Elektron

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A hidrogénatom elektronjainak hullámfüggvényei az energia lefelé növekszik: n=1,2,3,…, a perdület jobbfelé növekszik: s, p, d,… . A világosabb részeken nagyobb az előfordulás valószínűsége. A perdület és az energia kvantált, csak diszkrét értékeket vehet fel.

Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, mely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért. Szokásos jelölése: e. Az elektron feles spinű lepton. Antirészecskéje a pozitron.

Az elektron a legkönnyebb véges tömegű elemi részecske, antianyagbeli párja a pozitron tömege és spinje megegyezik az elektronéval, azonban ellentétes töltésű. Ha pozitron és elektron találkozik, energia felvillanás során mindkettő szétsugárzódik. Normális körülmények között az elektronok az atomok pozitív magjához kötődnek, mivel az ellentétes elektromos töltések vonzzák egymást. Egy semleges atomban az elektronok száma azonos a mag pozitív töltéseinek számával. Egy atomon belül az elektronok szabályosan elrendezett pályákon mozognak a mag körül, a mag és az elektronok közti vonzás legyőzi az elektronok közt fellépő taszító hatást. Az elektron pályák koncentrikus héjakba rendeződnek, és a magtól kifelé haladva egyre több az alhéj. A magtól való távolságtól függően a héjakban lévő elektronok kötése egyre lazább. Az elektronok elrendeződése meghatározza az atom méretét, és hatással van arra, hogy reagál más atomokra, részecskékre és az elektromágneses sugárzásra.

Kísérleti kimutatása 1897-ben Joseph John Thomsonnak sikerült először. Az elnevezés a görög elektron szóból származik, amely jelentése borostyánkő. A görögök borostyánkövet dörzsöltek meg más anyaggal, és tapasztalták az elektromos vonzó tulajdonságát.

Fontos szerepet tölt be kémiai reakciók legnagyobb csoportjában, a redoxireakciókban.

Az elektron adatai (CODATA alapján)
Elektromos töltés

e =
−1,602 176 487(40)·10−19 C[1]

Nyugalmi tömeg

5,485 799 0943(23)·10−4 u[2] =
9,109 382 15(45)·10−31 kg[3]

Relatív töltés −1
Relatív tömeg 1 / 1836[4]
Moláris tömeg 5,485 799 0946(22)·10−7 kg mol−1[5]
Nyugalmi energia

0,510 998 910(13) MeV[6] =
8,187 104 38(41)·10−14 J[7]

Mágneses momentum −928,476 377(23)·10−26 J T−1[8]
Spin 1/2 (fermion)
g-faktor −2,002 319 304 3622(15)[9]
Élettartam stabil

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. CODATA elementary charge (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. április 28.)
  2. CODATA electron mass in u (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. április 28.)
  3. CODATA electron mass (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. április 28.)
  4. CODATA proton-electron mass ratio (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. április 28.)
  5. CODATA electron molar mass (angol nyelven). (Hozzáférés: 2012. április 12.)
  6. CODATA electron mass energy equivalent in MeV (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. április 28.)
  7. CODATA electron mass energy equivalent (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. április 28.)
  8. CODATA electron magnetic moment (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. április 28.)
  9. CODATA electron g factor (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. április 28.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dávid Gyula: A szilárd anyag szilárdítója - avagy univerzális elektronika. Lejátszás, Vetítés.