Hieratikus írás
| Hieratikus írás | |
| Hieratikus írás az Ebers-papiruszon. | |
| Típus | logografikus |
| Nyelvek | egyiptomi nyelv |
| Rokon írásrendszerek | Bübloszi szótagírás (talán) |
| Leszármazott írásrendszerek | démotikus írás |
| ISO 15924 | {{{iso15924}}} |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hieratikus írás témájú médiaállományokat. | |
A hieratikus írás egy, az ókori Egyiptomban használt, kézírás céljaira szolgáló írásrendszer.[1]
A hieroglif írással párhuzamosan fejlődött ki. A hieratikus írás a protodinasztikus korban (i. e. 3200 – 3000, Nagada III.) jelent meg először, és használatban volt az i. sz. 2. századig. Betűírás, mindig jobbról balra halad. A betűk főleg mássalhangzókat jelölnek, magánhangzójelek nincsenek benne. Tartalmaz ligatúrákat – betűösszevonásokat –, hangértékkel nem rendelkező jeleket, valamint rövidítéseket. Leggyakrabban ecsettel írták papiruszra (vagy szövetre, cserépre), az írnokok ezzel az írással gyorsabban tudták a szöveget lejegyezni, mivel nem kellett a hieroglifák bonyolult rajzolatát visszaadniuk. Az elnevezés a görögből származik: γράμματα ἱερατικά (grammata hieratika) – papi írás.[2][3]
Néhány hieratikus jel és a megfelelő hieroglifa (Jean-François Champollion szerint):

Etimológia
[szerkesztés]A hieratikus kifejezést ezen ókori egyiptomi írásrendszer leírására először a második században alkalmazta a görög tudós, Alexandriai Kelemen.[4] A kifejezés a görög „papi írás” (koiné görög: γράμματα ἱερατικά) megnevezésből származik, mert abban az időben, több mint nyolc és fél évszázadon át, a hieratikus írás hagyományosan csak vallási szövegek és irodalmi művek esetében volt használatos.

A hieratikus jelző melléknévként is használható, jelentése „szent személyekkel vagy tisztségekkel kapcsolatos; szakrális dolog”.[5]
Fejlődése
[szerkesztés]
A hieratikus írás az ókori Egyiptom Nagada III korszakában, körülbelül i. e. 3200–3000 között alakult ki a hieroglif írás kurzív formájaként.[6] Bár a kézzel írt hieroglifákat továbbra is használták hivatalos helyzetekben, például az egyiptomi Halottak könyvének kéziratában, a nem kurzív hieroglif írás nagyrészt a monumentális feliratokra korlátozódott.
Kr. e. 650 körül a hieratikus írásból kialakult a demotikus írás. A demotikus írás Észak-Egyiptomban jelent meg, és a legtöbb hétköznapi szövegben, például személyes levelekben és kereskedelmi dokumentumokban felváltotta a hieratikus írást és a déli gyorsírást, amelyet abnormális hieratikus írásnak neveztek. A hieratikus írást a papi osztály továbbra is használta vallási szövegekhez és irodalomhoz egészen az időszámításunk utáni 3. századig.
Használata és hordozóanyagai
[szerkesztés]Hosszú története során a hieratikus írást főként adminisztratív dokumentumok, számlák, jogi szövegek és levelek, valamint matematikai, orvosi, irodalmi és vallási szövegek készítéséhez használták. A görög-római időszakban, amikor a demotikus, majd később a görög lett a fő írásrendszer az adminisztrációban, a hieratikus írást elsősorban vallási szövegek írására használták. Általánosságban elmondható, hogy a hieratikus írás az egyiptomi történelem során sokkal fontosabb volt, mint a hieroglifák, mivel a mindennapi életben használt írásrendszer volt. Ez volt az első írásrendszer, amelyet a diákoknak tanítottak, míg a hieroglifák ismerete egy kisebbségre korlátozódott, akik kiegészítő képzésben részesültek.[7] Gyakran lehet hibákat találni a hieroglifákban, amelyek az eredeti hieratikus szöveg félreértelmezéséből származnak.
A hieratikus írást leggyakrabban tintával és írócsettel írták papiruszra, fára, kőre vagy kerámiára. A római korban nádtollakat (calami) is használtak. Deir al-Madinah lelőhelyén több ezer mészkő osztrakont találtak, amelyek első kézből mutatják be az egyiptomi munkások életét. A papirusz, kő, kerámia és fa mellett vannak hieratikus szövegek bőrtekercseken is, bár ezek közül csak kevés maradt fenn. Találtak hieratikus szöveget szövetre, különösen a mumifikáláshoz használt lencsíkokra írva is. Vannak néhány hieratikus szövegek kőre vésve, ezeket lapidáris hieratikusnak nevezik. Ezek különösen gyakoriak a huszonkettedik dinasztia sztéléin.
A hatodik dinasztia végén a hieratikus írást néha ékíráshoz hasonlóan agyagtáblákba vésték. Körülbelül ötszáz ilyen táblát találtak a kormányzó palotájában Ayn Aszil-ban (Balat),[8] és egy példányt az Ayn al-Gazzarin lelőhelyen, mindkettő a Dakhla-oázisban található.[9][10][11] A táblák elkészítésekor Dakhla messze volt a papiruszgyártás központjaitól.[12] Ezek a táblák leltárokat, névjegyzékeket, számlákat és körülbelül ötven levelet tartalmaznak. A levelek közül sok a palotán és a helyi településen belül keringett belső levél, de mások az oázis más falvaiból érkeztek a kormányzóhoz.
Jellemzői
[szerkesztés]A hieratikus írás, ellentétben a feliratokban és kéziratokban használt hieroglifákkal, jobbról balra olvasandó. Kezdetben a hieratikus írás oszlopokban vagy vízszintes sorokban is íródhatott, de a XII. dinasztia után (konkrétan III. Amenemhat uralkodása alatt) a vízszintes írás vált a szabványossá.
A hieratikus írás jellegzetessége a folyóírási jelleg és a ligatúrák használata számos karakter esetében. A hieratikus írás ortográfiája is sokkal szabványosabb, mint a hieroglifáké; az utóbbiakban írt szövegeknél gyakran figyelembe kellett venni a szövegen kívüli szempontokat is, például a dekoratív célokat és a vallási szempontokat, amelyek például egy adóbevételi bizonylaton nem voltak jelen. Vannak olyan jelek is, amelyek egyedül a hieratikus írásban fordulnak elő, bár az egyiptológusok egyenértékű hieroglif formákat találtak ki a hieroglif átírásokhoz. Számos hieratikus karakternek vannak diakritikus kiegészítései, hogy a hasonló jelek könnyen megkülönböztethetők legyenek.
A hieratikus írás minden adott időszakban gyakran két formában jelenik meg: egy erősen ligatúrált, kurzív írás, amelyet adminisztratív dokumentumokhoz használnak, és egy széles unciális forma, amelyet irodalmi, tudományos és vallási szövegekhez használnak. Ez a két forma gyakran jelentősen eltérhet egymástól. Különösen a levelekben használtak nagyon kurzív formákat a gyors íráshoz, gyakran nagy számú rövidítéssel, hasonlóan a gyorsíráshoz.
A hieratikus írás egy erősen kurzív formája, az úgynevezett „abnormális hieratikus írás" a 20. dinasztia második felétől a 26. dinasztia kezdetéig volt használatos a thébai térségben.[13][14] Ez a felső-egyiptomi adminisztratív dokumentumok írásformájából származik, és elsősorban jogi szövegek, földbérleti szerződések, levelek és egyéb szövegek írására használták. Ezt a írásmódot a 26. dinasztia idején felváltotta a démotikus írás – egy alsó-egyiptomi írnoki forma alapján –, amikor a démotikus írást egységesítették az újraegyesített Egyiptom egész területén.
Hatása
[szerkesztés]A hieratikus írás számos más írásrendszerre is hatással volt. A legnyilvánvalóbb példa erre a közvetlen leszármazottja, a démotikus írás. Ehhez kapcsolódnak a meroitikus írás egyes betűi, amelyek a démotikus írásból származnak, valamint a kopt ábécében található egyes betűk. A kopt ábécét a kopt nyelv és az ónúbiai nyelv leírására használtak.
A Nílus-deltáján kívül a bübloszi szótagírásban használt jelek közül sok nyilvánvalóan az óbirodalmi hieratikus írás jeleiből származik.[15] Ismert továbbá, hogy a korai héber hieratikus számokat használt.[16][17]
Unicode
[szerkesztés]Az Unicode szabvány a hieratikus írás karaktereit az egyiptomi hieroglifák változatainak tekinti,[18] és a két írásrendszert egyesítette. A hieroglifákat 2009 októberében, az 5.2-es verzió megjelenésével vették fel az Unicode szabványba.
A hieratikus betűtípus beépítésének lehetőségét illetően az Unicode szabvány 5.2 verziója a következőket tartalmazza:
„Azóta, hogy Champollion 1824-ben közzétette az egyiptomi írás megfejtését, az egyiptológusok nem mutattak nagy érdeklődést a hieratikus szövegek digitalizálása iránt. Ennek következtében sem fizikai, sem digitális formátumban nem léteznek hieratikus betűtípusok. Mivel a hieratikus írás a hieroglifák alapjául szolgáló írásjelek kurzív formája, a hieratikus szövegeket általában a könnyebben olvasható hieroglifákkal írják. Elvileg lehetne hieratikus betűtípust kidolgozni, de más kurzív írásrendszerek betűtípusaihoz hasonlóan ehhez nagyon nagy ligatúra táblázatokra lenne szükség, még a szokásosnál is nagyobbakra, mivel nagyon sok hieroglif jel szerepel benne.”
Gosline Sheldon Lee (2002) és a Hieratikus Betűtípus Projekt (Hieratic Font Project) végzett némi munkát egy speciális hieratikus betűtípus kifejlesztése érdekében.[19] Jelenleg az egyiptológusoknak először hieratikus betűket kell hieroglifákká átírniuk, mielőtt gépelésbe és fordításba kezdenének.[20]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ William Bernard McGregor (2015). Linguistics: An Introduction. Bloomsbury Publishing. p. 306.
- ↑ Davies, Vanessa; Laboury, Dimitri (2020). The Oxford Handbook of Egyptian Epigraphy and Palaeography [898]. Oxford: Oxford University Press.
- ↑ Alan Gardiner (1929). "The Transcription of New Kingdom Hieratic". Journal of Egyptian Archaeology. 15 (1/2): 48–55.
- ↑ Goedicke, Hans (1988). Old Hieratic Paleography. Baltimore: Halgo, Inc.
- ↑ Definition of hieratic. Free Online Dictionary.
- ↑ Friedhelm Hoffmann (2012), Hieratic And Demotic Literature, OUP.
- ↑ John Robert Baines (1983). "Literacy and Ancient Egyptian Society".
- ↑ Soukiassian, Georges; Wuttmann, Michel; Pantalacci, Laure (2002). Le palais des gouverneurs de l'époque de Pépy II: Les sanctuaires de ka et leurs dépendances. Cairo: Imprimerie de l’Institut français d’archéologie orientale du Caire.
- ↑ Posener-Kriéger, Paule (1992). "Les tablettes en terre crue de Balat". In Élisabeth Lalou (ed.). Les Tablettes à écrire de l'Antiquité à l'époque moderne. Turnhout: Brepols. pp. 41–49.
- ↑ Pantalacci, Laure (1998). "La documentation épistolaire du palais des gouverneurs à Balat–ˤAyn Asīl". Bulletin de l'Institut Français d'Archéologie Orientale. 98: 303–315.
- ↑ Scribes and craftsmen: the noble art of writing on clay.
- ↑ Parkinson, Richard B.; Quirke, Stephen G. J. (1995). Papyrus. London: British Museum Press.
- ↑ Edward Frank Wente (2001). "Scripts: Hieratic". In Donald Redford (ed.). The Oxford Encyclopedia of Ancient Egypt. Vol. 3. Oxford, New York, and Cairo: Oxford University Press and The American University in Cairo Press. pp. 206–210.
- ↑ Malinine, Michel (1974). "Choix de textes juridiques en hiératique 'anormal' et en démotique". Textes et langages de l'Égypte pharaonique: Cent cinquante années de recherches 1822–1972; Hommage à Jean-François Champollion. Vol. 1. Cairo: Imprimerie de l’Institut français d’archéologie orientale du Caire. pp. 31–35.
- ↑ Hoch, James E. (1990). Journal of the Society for the Study of Egyptian Antiquities. 20: 115–124.
- ↑ Aharoni, Yohanan (1966). "The Use of Hieratic Numerals in Hebrew Ostraca and the Shekel Weights". Bulletin of the American Schools of Oriental Research. 184 (184): 13–19.
- ↑ Goldwasser, Orly (1991). "An Egyptian Scribe from Lachish and the Hieratic Tradition of the Hebrew Kingdoms". Tel Aviv: Journal of the Tel Aviv University Institute of Archaeology. 18: 248–253.
- ↑ The Unicode Standard, Version 5.2.0, Chapter 14.17, Egyptian Hieroglyphs.
- ↑ Gosline Sheldon Lee (2001), Hieratic paleography. 3a: Late Egyptian Letters, Signs A1-D60, Warren Center, Pa: Shangri-La Publ.
- ↑ "Hieroglyphs Everywhere Project: Transcription of Hieratic into Unicode Hieroglyphic: Part 1". Hieroglyphs Everywhere Project. 2016.
Források
[szerkesztés]- Yohanan Aharoni (1966). "The Use of Hieratic Numerals in Hebrew Ostraca and the Shekel Weights". Bulletin of the American Schools of Oriental Research. 184 (184): 13–19.
- John Robert Baines (1983). "Literacy and Ancient Egyptian Society". Man: A Monthly Record of Anthropological Science. 18 (new series): 572–599.
- Maria Carmela Betró (1996). Hieroglyphics: The Writings of Ancient Egypt. New York; Milan: Abbeville (angol kiadó); Arnoldo Mondadori (olasz kiadó), 34-239 oldal.
- Fischer-Elfert, Hans-Werner (2021). Grundzüge einer Geschichte des Hieratischen. Einführungen und Quellentexte zur Ägyptologie. Vol. 14. Berlin: Lit.
- Alan Gardiner (1929). "The Transcription of New Kingdom Hieratic". Journal of Egyptian Archaeology. 15 (1/2): 48–55.
- Goedicke, Hans (1988). Old Hieratic Paleography. Baltimore: Halgo, Inc.
- Goldwasser, Orly (1991). "An Egyptian Scribe from Lachish and the Hieratic Tradition of the Hebrew Kingdoms". Tel Aviv: Journal of the Tel Aviv University Institute of Archaeology. 18: 248–253.
- Hoch, James E. (1990). "The Byblos Syllabary: Bridging the Gap Between Egyptian Hieroglyphs and Semitic Alphabets". Journal of the Society for the Study of Egyptian Antiquities. 20: 115–124.
- Janssen, Jacobus Johannes (2000). "Idiosyncrasies in Late Ramesside Hieratic Writing". Journal of Egyptian Archaeology. 86: 51–56.
- Malinine, Michel (1974). "Choix de textes juridiques en hiératique 'anormal' et en démotique". Textes et langages de l'Égypte pharaonique: Cent cinquante années de recherches 1822–1972; Hommage à Jean-François Champollion. Vol. 1. Cairo: Imprimerie de l’Institut français d’archéologie orientale du Caire. pp. 31–35.
- William Bernard McGregor (2015). Linguistics: An Introduction. Bloomsbury Publishing. p. 306.
- Georg Möller: Hieratische Paläographie: Die aegyptische Buchschrift in ihrer Entwicklung von der Fünften Dynastie bis zur römischen Kaiserzeit. Leipzig: J. C. Hinrichs’schen Buchhandlungen. 4 vols.
- Möller, Georg Christian Julius (1927–1935). Hieratische Lesestücke für den akademischen Gebrauch (2nd ed.). Leipzig: J. C. Hinrichs’schen Buchhandlungen. 3 vols.
- Pantalacci, Laure (1998). "La documentation épistolaire du palais des gouverneurs à Balat–ˤAyn Asīl". Bulletin de l'Institut Français d'Archéologie Orientale. 98: 303–315.
- Parkinson, Richard B.; Quirke, Stephen G. J. (1995). Papyrus. London: British Museum.
- Posener-Kriéger, Paule (1992). "Les tablettes en terre crue de Balat". In Élisabeth Lalou (ed.). Les Tablettes à écrire de l'Antiquité à l'époque moderne. Turnhout: Brepols. pp. 41–49.
- Soukiassian, Georges; Wuttmann, Michel; Pantalacci, Laure (2002). Le palais des gouverneurs de l'époque de Pépy II: Les sanctuaires de ka et leurs dépendances. Cairo: Imprimerie de l’Institut français d’archéologie orientale du Caire.
- Verhoeven, Ursula (2001). Untersuchungen zur späthieratischen Buchschrift. Leuven: Uitgeverij Peeters and Departement Oriëntalistiek.
- Edward Frank Wente (2001). "Scripts: Hieratic". In Donald Redford (ed.). The Oxford Encyclopedia of Ancient Egypt. Vol. 3. Oxford, New York, and Cairo: Oxford University Press and The American University in Cairo Press. pp. 206–210.
- Wimmer, Stefan Jakob (1989). Hieratische Paläographie der nicht-literarischen Ostraka der 19. und 20. Dynastie. Wiesbaden: Harrassowitz Verlag.
- Möller G.: HIERATISCHE PALÄOGRAPHIE. Leipzig, 1909-1936 online, pdf.
További információk
[szerkesztés]- Ancient Egyptian scripts – hieratic (a hieratikus írás az omniglot-on).
- The Hieratic Script (www.digitalegypt.ucl).
- Egyptian scripts (www.ancientscripts.com).
- Resources for transcribing Hieratic (www.egyptologyforum.org). Georg Möller munkássága.
- Hieratische Paläographie Database.
- The AKU project (Mainzi Egyetem).
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- Egyiptomi írás
- Kurzív hieroglif írás (wd)
- démotikus írás
- ékírás
- Kurzív kínai írás