E-számok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az E számok az Európai Unióban engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok rövid jelölései, amelyek a feldolgozott ételek címkéin gyakran szerepelnek Európában.

A hatályos szabályozás szerint „adalékanyag minden olyan élelmiszerként önmagában nem fogyasztott és jellemző élelmiszer összetevőként nem alkalmazott anyag – tekintet nélkül arra, hogy van-e tápértéke vagy sem –, amelyet az adott élelmiszer gyártása, feldolgozása, elkészítése, kezelése, csomagolása, szállítása és tárolása során technológiai célból szándékosan adnak az élelmiszerhez, melynek eredményeként önmaga vagy származéka közvetlenül vagy közvetetten az élelmiszer összetevőjévé válik”. (Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-89/107 sz. előírás)

A számozás az International Numbering System (INS)-t követi, amit a Codex Alimentarius bizottság állapít meg. Az INS adalékanyagoknak csak egy részét engedélyezte az EU.

Az adalékok felhasználása évek óta folyó vita tárgya. Sok adalékanyagról a laikusok úgy gondolják, hogy olyan betegségek kialakulásáért felelősek, mint az allergia, a neurológiai betegségek, emésztési zavarok, rák, szívbetegség és arthritis, de ezeknek csupán töredékéről bizonyosodott be ez az állítás, és jó részük már nem is található az élelmiszer-adalékok között. Az utóbbi években felmerült a kérdés, hogy az élelmiszer-adalékok egy része genetikailag módosított eredetű. Néhányuk nem felel meg vallási (például kóser, halal) vagy vegetáriánus előírásoknak.

Az élelmiszer-adalékokról magyar nyelven is számos helyen olvashatunk. Ezeknek a forrásoknak a színvonala meglehetősen egyenetlen és jól tükrözi a közvélemény tájékozatlanságát. A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal legutóbbi, nem reprezentatív felmérése szerint összesen 303 megkérdezett közül 46,9 százalék (142) úgy vélte, hogy az összes adalékanyagot be kellene tiltani. A válaszadók 35,6%-a (108) szerint az adalékanyagok veszélyesek lehetnek az egészségre, míg 14,5%-uk (44) gondolja ennek éppen ellenkezőjét, vagyis, hogy az adalékanyagok nem jelentenek veszélyt, mert szabályozott, ellenőrzött anyagokról van szó. A szavazók 3%-a vagy nem tudott választ adni, vagy teljesen ártalmatlannak tartja az adalékanyagokat.[1]

Korunk élelmiszer-gyártása nem képzelhető el adalékanyagok használata nélkül. A fogyasztó igényli a széles termékválasztékot, a gyártó törekszik a költségek minimalizálására, s a lehető legegyszerűbben kivitelezhető technológiák alkalmazására. Ehhez viszont elengedhetetlenül szükséges a stabil, könnyen kezelhető anyagok használata, melyek lehetővé teszik a megbízható, állandó minőségű termékek gyártását.

Élelmiszer-adalékanyag akkor engedélyezhető, ha alkalmazásának szükségessége technológiailag igazolható és a kívánt cél más, gazdaságosan és technikailag megvalósítható módszerrel nem érhető el, illetve, ha a javasolt felhasználási szinten a jelenleg rendelkezésre álló tudományos eredmények alapján nem jelent veszélyt a fogyasztók egészségére, valamint nem vezeti félre a fogyasztót. Az engedélyezett anyag biológiai hatását rendszeresen felülvizsgálják a legújabb tudományos eredmények figyelembe vételével.

Valószínűleg számos laikust meglepne John Hoskins, környezetvédelmi toxikológus alábbi véleménye: „Bármelyik tál ételünkben egyedül azokat az anyagokat fogyaszthatjuk biztonságosan, akár természetes vagy mesterséges eredetűek, amelyek növényvédőszerek, hormonok vagy E-számmal rendelkező élelmiszer-adalékok maradványai[, mert ezekről tudunk a legtöbbet - a ford. megjegyz.]. Minden mást az ételünkben bizalmi alapon fogyasztunk el.”[2] Ugyanezen okból korlátozzák az antibiotikumok felhasználását, nemcsak az élelmiszerben, de az élelmiszer elállítása céljából tartott állatoknál is.[3] Az antibiotikum-lista oroszul is megtalálható az Interneten[4]

Az élelmiszer-adalékanyagról a világhálón hozzáférhető források közül a legalaposabb, a laikus felhasználó számára szemléletében valószínűleg szokatlan (mert nem a közhelyeket és téveszméket ismételgető) összeállítás Dr. Gunda Tamás: Élelmiszer-adalékokról elfogultság nélkül c. műve.[5] Egy másik összeállítás az Élelmiszer-adalék információs portál, ez azonban sajnos számos téves információt is tartalmaz.[6]

Számos szervezet és magánszemély, akik elsősorban a zöld szervezetekhez állnak közel, a hivatalosan hozzáférhető információkat nem érzik elegendőnek, ezért gyakran új összeállításokat készítenek, a legtöbb esetben külföldi kiadványok és a világhálón hozzáférhető információk kritikátlan átvételével. Az így keletkező információforrásokat, amelyek tények és téveszmék laikusok számára kibogozhatatlan keverékét tartalmazzák, pl.[7] [8] [9], rendkívül óvatosan kell kezelni. Az élelmiszer-adalékok megítélése körüli kommunikációs szakadék áthidalására (t.i. a szakértők legyintenek az aggályokra és tudományos – a fogyasztók számára alig, vagy egyáltalán nem érthető – magyarázatokat adnak, ugyanakkor megjelennek olyan különböző hírek és listák egy-egy adalékanyag és az azt tartalmazó élelmiszerek veszélyességéről, ami mögött a szenzációkeltés, vagy a piaci verseny, a versenytárs van) az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium egy közös kiadványt tett közzé, amelyben a legfontosabb tényeket, feltételezéseket és téveszméket járják körül.[10]

Szabályozás az Európai Unióban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az EU-ban két fő jogszabály vonatkozik az adalékanyagokra:

  • Az élelmiszer-adalékanyagokról szóló 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[11] [12]
  • A takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[13] [14]

Számintervallumok szerinti csoportosítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

100-181

Színezékek

100-109 – sárga
110-119 – narancsszínű
120-129 – piros
130-139 – kék és lila
140-149 – zöld
150-159 – barna és fekete
160-181 – egyéb

200-297

Tartósítószerek

200-209 – szorbátok
210-219 – benzoátok
220-229 – szulfitok
230-239 – fenilek, fenolok és formiátok (metanoátok)
240-259 – nitrátok
260-269 – acetátok (etanoátok)
270-279 – laktátok
280-289 – propionátok (propanoátok)
290-297 – egyebek

300-386

Antioxidánsok és savanyúságot szabályzó anyagok

300-309 – aszkorbinsav (C-vitamin); vitaminok
310-319 – gallátok és eritroaszkorbátok
320-329 – laktátok
330-339 – citrátok és tartarátok
340-349 – foszfátok
350-359 – malátok és adipátok
360-369 – szukcinátok és fumarátok
370-386 – egyebek

400-495

Sűrítőanyagok, stabilizátorok és emulgeálószerek

400-409 – alginátok
410-419 – természetes mézgák
420-429 – egyéb természetes szerek
430-439 – poli-oxietilén vegyületek
440-449 – természetes emulgálószerek
450-459 – foszfátok
460-469 – cellulóz vegyületek
470-489 – zsírsavak és vegyületeik
490-495 – egyebek

500-585

Savanyúságot szabályzó anyagok és csomósodást gátló anyagok

500-509 – ásványi savak és lúgok
510-519 – kloridok és szulfátok
520-529 – szulfátok és hidroxidok
530-549 – alkálifém-vegyületek
550-559 – szilikátok
570-579 – sztearátok és glukonátok
580-585 – egyebek

600-671

Ízfokozók

620-629 – glutamátok
630-639 – inozinátok
640-671 – egyebek

700-772

Antibiotikumok

700-772 – egyéb antibiotikumok

900-999

Egyéb

900-909viaszok
910-919 – szintetikus mázak
920-929 –  vegyes adalékok
930-949 – gázok
950-969 – édesítők
990-999 – habosító anyagok

1000-1520

Kiegészítő anyagok

újfajta adalékanyagok, melyek nem sorolhatók egyik szabványos osztályba sem

Megjegyzés: Nem mindegyik példa esik egy-egy számtartományba. Továbbá számos anyagnak, különösen az E400-499 tartományban, többféle felhasználása van.

A teljes lista[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

E100–E181[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

E200–E297[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

E300–E386[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

E400–E495[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

E500–E585[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

E600–E671[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

E700–E772[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • E700 Bacitracin (antibiotikum)[15]
  • E701 Tetraciklin (Tetrán)
  • E702 Klór-tertraciklin (Aureomicin)
  • E703 Oxitetraciklin (Tetramycin)
  • E704 Oleandomicin (Sigmamycine)
  • E705 Benzilpenicillin-kálium
  • E706 Benzilpenicillin-nátrium
  • E707 Benzilpenicillin-prokain
  • E708 Benzilpenicillin-benzatin
  • E710 Spiramycin (Rovamycine) [16]
  • E711 Virginamycin
  • E712 Flavofospholipol
  • E713 Tylosin (Tylan)[17]
  • E714 Monensin
  • E715 Avoparcin
  • E716 Salinomycin[18]
  • E717 Avilamicin
  • E750 Amprolium (Anticoccid)
  • E751 Amprolium Ethopabate[19]
  • E752 Dinitolamide (Zoalene)[20]
  • E754 Dimetridazole[21]
  • E755 Metilclorpindol
  • E756 Decoquinate
  • E757 Monensin Sodium
  • E758 Robenidine
  • E760 Ipronidazole
  • E761 Methyl Benzoquate
  • E762 Arprinocid
  • E763 Lasalocid Sodium
  • E764 Halofuginone
  • E765 Narasin
  • E766 Salinomycin Sodium[22]
  • E768 Nicarbazin
  • E769 Nifursol
  • E770 Maduramicin Ammonium
  • E771 Diclazuril
  • E772 Nicarbazin

E900–E999[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

E1000–E1520[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rövidítések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • LAR – Lehetséges allergiás reakció [23]
  • GM – Genetikailag módosított [24]
  • ÁE – Állati eredet

Az irodalomban használatban lévő rövidítések:

  • PAE – Possible Adverse Effect (feltételezhető káros hatás)[25]
  • GRAS – Generally Recognized As Safe (általában biztonságosnak tekinthető)[26] Az amerikai élelmiszerfelügyelet részletesen felsorolja ez ebbe a kategóriába tartozó adalékokat[27]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Olvasóink véleménye az élelmiszer-adalékanyagokról, Budapest, 2008. március 21.. (Hozzáférés: 2008. március 21.)
  2. Making Sense of Chemical Stories. A briefing document for the lifestyle sector on misconceptions about chemicals, 14. o.. (Hozzáférés: 2008. március 25.)
  3. CFR - Code of Federal Regulations Title 21. accessdata.fda.gov, 2012. (Hozzáférés: 2012. április 15.) „Antibiotics used in food-producing animals”
  4. Антибиотики E700 — E799. mukk.ru, 2012. (Hozzáférés: 2012. április 16.)
  5. Dr. Gunda Tamás: Élelmiszer-adalékokról elfogultság nélkül. (Hozzáférés: 2008. március 21.)
  6. Élelmiszer-adalék információs portál. (Hozzáférés: 2008. március 21.)
  7. dr. Kalas György: [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/mezogazd/e-szamok/html/index.htm Élelmiszer-adalékanyagok, azaz a "misztikus" E-számok]. (Hozzáférés: 2008. március 25.)
  8. E412, tartósítók, adalékok, színezők, stb…. (Hozzáférés: 2008. március 25.)
  9. Az E-anyagokról és a különféle élelmiszer-adalékokról. (Hozzáférés: 2008. március 21.)
  10. Dr. Sohár Pálné, Dr. Rácz Endre: Őszintén és érthetően az adalékanyagokról. (Hozzáférés: 2008. március 25.)
  11. Az Európai Parlament és a Tanács 1333/2008/EK rendelete ( 2008. december 16.) az élelmiszer-adalékanyagokról
  12. Európai Bizottság > Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság > Élelmiszer- és takarmánybiztonság > Élelmiszer-adalékanyagok
  13. Az Európai Parlament és a Tanács 1831/2003/EK rendelete (2003. szeptember 22.) a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról
  14. Európai Bizottság > Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság > Élelmiszer- és takarmánybiztonság > Takarmányadalék-anyagok
  15. Bacitracin. sagentpharma.com, 2011. (Hozzáférés: 2012. április 15.)
  16. spiramycin Oral. drugs.com, 2012. (Hozzáférés: 2012. április 15.) alkohol és dohányzás esetén ellenjavallt
  17. Tylosin Veterinary Information. drugs.com, 2012. (Hozzáférés: 2012. április 15.) Emberi felhasználása mára már nem ajánlott
  18. Salinomycin. answers.com, 2012. (Hozzáférés: 2012. április 16.)
  19. Ethopabate. pubchem.ncbi.nlm.nih.gov, 2012. (Hozzáférés: 2012. április 20.)
  20. Zoalene - Canadian Food Inspection Agency. inspection.gc.ca, 2012. (Hozzáférés: 2012. április 20.)
  21. Opinion of the Scientific Committee for Animal Nutrition on the use of Dimetridazole in animal feedingstuffs. ec.europa.eu, 2012. (Hozzáférés: 2012. április 20.)
  22. CliniPharm Wirkstoffdaten: Salinomycin. vetpharm.uzh.ch, 2012. (Hozzáférés: 2012. április 20.)
  23. Nofsinger, Yoon: Food allergy. tampaent.com, 2009. (Hozzáférés: 2012. április 14.) Possible allergic reaction, PAR
  24. Foods That Are Not GM Modified. ehow.com, 2012. (Hozzáférés: 2012. április 14.) „possible genetically modified” rövidítése angolul: PGM
  25. Asare, Ntombini, Kew, Kahler-Venter, Nortey: Possible adverse effect of high delta-alpha tocoferol - NCBI. ncbi.nlm.nih.gov, 2012. (Hozzáférés: 2012. április 14.)
  26. Generally Recognized as Safe (GRAS). fda.gov, 2012. (Hozzáférés: 2012. április 15.) Élelmiszer és Gyógyszer Felügyelet, Egyesült Államok
  27. Electronic Code of Federal Regulations. Title 21, Part 182. ecfr.gpoaccess.gov, 2012. (Hozzáférés: 2012. április 15.)

Ajánlott honlapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]