Egyiptomi írás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A híres Írnok-szobor a párizsi Louvre-ban

Az ókori Egyiptom, a világtörténelem egyik legnagyobb civilizációja több mint háromezer éven keresztül állt fenn. Ezt a háromezer évet végigkísérte az írás jelenléte. Egyiptom nagyságához nagy mértékben hozzájárult, hogy korán kialakult egy egységes írásrendszer, amely elég fejlett volt nemcsak a mindennapi életben szükséges dolgok feljegyzéséhez, hanem a tudományos felfedezések és az irodalmi alkotások leírásához is.

Egyiptom írása több mint ezer éven át megfejtetlen rejtély volt, csak a 19. században fejtette meg Jean-François Champollion, aki nélkül az egyiptológia mint tudományág nem is létezhetne.

Amilyen fontos szerepet játszott írásuk abban, hogy a modern tudomány megismerje ezt a távoli civilizációt, éppolyan fontos szerepet játszott Egyiptom mindennapjaiban. Az egyiptomiak hite szerint a halhatatlanságot az biztosította valaki számára, ha neve fennmaradt, s ezt nemcsak átvitt értelemben gondolták. Ez volt az oka annak, hogy a fáraótól a közemberig mindenki buzgón igyekezett megörökíteni nevét sírkamrájában és azon kívül is. Ennek azonban az ellenkezője is igaz volt: ha valakinek a nevét minden feliratról kivakarták, képmásait megsemmisítették, azzal lelkét megfosztották a túlvilági léttől. Ebből az okból tüntettette el az istenek – főként Ámon – nevét, képmásait, de még szent állataik ábrázolásait is az egyistenhitet bevezetni próbáló Ehnaton fáraó.Egy nemzedékkel később, mikor reformjai kudarcot vallottak, rá várt ugyanez a sors és ha valahol mégis említeniük kellett, neve helyett „az ahet-atoni gonosztevő”-ként utaltak rá.

Az írásjeleknek gyakran mágikus jelentőséget tulajdonítottak, ami lehetett jó vagy gonosz erő; a skorpiót ábrázoló írásjelet például gyakran a farkán lévő méregtüske nélkül ábrázolták, hogy ne okozhasson bajt; ugyanígy Apóphiszt, napisten ellenségét is igyekeztek ártalmatlanítani azzal, hogy a nevében szereplő kígyót ledöfve, átszúrva ábrázolták.

Bár a legrégebbi általunk ismert írás Mezopotámiában alakult ki, Egyiptomban ezzel majdnem egy időben jelentek meg az írott emlékek, eleinte kőbe vésve, később már papiruszon is. Az írott dokumentumok létrejöttével szükségessé vált ezek tárolása, így jöttek létre az első könyvtárak, melyek létét biztosra vehetjük, bár ásatások leletanyaga ezt még nem támasztja alá.

Az egyiptomi írás kialakulása és fajtái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tutanhamon
i t
n
ra
t w t S34
Ízisz
st t
,
B1

Az egyiptomi írás megszületésének idejéből nem maradtak fenn írásos emlékek. Az első ránk maradt írástöredékek – főként királyok és helységek neve – az egyiptomi történelem hajnalán keletkeztek, az első egybefüggő szövegek a III. dinasztia uralkodásának korából származnak (i. e. 27.–26. század), ezek azonban már egy teljesen kialakult írásrendszert mutatnak. Több más íráshoz hasonlóan az egyiptomi írás eleinte tiszta képírás lehetett – erre több hieroglifa formája is utal –, sajnos azonban a régészek nem találtak olyan írásos emlékeket, melyből az írás kialakulásának egyes állomásaira következtethetnénk.

Egyiptom több ezer éves történelme folyamán az írásnak három különböző formája alakult ki. A hieroglif írás, melyet napjainkban mindenki azonosít az ókori egyiptomi írás fogalmával, csak az egyik ezek közül, mellette, vele egy időben használták a hieratikus írást, a későbbi korokban pedig fokozatosan teret nyert a démotikus is.

A hieroglif írás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hieroglif írás

A hieroglif írás elnevezés a hieroglifa nevű írásjeleiről kapta a nevét. A hieroglifa görög szóösszetétel, fordítása: „szent véset” (hierosz: szent, glüfein: vésni). Maguk az egyiptomiak írásukat a medu netjeru, „az istenek szavai” névvel illették, ezzel is utalva a legendára, mely feltalálását Thot istennek tulajdonítja. A három írásmód közül ez a legkorábbi, kialakulásának pontos ideje a történelem homályába vész, de az i. e. 4. évezredből már maradtak fenn írott emlékek – ekkor uralkodtak Egyiptom első olyan királyai, akiknek neve fennmaradt, köztük az országegyesítő Narmer. A hieroglif írást Egyiptom egész történelme folyamán használták. Mivel rendkívül dekoratív, ezt alkalmazták olyan helyeken, ahol a külcsín is számított – a templomok és sírok falain, az obeliszkeken és sztéléken –, köznapi használatra azonban bonyolultsága miatt kevésbé volt alkalmas.

A hieroglif írás a köztudatban élő elképzeléssel ellentétben nem képírás, hanem ideogrammákkal és determinatívumokkal teli szótag- és betűírás. Egyes hieroglifák – feltehetően a legkorábban kialakultak – valóban képi jelek (pl.: a város jelében jól kivehető egy egyszerű városalaprajz egymásba futó utakkal; a ház jele egy kunyhó alaprajza). Más jelek egy, két vagy akár három hangnak is megfelelnek.

A determinatívumok olyan jelek, amik a megegyező írásmódú, de különböző jelentésű szavakat segítenek megkülönböztetni, tehát ha például az írást, írott tekercset és írnokot egyaránt jelentő hieroglifa jelentésének pontosításához odaírták az „ember” determinatívumot, egyértelmű volt, hogy írnokról van szó. Ha a tekercs determinatívumát írták utána, írott papirusztekercset jelentett a hieroglifa.

A determinatívumok többségének önmagában nem volt jelentése; ugyanez az emberfigura a „város” hieroglifa után írva városlakót, az „isten” után írva papot, a „szántóföld” után írva parasztot jelentett.

Hieroglif jelek egy III. Amenhotep kori tégelyen. A felirat említi Nebmmatré Amenhotep és nagy királyi hitvese, Tije nevét.

Egyes jelek többféle funkciót is betölthettek, például a napot jelentő hieroglifa jelenthette a napistent és magát az égitestet is, de determinatívumként is előfordult, elsősorban a fénnyel, ragyogással, illetve idővel kapcsolatos szavakban.

A hieroglifákat jobbról balra és balról jobbra is írták, illetve olvasták. Az általános olvasási mód szerint a szöveg arról kezdődik, amerre a benne szereplő hieroglifák ember- és állatalakjai néznek, egyes helyeken azonban – főleg istenekről vagy királyokról szóló szövegekben – előfordul, hogy ugyanazon a feliraton belül jobbról balra és balról jobbra is írtak. Ez is mutatja, hogy sok helyen a hieroglifák dekorációként illetve vallási-rituális okokból történő használata miatt a külső megjelenés fontosabb volt a nyelvtani pontosságnál. Az is előfordult, hogy egy szón belül a jelek sorrendjét felcserélték, erre tiszteletből került sor: az isten nevének hieroglifája például mindig a szó elejére került. Ez a királyok uralkodói nevében figyelhető meg leggyakrabban: III. Thotmesz koronázási nevét, a Men-kheper-Rét hieroglifákkal Ré-men-kheperként írták le, előrevéve a napisten Ré nevét. Ugyanez előfordult szóösszetételekben a király szóval is.

Az egyiptomi nyelv írásjeleit nem rendezték ábécésorrendbe, típus szerint azonban osztályozták őket: állat- és emberalakok, növényi formák, épületek stb. Ezt több, papiruszon fennmaradt írásjellista bizonyítja, melyet valószínűleg az írnoktanulók képzésénél használtak.

A hieroglif írás, hasonlóan a többi ókori keleti íráshoz, ritkán jelölte a magánhangzókat, emiatt az egyiptomi nyelv pontos kiejtése a mai napig nem ismert, de a kopt nyelv magánhangzóiból, illetve más ókori forrásokból (például akkád írásjelekkel írt levelek) lehet rá következtetni.

A hieratikus írás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hieroglif írásból kialakult ún. hieratikus írás szintén végigkísérte Egyiptom történelmét; első előfordulása a IV. dinasztia idejére tehető (i. e. 2570–2450). Nevét a görög hieratikosz szóból kapta, ami papi írást jelent, mivel az első Egyiptomba látogató görög történetírók a papoknál látták, a köznapi használatban már kezdte kiszorítani a démotikus. A hieratikus írást hivatali, adminisztrációs célokra használták. Leegyszerűsödött formái is mutatják, hogy míg a hieroglifákat elsősorban falakra, vésővel írták, addig a hieratikusat papiruszra, írónáddal. Napjaink gyorsírásához hasonlóan az írásjelek gyakran több jel összevonásából keletkeztek. A hieroglifákkal ellentétben a hieratikus írást csak jobbról balra lehetett írni és olvasni.

A démotikus írás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Démotikus írás a Rosette-i kövön

A démotikus írás (neve a görög demotikos, azaz „népi” szóból ered) Egyiptom történelme folyamán viszonylag későn, a XXV. dinasztia korában alakult ki (i. e. 8. sz.). A hieratikushoz hasonlóan kurzív kézírás volt, de lehetővé tette a még gyorsabb írást. Bár a XXVI. dinasztia korától a hivatalnokok a démotikus írást használták, a vallási és tudományos szövegek leírásánál nem szorította ki teljesen a hieratikust.

Ebben az időben a görög kultúra már hatással volt Egyiptomra, és a démotikus írás már erőteljes görög hatást mutat; az addig nem jelölt magánhangzók jelölésére is a görögből vettek át betűket.

A leggyakoribb hieroglif jelek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelek és magyarázatai

Rajz és tartalma Hagyományos átírás hangérték (Allen 2000)
Tud. MdC[1] ejtés hasonló hang Óegyiptomi Középegyiptomi
A
keselyű 3 A a sémi alef, zárhang l vagy ɾ csendes j vagy ʔ
i
virágzó nád j i jodh kezdő vagy záró i; később j
i i
két nád y y y dupla jodh - j
y
két vonal (folyó?)
a
kar ˁ
vagy
ʾ
a a sémi ayin lehetséges d ʕ; d nyelvjárásokban fennmaradhatott
w

vagy
W
fürj
vagy
zsinór
w w w/u sémi waw w ~ u
b
lábszár b b b   b ~ β
p
négyzet p p p  
f
szarvasvipera f f f   f
m
bagoly m m m   m
n
vízhullám n n n   n n, néha l
r
száj r r r   ɾ, néha l
egyes nyelvjárásokban mindig l
h
h h h   h
H
sodrott vászon kanóc H h hangsúlyos heth ħ
x
méhlepény x kh kemény torokhangú h, zöngétlen, veláris réshang ɣ
X
állat hasa és farka X kh lágyabban ejtett réshang x
s
kampó s s, z s bizonytalan, z vagy th s s
z
csomó θ
S

vagy
N38

vagy
N39
kerti tó š S sz   ʃ
q
domb
vagy
q
q k hangsúlyos k, zöngés réshang
k
fogantyús kosár k k k   kʰ, néha palatalizált kʲ
g
korsó g g g kemény g
t
sütemény t t t  
T
kötél
vagy
t
T cz cz palatalizált tʲ vagy ʧ
d
kéz d d d  
D
kobra
vagy
d
D tʲ’ vagy ʧʼ

további jelek

Aw
gerincoszlop csontvelővel 3w Aw au
Ab
véső 3b vagy mr Ab vagy mr ab vagy mer
Ax
Ibisz 3h aks
E9
újszülött állat iw iw iu
D54
lépő lábak iw(i) iw(i) determinatívumként: forgalom, jövés-menés, séta, futás, fordulj meg; ideogrammaként utazás
ib
szív ib ib ib
Z11
keresztezett sávok
nw
fazék in vagy nw ... vagy nw ... vagy nu
in
hal in in in determinatívum: halak
ir
szem ir ir ir determinatívum: szem, látás
A48
ülő férfi tőrrel
M40
nádköteg is is is
V15
aA
ˁ3 aA aa
F16
aq
kacsa aq ak
aD
ˁḏ aD adż
wA
w3 wa ua
wa
szigony wA ua
wp
ökörszarv wp wp up
wn
mezei nyúl wn wn un
M42
wn wn un
wr
fecske wr wr ur ideogramma: nagy
G37
veréb ideogramma: kicsi; determinatívum: gyenge, rossz
wD
wḏ wD udzs
bA
ba-madár b3 ba
bH

vagy
Hw
elefántagyar ḥw vagy bḥ hw vagy bh hu vagy bh
pA
repülő kacsa p3 pA pa
pr
ház alaprajz pr pr pr detetrminatívum: ház, épület
pH
oroszlánhátsó ph
T9
T10
mA
sarló m3 mA ma
mi
tejescsupor mi mi mi
mw
három vízhullám mw mw mu
mn
táblajáték mn mn men
N36
csatorna mr mr
mr
mr mr
Ab
jogar mr vagy 3b mr vagy ab
mH
mḥ mH meh
ms
három rókabőr ms ms
mt
hímvessző mt mt met determinatívum: férfi, férj, fiú
D53
G14
keselyű mt mt met ideogramma: anya
md
md
nb
kosár nb nb
nm
henteskés nm nm
M22 M22
két nád nn nn nen
nH
gyöngytyúk nḥ nH neh
ns
ns ns nes
nD
nḏ nD nedzs
rw
rw vagy ? rw vagy ? ru vagy ha
rs
fadarabok összekapcsolva rs rs
HA
papiruszcsomó ḥa ha ha
Hp
csónak kormány ideogramma: evez
N41
vízzel telt dézsa ḥm Hm hem
Hm
bot ḥm hm
Hn
növénylevelek hn determinatívum: műhely
Hr
arc ḥr Hr her
W14
vizeskancsó ḥs Hs hes
HD
buzogány ḥḏ HD hedzs
xA
lótusz ḫ3 ha (k)ha
xa
napkelte ḫˁ xa (k)ha
D43
kar légycsapóval ḫw xw (k)hu
xt
ḫt xt (k)het determinatívum: fa
XA
hal ẖ3 XA (k)ha
Xn
lenyúzott bőr ẖn Xn (k)hen
D33
evezés hn
Xr
csapda hr
G39
kacsa s3 sA sa determinatívum: madár
V16
marhapányva s3 sa
V17
sA
s3 sA korábbi változat
Aa18
sw
sw sw su
O50
sn
nyílhegy sn sn
sk
sk sk sek
F29
nyíllal átlőtt bőr determinatívum: szünet
SA
tó virágokkal s3 sA sza
Sw
toll sw sw szu
Sm
Sn
hurok šn Sn sen
V6
hurok šs Ss sesz
Sd
kecskebőr šd sd sed
qs
qd
mozsártörő qd kd ked ideogramma: készít
kA
felemelt karok k3 kA ka
km
gyújtós km km kem ideogramma: A Fekete (Föld)
gm
fekete ibisz gm gm gem
gs
bordapár gs gs
U30
ék t3 tA ta
tA
magvak egy réteg homok alatt t3 t3 determinatívum: örökkévalóság
ti
mozsártörő ti ti ti
tp
fej profilból tp tp
T8
tőr
tm
szán tm tm tem
TA
kiskacsa 3 tA ta
D37
kenyeret nyújtó kar ideogramma: add
di
áldozati kenyér di di ideogramma: add
DA
fúró ḏ3 da dzsa
Dw
völgy ḏw Dw dzsu
Dr
lenköteg ḏr dr dzser
Dd
növényköteg-oszlop ḏd Dd dzsed ideogramma: tartósság, örökkévalóság
R5
kp kp kep
M1
fa i3m vagy im3 iam vagy ima determinatívum: fa
iwn
oszlop iwn iwn ideogramma: oszlop
isw
awt
apr
anx
vitatott eredetű ábrázolás ˁnḫ an(k)h ideogramma: születés, kezdet, élet
P6
árboc ˁḥˁ aha
aSA
wAH
szálas rongy w3ḥ wah uah
wAs
uasz-jogar was was uasz isteni attribútum
wAD
wab
wab determinatívum: tiszta, hibátlan
P4
wHm
ökörláb whm uhem
wsr
kutyafej wsr wsr uszer
N9
félhold psd peszed
mAa
talapzat m3ˁ maa
nbw
aranylánc nbw nbw nebu ideogramma: arany; determinatívum: nemesfém
nfr
szív a légcsővel nfr nfr nefer
nTr
zászló nṯr nTr neter/netjer ideogramma: isten
rwD
béklyó rwḏ rwD rudzs
HqA
jogar ḥḳ3 HqA heka ideogramma: uralkodó
Htp
áldozati kenyér oltáron ḥtp htp hetep ideogramma: elégedettnek lenni
xpr
ganajtúró bogár ḫpr hpr (k)heper ideogramma: Nap
xnt
három vizeskorsó ḫnt hnt (k)henet
xrp
jogar hrp herep ideogramma: ellenőrzés
xrw
evező ḫrw hrw (k)heru
xsf
orsó hsf heszef
Xnm
kőkorsó ẖnm hnm (k)henem
Z9
keresztbe tett botok
T11
sbA
csillag dw3 dwa dua determinatívum: csillag; ideogramma: Hold
spr
M44
tüske spd spd szepd ideogramma: éles
zmA
tüdő és légcső ideogramma: szövetség
snD
T32
lábak és kés ssm szeszem determinatívum: vezető és származékai
sSm
kés ssm
stp
stp stp szetep
sDm
ökörfül sḏm sdm szedzsem ideogramma: halljátok
Sps
ülő tisztviselő sps szepesz ideogramma: méltóságteljes, elhunyt tisztviselő
Sma
virágzó sás šm3 SmA sema ideogramma: Felső-Egyiptom
Sms
sms szemesz
O42
kerítés ssp
grg
DbA
nDm
nḏm nDm nedzsem

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felhasznált irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Catherine Harris: Ancient Words (http://www.touregypt.net/magazine/mag05012001/magf7.htm)
  • Georges Jean: Az írás, az emberiség emlékezete (Budapest: Park, 1992)
  • Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája (Budapest: Osiris, 1998)
  • Kéki Béla: Az írás története a kezdetektől a nyomdabetűig (Budapest: Vince Kiadó Kft., 2000)
  • Jacques Kinnaer: The Ancient Egypt Site (http://www.ancient-egypt.org)
  • Marie Parsons: The History of Ancient Egyptian Writing (http://www.touregypt.net/featurestories/writing.htm)
  • Petőcz Károly: Az emlékeztetőktől a nyomtatott betűig: írástörténeti tanulmány (Békéscsaba: Aurora, 1984)
  • Ilene Springer: The Ancient Egyptian Word is Worth a Thousand Pictures:
  • The Egyptian Book of the Dead, translated by E. A. Wallis Budge
  • Hilary Wilson: A hieroglifák rejtélye (Debrecen: GoldBook, évsz. nélk.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]