Salamon zsidó király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Salamon
King Solomon.jpg

Zsidó király
Uralkodási ideje
i. e. 971i. e. 932
Elődje Dávid
Utódja Jeroboám és Roboám
Életrajzi adatok
Született i. e. 1011
Jeruzsálem
Elhunyt i. e. 932
Jeruzsálem
Édesapja Dávid zsidó király
Édesanyja Betsabé
Házastársa Naáma
Gyermekei Roboám
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Salamon témájú médiaállományokat.
Salamon találkozik Sába királynőjével, Piero della Francesca festménye

Salamon (Jeruzsálem, i. e. 1000 körül – Jeruzsálem, i. e. 928 körül) Izrael harmadik és legismertebb királya, kb. i. e. 970-től haláláig uralkodott.

Származása, neve[szerkesztés]

Dávidnak, Izrael második királyának tizenhatodik fia. Édesanyja, Betsabé eredetileg a hettita Uriás felesége volt; Salamon Dávid királynak tőle született második gyermeke.

Neve vagy a héber salom 'jólét, boldogulás, egészség, béke' szóból származik, vagy a Jeruzsálem nevében is szereplő Sálem személynévvel (istenségnév?) hozható kapcsolatba. Sámuel második könyvében (2Sám 12.24 - 12.25) Jedidja néven is említik, ami héberül azt jelenti: 'Jahve kedveltje'.[1]

Jelentősége, tettei[szerkesztés]

Életéről Sámuel második könyve és A királyok első könyve illetve A krónikák második könyve számol be. Uralkodása békében telt, jelentősebb háborút nem viselt. Ő építtette az első Templomot Jeruzsálemben, valamint sok más hadászati célú illetve a királyi udvar céljait szolgáló épületet. Építkezéseihez sok pénzre és munkaerőre volt szüksége, ezeket az államszervezet erős központosításával, súlyos adók kivetésével igyekezett biztosítani. Ugyancsak építkezési terveinek támogatására lendítette fel a kereskedelmi hajózást is, a Vörös-tengeren hajóflottát építtetett és kikötőt létesített. Sába királynője is meglátogatta őt, rengeteg ajándékot hozott, de kapott is Salamontól, akinek a bölcsességét megcsodálni jött.

Uralkodása a zsidó hagyományban aranykornak számít, valójában azonban eredményeit nagyrészt apjának, Dávidnak köszönheti; neki igazában nem sikerült befejeznie a művet, és a rá hagyományozott birodalmat egységes országgá szerveznie. Központosító törekvései, a robot- és adókötelezettségek erős ellenhatást váltottak ki, s nagyrészt ennek köszönhető az, hogy halála után országa szinte azonnal az északi Izraelre és a déli Júdeára szakadt.

A Biblia leginkább bölcsességét emeli ki. Mint szerzőnek hagyományosan neki tulajdonítják A példabeszédek könyvét, A Prédikátor könyvét, az Énekek énekét és néhány zsoltárt.

Alternatív értelmezése[szerkesztés]

Egy újabb keletű elmélet szerint Salamon valójában Ehnaton kortársa volt.[2] Ez két módon lehetséges: vagy Ehnaton élt később, mint azt az egyiptológia állítja, vagy Salamon korábban. David Rohl szerint az előbbi az igazság és az egyiptológia kronológiai rendszere hibás. Elmélete szerint a Dávid trónra léptét megelőző hatalmas kánaáni zűrzavar csak Ehnaton idejében képzelhető el, arra a korra jellemző.

A másik változat is lehetséges, hiszen a korai zsidó királyok időrendje gyakorlatilag kizárólag a később leírt zsidó iratokon alapul, amelyek a Királyok és Krónikák könyveként a Biblia részét is képzik. A Biblia azonban azt írja a 2Krón 1.17-ben, hogy Salamon hettita feleségeket vett és drága egyiptomi lovakat vásárolt a hettita nagy király számára. Az i. e. 10. század elején azonban már nem létezett a Hettita Birodalom, az i. e. 1170-es években megsemmisült. A 2Kir 7.6–7 pedig arról számol be, hogy Egyiptom és Hatti uralkodóit rávette, hogy a zsidók ellenségeivel harcba szálljanak. Ez az említés is Egyiptommal egyenrangú Hattit feltételez. A Hettita Birodalom bukása és Salamon uralkodása között a hagyományos kronológia szerint majdnem egy évszázad van. Ha Salamon és Ehnaton kortársak voltak, úgy a Salamon halálát követő polgárháború és államnélküliség nem egy évig tartott, hanem három évszázadig, az i. e. 14. század második felétől az i. e. 10. század elejéig.

E feltevést erősíti az a tény, hogy a régészet a kora vaskorból nem ismert olyan leleteket, amik alátámasztanák Dávid és Salamon nagy birodalmának képét. A késő bronzkorban viszont gazdag és hatalmas állam állt Izrael területén, amelynek kiterjedt kereskedelmi kapcsolatai voltak. A két kor között kiüresedés, hanyatlás és leletmentes időszak helyezkedik el.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Sámuel II. könyve
  2. David Rohl elmélete

További információk[szerkesztés]


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Elődje:
Dávid
Izrael és Júda királya
i. e. 967 – 932
Utódja:
Roboám