B

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A B a latin ábécé második, a magyar ábécé harmadik betűje.

Karakterkódolás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Karakterkészlet Kisbetű (b) Nagybetű (B)
ASCII 98 66
bináris ASCII 01100010 01000010
EBCDIC 130 194
bináris EBCDIC 10000010 11000010
Unicode U+0062 U+0042
HTML/XML b B

Jelentései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Biokémia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fizika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • B: a mágneses indukció jele

Kémia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Logika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • B: az állítmány, míg A az alany

Számítástechnika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • B: a bájt jele
  • b: a bit jele
  • B: a RGB színkódnál a blue, azaz a kék rövidítése
  • <b></b>: HTML-ben a félkövér szöveg kezdete és vége

Zene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • b: egy hang fél hanggal való leszállítására szolgáló módosító jel (♭)
  • B: a kromatikus hangsor A és H hangja közötti, a H-nak egy félhanggal való leszállításával keletkező hang
  • b: a basso (basszus) rövidítése

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]