérdezte tőle: Mi a neved? Ő így felelt: Jákób. Erre azt mondta: Nem Jákób lesz ezután a neved, hanem Izráel, mert küzdöttél Istennel és emberekkel, és győztél. Jákób ezt kérte: Mondd meg nekem a nevedet! De ő ezt mondta: Miért kérdezed a nevemet? És megáldotta őt. Jákób Penúélnak nevezte el azt a helyet, és ezt mondta: Bár láttam Istent színről színre, mégis életben maradtam. Már sütött a nap, amikor átkelt Penúélnál, és sántított csípőjére. Ezért nem eszik meg Izráel fiai mindmáig a csípő forgócsontján levő inat, mert ütés érte Jákób csípőjének forgócsontján az inat.
1Móz.32,23-33

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Odilon Redon: Jákob tusakodása az angyallal (1900 és 1915 között)

A Biblia szerint Jákob a fiatalabbik volt Izsák és Rebeka ikerfiai közül, bátyja Ézsau. Mikor felnőtt, anyja segítségével csalással megszerezte a közben megvakult idős Izsáktól az atyai áldást, ami a bátyjának járt volna: először rávette a munkából éhesen hazatérő Ézsaut, hogy egy tál lencséért cserébe mondjon le elsőszülöttségi jogáról, majd később Ézsau ruháiba öltözve ment be apjához, aki megáldotta. Jákob ezután elmenekült otthonról, mert félt, Ézsau haragjától.

Jákob anyai nagybátyjához, Lábánhoz menekült, akinél pásztorként dolgozott. Beleszeretett Lábán kisebbik lányába, Ráhelbe, és megegyeztek Lábánnal, hogy hét évig szolgálja őt, cserébe Ráhelért. Lábán azonban becsapta, és a hét év leteltével Ráhel helyett Leát, az idősebbik lányt adta hozzá. Jákob újabb hét évig szolgálta, és így Ráhelt is feleségül vehette. Ezután egy ügyes trükkel elérte, hogy Lábán sok birkáját nekiadja, és elköltözött Lábántól. Később kibékült Ézsauval.

Jákobnak tizenkét fia született Leától, Ráheltől, valamint azok két szolgálójától, Bilhától és Zilpától:

  • Rúben, Simeon, Lévi, Júda, Isszakár, Zebulon, Gád, Áser, Naftali, Dán, József és Benjámin. Ők a zsidó törzsek ősei.

Egy lánya is ismert, Dina. A két legkisebb fiú, József és Benjámin voltak Ráhel fiai, ezért őket jobban szerette, főleg Józsefet. Józsefre ezért féltékenyek voltak a testvérei, és eladták Egyiptomba. József ott igen magas rangra emelkedett és a fáraó után a 2. személy lett az országban.[1]

Jákob 147 évig élt,[2] ebből élete végén 17 évet Egyiptomban volt. Valószínűleg Kr. e. 1850 – 1700 közötti időszakban élhetett.[3]

Családfa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Francesco Hayez: Ézsau és Jákob kibékülése (1844)

Jákob családfája az Ószövetség alapján:

 
 
 
 
 
 
 
 
Terah
(Táré)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Sára
 
Ábrahám
 
Hágár
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Hárán
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Náhor
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Izmael
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Milka
 
Lót
 
Jiszka
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Izmaeliták
(Arabok)
 
 
7 fiú
 
Betúél
 
1. lány
 
 
 
 
 
2. lány
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Izsák
 
Rebeka
 
 
 
 
 
 
 
 
Lábán
 
Moábiták
 
Ammoniták
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Ézsau
 
Jákob
(Izráel)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Ráhel
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Bilha
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Edomiták
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Zilpa
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Lea
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Rúben,
Simeon,
Lévi,
Júda,
Izsakhár,
Zebulon
 
Gád,
Áser
 
Dán,
Naftali
 
József,
Benjámin
 
 


Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. I. Mózes 41. rész
  2. I. Mózes 47:28
  3. The Wall Chart of World History, Bracken Books Kiadó, 1989.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bibliai nevek és fogalmak, 8. kiadás, Evangéliumi Kiadó
  • The Wall Chart of World History, Bracken Books Kiadó, 1989.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]