E

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az E a latin ábécé ötödik, a magyar ábécé kilencedik betűje.

Karakterkódolás[szerkesztés]

Karakterkészlet Kisbetű (e) Nagybetű (E)
ASCII 101 69
bináris ASCII 01100101 01000101
EBCDIC 133 197
bináris EBCDIC 10000101 11000101
Unicode U+0065 U+0045
HTML/XML e E

Jelentései[szerkesztés]

Filmművészet[szerkesztés]

Fizika[szerkesztés]

Matematika[szerkesztés]

Orvostudomány[szerkesztés]

Statisztika[szerkesztés]

Számítástechnika[szerkesztés]

Zene[szerkesztés]

  • E: zenei hang, a hangsor 3. eleme

Egyéb[szerkesztés]

  • -e: a magyar nyelvben kérdőszó funkciójú kötőszó, mely helyesen alkalmazva kötőjellel kapcsolódik a mondat azon szava mögé, amelyre a kérdés irányul. Lényegében bármely szófajú szóval társulhat, kivéve a viszonyszót, kiirthatatlanul terjed azonban helytelen használata, amikor a közlő a kérdéssel valóban érintett szó helyett viszonyszóhoz (elváló igekötőhöz, pl. „meg-e”, tagadószóhoz, pl. „nem-e” stb.) kapcsolja.
  • e: a német nyelvben található die névelő általános rövidítése
  • E: az exa-, vagyis egy mennyiség -szorosának jelölése az SI-rendszerben
  • E: nemzetközi autójelként Spanyolország jele
  • E-számok: élelmiszer-adalékanyagok
  • え (e): japán kana
  • E!: a napirajz.hu magyar webképregény-sorozat fiktív univerzumában bármely szereplő által gyakorta alkalmazott kifejezés, leginkább a megelégedettség, olykor a csodálkozás szavakba ennél bővebben nem öntött kifejezésére