Henri Poincaré

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Henri Poincaré
Henri Poincaré-2.jpg
Született Jules-Henri
1854. április 29.[1][2][3]
Nancy
Elhunyt 1912. július 17. (58 évesen)[4][1][3]
Párizs
Állampolgársága francia
Házastársa Jeanne-Louise Poulain d'Annecy
Gyermekei Jeanne Poincaré
Foglalkozása
Iskolái
  • Mines ParisTech (1875–)
  • Science Faculty of Paris
  • lycée Henri-Poincaré
  • École polytechnique (1873–)
Kitüntetései
Halál okaEmbólia
Sírhely Montparnasse-i temető (Div. 16)

Henri Poincaré aláírása
Henri Poincaré aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Henri Poincaré témájú médiaállományokat.

Jules Henri Poincaré (Nancy, 1854. április 29.Párizs, 1912. július 17.) Bolyai-díjas francia matematikus, fizikus és filozófus; a konvencionalista tudományelméleti felfogás kidolgozója. A Poincaré-sejtés és a Poincaré-féle követőfüggvény névadója. Raymond Poincaré politikus, miniszterelnök, köztársasági elnök unokafivére.

Munkái[szerkesztés]

Matematika-fizika[szerkesztés]

  • New Methods of Celestial Mechanics ISBN 1-56396-117-2 (3 vols., 1892-99; Eng. trans., 1967)
  • Lessons of Celestial Mechanics. (1905-10).

Filozófia[szerkesztés]

Matematikafilozófia[szerkesztés]

Úgy vélte, hogy az axiómák (például a geometria axiómái), nem szintetikus a priori természetűek, mint Kant gondolta, de nem is tapasztalatiak, miként a pozitivisták állítják, hanem konvenciók (megegyezések). Valójában burkolt definíciók, de nem önkényesek, hisz megalkotásuknál ellentmondásmentességre, egyszerűségre és a tényekkel való összhangra törekszünk. Így egyik axiómarendszer sem igazabb, mint a másik, de gyakorlati okokból elfogadhatóbb (mert „elegánsabb", áttekinthetőbb stb.).

A tudományokban azonban nem minden állítás burkolt definíció. Például a törvényekről nem mondható el, hogy puszta konvenciók. Ellenkező esetben aligha lehetne belőlük előrelátásokat levezetni, és őket tapasztalatilag ellenőrizni. Valójában ezek hipotézisek és mint ilyenek bizonyos valószínűséggel igazak.

Poincaré szerint a tudás célja, hogy az igazságot a valóságról felderítsük. A teljes igazság elérhetetlen, hiszen a valóság megismerése csak bizonyos előfeltevések alapján lehetséges. Ilyenek a természet egyszerűsége és egyöntetűsége. Ezért a versengő hipotézisek közül észszerűen az egyszerűbbet kell választanunk. Fel kell még azt is tételeznünk, hogy az Univerzum többi része is hasonló a miénkhez. Mihez elégséges tudásunk? Általuk a jelenségek lényegének megismeréséhez nem juthatunk el. Sohasem fogjuk tudni, hogy végső fokon mi az elektromosság, a fény és az élet. Sok mindent tudunk azonban róluk és kapcsolataikat is kielégítően meg tudjuk ismerni.

Poincaré a lehetséges matematikai axiómák felismerésénél döntő szerepet tulajdonított az intuíciónak (a közvetlen felismerésnek). Tagadta a matematika visszavezethetőségét a logikára és a matematikai (szimbolikus) logika szerepét nem ismerte fel.

Magyarul[szerkesztés]

  • Tudomány és föltevés; ford. Szilárd Béla, átnézte Fröhlich Izidor; Természettudományi Társulat, Bp., 1908 (Természettudományi Könyvkiadó Vállalat)
  • Természettudomány és materializmus. A természettörvények fejlődése. Előadások; ford. Garai Károly; Europa, Wien, 1922 (Európa ismeretterjesztő könyvtár)
  • A tudomány értéke; ford. Kiss Kázmér; Pfeifer, Bp., 1925 (Filozófiai könyvtár)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  2. Léonore database. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ^ a b SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.)

Források[szerkesztés]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Henri Poincaré témában.