Föníciai ábécé

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Föníciai ábécé
Típus abugida betűírás
Nyelvek föníciai
Időszak Kr. e. 1050 után
Irány jobbról balra
Felmenő írásrendszerek ugariti ábécé
   ókánaánita
Leszármazott írásrendszerek héber
arámi
görög
stb.
Unicode-tartomány U+10900 – U+10915
ISO 15924 Phnx

A föníciai ábécé az egyik elfogadott álláspont szerint az ókánaánita ábécé leszármazottja, azonban az ugariti ábécé esélyesebb jelölt erre történeti és írástörténeti okokból. Az ugariti ábécét viszonylag későn ismerték meg, amikor az írás keletkezéséről már kialakult egy elfogadott elmélet. Létezését a hagyományoknak megfelelően i. e. 1050 óta tartjuk számon. Az ábécét a föníciaiak használták északi-sémi nyelvük lejegyzésére. Az ábécé modern leszármazottai közé tartozik a héber ábécé, a görög ábécé, a latin írás és a cirill ábécé is, bár a görög ábécé nevei jobban hasonlítanak az ugariti ábécé megfelelő betűihez. Csakúgy, mint az ókánaánita, a föníciai is mássalhangzóírás, amely nem tartalmaz jeleket a magánhangzókra – ezek kimaradtak a leírt szövegből. Az első ábécé, amely már a magánhangzókat is jelölte, a görög ábécé volt.

Föníciai feliratokat számos, a Mediterráneum környékén található korábbi föníciai város és gyarmat területén találtak, mint például a ma Libanonban elhelyezkedő Bübloszban, és a tunéziai Karthágóban. A később felfedezett leletek az ókori Egyiptomban történt használatot is igazolják.

Az ábécé[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

betű
(kép)
unicode
U+…
név jelentés hang megfelelő betű…
az ugaritiban az etruszkban a rovásírásban a héberben az arabban a görögben a latinban a cirillben
Aleph 10900
𐤀
álef ökör ʼ 𐎀 EtruscanA-01.svg A (rovásbetű).svg / Á (rovásbetű).svg א Αα Aa Аа
Beth 10901
𐤁
bét ház b 𐎁 EtruscanB-01.svg B (rovásbetű).svg ב Ββ Bb Бб
Gimel 10902
𐤂
gimel teve g 𐎂 EtruscanC-01.svg
EtruscanC-02.png
C (rovásbetű).svg
G (rovásbetű).svg
צ
ג


Γγ
Cc
Gg
Цц
Гг
Daleth 10903
𐤃
dálet ajtó d 𐎄 EtruscanD-01.svg D (rovásbetű).svg ד ﺩ، ذ Δδ Dd Дд
He 10904
𐤄
ablak h 𐎅 EtruscanE-01.svg
EtruscanH-01.svg
E (rovásbetű).svg
H (rovásbetű).svg
ה Εε
Ηη
Ee
Hh
Ее, Єє
Хх
Waw 10905
𐤅
váv horog w 𐎆 EtruscanF-01.svg / EtruscanF-02.svg
EtruscanV-01.svg
EtruscanWee.png
EtruscanWai.png
F (rovásbetű).svg
U (rovásbetű).svg
V (rovásbetű).svg

Ü (rovásbetű).svg
ו ف



ي


(ϝ)

Υυ
Ff
Uu
Vv
Ww
Yy
Фф
Уу
Вв

Zayin 10906
𐤆
zajin fegyver z 𐎇 EtruscanZed.png Z (rovásbetű).svg ז Ζζ Zz Зз
Heth 10907
𐤇
hét kerítés, sövény,
fal (esetleg hajfürt)
𐎈 EtruscanH-01.svg
EtruscanE-01.svg
H (rovásbetű).svg
E (rovásbetű).svg
ח
ﺡ، خ

Ηη
Hh
Ee
Хх
Ее
Teth 10908
𐤈
tét kerék 𐎉 EtruscanT-01.svg / EtruscanTyuh.png T (rovásbetű).svg / Ty (rovásbetű).svg ט ﻁ، ظ Θθ
Yodh 10909
𐤉
jod kéz y 𐎊 EtruscanJay.png J (rovásbetű).svg י ﻱ، ى Ιι Ii, Jj Йй
Kaph 1090A
𐤊
khaf tenyér k 𐎋 EtruscanKay.png / EtruscanK-01.png Mély k (rovásbetű).svg כ, ך Κκ Kk Кк
Lamedh 1090B
𐤋
lámed ösztöke l 𐎍 EtruscanL-01.svg L (rovásbetű).svg ל Λλ Ll Лл
Mem 1090C
𐤌
mém víz m 𐎎 EtruscanM-01.svg M (rovásbetű).svg מ, ם Μμ Mm Мм
Nun 1090D
𐤍
nun hal v. kígyó n 𐎐 EtruscanN-01.svg N (rovásbetű).svg נ, ן Νν Nn Нн
Samekh 1090E
𐤎
számeh támaszték, pillér s 𐎒 EtruscanS-01.svg Sz (rovásbetű).svg ס Σσς, Ϡ Ss Сс
Ayin 1090F
𐤏
ajin szem ʼ 𐎓 EtruscanOw.png / EtruscanI-01.svg O (rovásbetű).svg ע ﻉ، غ Οο Oo Оо
Pe 10910
𐤐
száj p 𐎔 EtruscanP-01.svg P (rovásbetű).svg פ, ף Ππ Pp Пп
Sade 10911
𐤑
cádi papirusz v. vadászat
v. szöcske/sáska
𐎕 EtruscanX-01.svg / EtruscanZed.png / EtruscanC-02.png C (rovásbetű).svg צ, ץ ﺹ، ض Цц
Чч
Qoph 10912
𐤒
kof majom q 𐎖 EtruscanQ-01.svg Mély k (rovásbetű).svg ק ϙ Qq
Res 10913
𐤓
rés fej r 𐎗 EtruscanR-01.svg R (rovásbetű).svg ר Ρρ Rr Рр
Sin 10914
𐤔
sin fog š 𐎌 EtruscanSuh.png S (rovásbetű).svg ש س، ش ϻ Шш
Taw 10915
𐤕
táv jel t 𐎚 EtruscanT-01.svg T (rovásbetű).svg ת ﺕ، ث Ττ Tt Тт

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy föníciai írással – kissé az arámi ábécé felé mutató módon – írt sztélé, a Kilamuva-sztélé

A jeleket vízszintesen jobbról balra írtak, kezdetben nem használtak szóközt, majd később kis pontokkal, vonásokkal különítették el a szavakat egymástól.

A betűk nevei az általuk eredetileg ábrázolt fogalom nevéből erednek. Ezeket szó szerint átvette tőlük a héber. A göröggel kapcsolatban általános vélemény, hogy bizonyos fokú változtatással innen vették át a hangok neveit, azonban a görög nevek inkább hasonlítanak az ugariti ábécé megfelelő hangjainak elnevezésére.

Csak mássalhangzókat írtak le, így a szavak mondatbeli jelentéséből, a szövegösszefüggésből kellett az olvasónak a hiányzó magánhangzókat kikövetkeztetni.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A föníciaiak kezdetben az egyiptomi hieratikus írást használták, majd az i. e. 14-13. században alakították ki a saját ábécéjüket, nagyjából egy időben a görög ábécével. A létrejöttében az ugariti ábécé számottevő szerepet játszhatott, az ékírásos ábécét egyszerűsítették és papiruszra írható formájúvá változtatták, néhány hangzót elhagytak. Éppígy szerepet kapott az írásrendszer kialakításában az ókánaánita ábécé is, amelynek egy képi jeleit szintén egyszerűsítették.

A föníciai írás legnevezetesebb fennmaradt emléke az úgynevezett moábita kő. Ezt a követ francia kutatók találták meg a Holt-tenger közelében a 1868-ban. A kő az i. e. 9. századból származik, és Mésa, moábi király győzelmeit örökíti meg.

A föníciai és a görög ábécé kapcsolata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A görög írás és a föníciai közös eredetét a két nyelv betűneveinek feltűnő hasonlatossága is jól mutatja, amely közös eredet esetleg az ugaritira vezethető vissza, mint hármuk közül a legrégebbi. Egyes esetekben az ugariti közelebb áll a göröghöz, mint a föníciai:

föníciai görög ugariti
alef alpha alpa
bét béta beta
gimel gamma gamla
dálet delta delta
epszilon ho
zajin (d)zéta zeta
hét éta ho
tét théta tet
ajin ióta ain
kof kappa kaf (kopa)
lámed lambda lamda
mém mem
nun nun
kszí (szamka)
(ajin) omikron (ain)
pu
rés rasa
számeh szigma (szumma) szamka
táv (tét) tau to (tet)
(váv) üpszilon uo
khaf khí kha
pszí
(ajin) ómega (ain)
föníciai görög (ősi írásjelek) ugariti
kof koppa (ϙ) kopa
számeh szampí (Ϡ) szamka
sin szan (ϻ) sin

Az az ókori görög szokás, hogy a sorvezetés jobbról balra halad, ugyancsak a föníciai írásból ered, és a görögök csak később tértek át a balról jobbra haladó sorvezetésre.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dobos Károly Dániel: Sém fiai – A sémi nyelvek és a sémi írásrendszerek története (Pázmány Egyetem eKiadó és Szent István Társulat: Budapest, 2013) 366-369.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Föníciai ábécé témájú médiaállományokat.