Č

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Čč graféma (latin C hacsekkel) több környezetben is előfordulhat, de legtöbbször hangértéke megegyezik a magyar nyelv cs hangjával. [t͡ʃ]

Eredete[szerkesztés]

A jel először a 15. század folyamán a cseh ábécében jelent meg, amit ekkoriban Husz János reformált meg. Ljudevit Gaj 1830-ban átültette a horvátba. Ezeken kívül része még a szlovák, a szlovén, a bosnyák, a lett, a litván és a berber ábécének is.

Használata[szerkesztés]

Ez a berber, horvát, szlovén, boszniai, szerb, montenegrói, a kolta számi és a lakota ábécé negyedik, a cseh, az északi számi és a balti (lett és litván) ábécé ötödik, a szlovák ábécé hatodik betűje. Használják még a pastu چ átírására, és szerepel egy észak-amerikai nyelvjárásban is.

Egyre inkább használják ezt a jelet a macedón és a belarusz szövegek latin betűs átírásánál.

Bevitele a számítógépen[szerkesztés]

Billentyűzetkiosztás kisbetű nagybetű
Windows billentyűzet AltGr+2; C AltGr+2; Shift+C
Apple billentyűzet Alt+Caps Lock+F Alt+Caps Lock+D

Karakterkódolással[szerkesztés]

Karakterkészlet Kisbetű
(Č)
Nagybetű
(č)
EBCDIC 269 268
Bináris EBCDIC 100001100 100010001
Unicode U+010D U+010C
HTML/XML č Č

Források[szerkesztés]

Angolul[szerkesztés]