Louis de Broglie
| Louis de Broglie | |
 |
|
| Született | |
| 1892. augusztus 15. Dieppe |
|
| Elhunyt | |
| 1987. március 19. (94 évesen) Louveciennes |
|
| Állampolgársága | francia |
| Szülei | Victor de Broglie |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Párizsi Egyetem |
| Kitüntetései |
|
|
|
|
 |
|
| aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Louis de Broglie témájú médiaállományokat.
|
|
Louis-Victor-Pierre-Raymond, de Broglie 7. hercege, akit általában Louis de Broglie néven ismerünk (Dieppe, Felső-Normandia, 1892. augusztus 15. – Louveciennes, Yvelines, 1987. március 19.) Nobel-díjas francia fizikus.
Tartalomjegyzék
Élete[szerkesztés]
A franciaországi Dieppe-ben született (Seine-Maritime megye), mint de Broglie 5. hercegének, Viktornak a kisebbik fia. 1960-ban örökös nélkül meghalt bátyja, Maurice, de Broglie 6. hercege, aki szintén fizikus volt. Louis ekkor lett a sorban a 7. herceg. Sohasem házasodott meg. Amikor Louveciennes-ben meghalt, egy távoli unokatestvére, Victor-François lett de Broglie 8. hercege.
Eleinte humán pályát képzelt el magának, első képesítését történelemből szerezte. Utána azonban, valószínűleg bátyja hatására, figyelme a matematika és fizika felé fordult. Az első világháború kitörésekor, 1914-ben felajánlotta szolgálatait a hadseregnek a rádiókommunikáció fejlesztésének területén.
Kvantumelméleti munkássága[szerkesztés]
Maurice bátyjával ellentétben, aki elsősorban kísérleti fizikus volt, Louis de Broglie-nak inkább elméleti, mint kísérleti vagy mérnöki gondolkodása volt. Doktori disszertációja 1924-ben (Recherches sur la théorie des quanta-Kvantumelméleti kutatások) bevezette elméletét az elektronhullámokról. Ez magában foglalta az anyag hullám-részecske kettősségének elvét, Albert Einstein és Max Planck munkásságára alapozva, a de Broglie hipotézisben tetőzve, miszerint minden mozgó részecske, vagy objektum rendelkezik egy hozzárendelt hullámmal. Louis de Broglie így egy új területet teremtett a fizikában, a hullámmechanikát, egyesítve a fény és az anyag fizikáját. Ezért 1929-ben fizikai Nobel-díjban részesült. Ezen munkájának alkalmazásai közé tartozott az elektronmikroszkóp kifejlesztése, ami sokkal jobb felbontással rendelkezik, mint az optikai mikroszkóp, köszönhetően annak, hogy az elektronnak a látható fényhez képest rövidebb a hullámhossza.
Későbbi elméleti tevékenységét a hullámmechanika kauzális magyarázatának szentelte, szemben a kvantumelméletet domináló teljesen valószínűségi modellekkel. Ma ezt a magyarázatot de Broglie-Bohm elméletként ismerjük, mivel az 1950-es években David Bohm ezt átdolgozta. 1924-től de Broglie a Párizsi Egyetemen tanított elméleti fizikát, 1932-től 30 éven át az elméleti fizikai tanszék vezetője is volt.
Későbbi tevékenysége[szerkesztés]
Szigorúan vett tudományos munkáján túl Louis de Broglie gondolkodott és írt a tudományfilozófiáról, beleértve a modern tudományos felfedezések értékét.
Louis de Broglie 1933-ban a Francia Tudományos Akadémia tagja lett, 1942-ben pedig örökös titkára. 1944. október 12-én a Francia Akadémia tagjává választotta Émile Picard matematikus helyére. Az akadémiai tagoknak a megszállás és a háború egyéb hatásainak következtében bekövetkezett halála és bebörtönzése miatt az Akadémia nem tudta a határozatképesség feltételét, a legalább 20 tag jelenlétét biztosítani. A rendkívüli körülmények miatt azonban a jelenlévő 17 tag egyhangú titkos szavazata következtében megválasztását elfogadták. Az Akadémia történetében egyedülálló módon bátyja, Maurice mellett foglalhatott helyet a tagok sorában, akit 1934-ben választottak meg.
Az UNESCO neki ítélte meg 1952-ben az első Kalinga-díjat a tudomány népszerűsítéséért. 1953. április 23-án a londoni Royal Society tagjává választotta. 1961-ben megkapta a Becsületrend Nagykeresztjének Lovagja címet. De Broglie 1945-ben tanácsadói posztot kapott a Francia Atomenergiai Főbiztosságnál az ipar és tudomány közeledésének előmozdításáért. Az Henri Poincaré Intézetben alkalmazott mechanikai központot hozott létre, ahol optikai, kibernetikai és atomenergiai kutatások folytak.
Források[szerkesztés]
|
