Büblosz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Büblosz
Világörökség
Büblosz 2003
Büblosz 2003
Adatok
Ország Libanon
Világörökség-azonosító 295
Típus Kulturális helyszín
Felvétel éve 1984
Elhelyezkedése
Büblosz (Libanon)
Büblosz
Büblosz
Pozíció Libanon térképén
é. sz. 34° 07′, k. h. 35° 39′Koordináták: é. sz. 34° 07′, k. h. 35° 39′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Büblosz témájú médiaállományokat.

Büblosz egy régi főnciai kikötőváros Libanonban. Főniciai neve Gebal (korábban Gubla), görög neve Büblosz (βύβλος), jelenlegi hivatalos arab neve Jbeil (جبيل Ǧubayl, magyar kiejtéssel Dzsbeil). A Földközi-tenger partján fekszik, 30 km-re északra a fővárostól, Bejrúttól. 1984-ben lett a világörökség része.

Biblia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A görög biblia szó az ógörög biblion szó többesszáma vagyis jelentése: könyvek. A biblion szó pedig az egyiptomi papirusz jelentésű biblosz szóból keletkezett, melyet Büblosz városáról neveztek el, ez volt az a föníciai kikötő, ahol az írásra használt papiruszt hajóra rakták és szállították az akkor ismert világ minden tájára.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy a város mai területén már i. e. 5000 évvel is volt élet, nem hiába nevezik Bübloszt a világ legrégebbi városának. I. e. 3000 évvel már forgalmas kikötő volt és i. e. 2800 körül városfal is magasodott. A kikötő a középső bronz korszakban az Egyiptommal és az egész régióval való cédrusfa és papirusz kereskedelemben töltött be fontos szerepet. Noha az i. e. 2. ezred második felében Ugarit lett a közel-kelet legforgalmasabb kikötője, az Egyiptommal történő kereskedelem továbbra is lendületben tartotta a várost és amikor i. e. 1200 körül Ugaritot lerombolták, Büblosz visszanyerte régi rangját. I. e. 900-tól a terület mindinkább az asszír birodalom befolyása alá került. Később A babilóniak és a perzsák uralkodtak a város felett. Büblosznak ugyan saját királya volt, de a birodalomnak adót kellett fizetetnie. I. e. 400-tól már saját pénzérméje volt. Nagy Sándor halála után a város már nem rendelkezett saját királlyal és elvesztette a politikai önállóságát. A római kor felvirágzást hozott a Bübloszra, erről tanúskodik a számos mozaik, a színház és sok más akkori műemlék. A keresztény időkben a város fontos bázisa volt a kereszteseknek, akik egy erődítményt építettek. 1187-ben azonban Szaladin szultán meghódította a várost, melyet később a keresztesek visszaszereztek. Végül 1266-ban I. Bajbarsz csapatai vették be Bübloszt, majd 1516-tól az Oszmán birodalom irányítása alá került.

Büblosz ma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Strand a tengerparton

Ma Büblosz Libanon egyik legszebb városa. Az óvárost ma is fal veszi körül, itt felfedezhetünk egy templomot, melyet a genovaiak építettek, egy mecsetet és a kikötőt. Egy műemlék szemlélteti a főniciai abc-t, amelyet a modern nyugati abc elődjének tekintenek. A nevezetességek közé tartozik még az Obeliszk Templom, melyben rengeteg bronzfigura található, egy római színház és a régi királyok síremlékei.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Büblosz témájú médiaállományokat.