Edom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Edom területe citromsárgával Kr. e. 830 körül

Edom (héber nyelven: אֱדוֹם), később Idumea (görög nyelven: Ἰδουμαία) ókori állam a Közel-Keleten. Az edomiták sémi nép; a Tóra és a Biblia említése alapján Jákob bátyjának, Ézsaunak a leszármazottai voltak.[1]

"Edom" neve az egyiptomi hieroglifákon
M17 A2 D46 Z7 G17
D36
T14 N25

Már az egyiptomi XVIII. dinasztiabeli szövegek (Kr. e. 1550-1300) megemlítik Edom létét az Orontész folyótól Ny-ra. (Bár az e közötti Edom és a biblia Edom közötti kapcsolat nem állapítható meg teljes bizonyossággal.) Az edomiták a Holt-tengertől délre eső területen telepedtek le és alapítottak államot. Köztük és az izraeliták között gyakori volt az ellenségeskedés. Dávid király legyőzte őket[2] és ezzel Izraeltől függőségbe kerültek, majd később az Izraeli Királyság szétszakadása után ismét függetlenné váltak. II. Nabú-kudurri-uszur babiloni király meghódította a királyságukat.[3] A megmaradt nép ezután egyre inkább észak felé települt[4] és sokan telepedtek le Hebron régiójában, míg korábbi területük Dk-i részén a nabateusok telepedtek le. A babiloni fogság után államuk Idumea néven ismert. Kr. e. 129 után a Hasmoneusok elfoglalták Idumeát és erőszakkal a zsidó vallásra kényszerítették őket. Kr. e. 34-ben Costobar edomita nemes VII. Kleopátra egyiptomi királynő támogatásával megpróbálta visszaszerezni az ország függetlenségét, de e törekvés kudarcba fulladt, és Idumea ezentúl Judea római provincia része lett. Nagy Heródes félig edomita származású volt.

A területen az ún. edomi nyelvet (más néven edomita) beszélték, amely a sémi nyelvek közé tartozik, közeli rokona a héber és a moábi nyelvnek is. Először főníciai, majd arám ábécét használt. Egyes vélemények szerint nem egészen önálló nyelv, hanem inkább héber nyelvjárás.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. I. Mózes 25,30-31 és I. Mózes 36,8-19
  2. 2. Sám 8,13-15
  3. Jer 27,6; és Jer. 49. rész
  4. Ez. 35-36. rész

Források[szerkesztés]

  • Bánosi György – Veresegyházi Béla: Eltűnt népek, eltűnt birodalmak kislexikona. Budapest: Anno. 1999. 10. o. ISBN 963919929X  
  • Gecse Gusztáv, Horváth Henrik: Bibliai kislexikon, 1978.
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap