Bolyai János nemzetközi matematikai díj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

A Bolyai János nemzetközi matematikai díj (röviden: Bolyai-díj) a Magyar Tudományos Akadémia által alapított nemzetközi díj. Ötévente ítélik oda annak a matematikusnak, aki a megelőző tíz évben bárhol, bármilyen nyelven megjelent legkiválóbb, áttörő jelentőségű, saját új eredményeket, módszereket bemutató matematikai monográfiát készített. A díj odaítélésekor tekintetbe veszik a szerző előző tudományos munkásságát is.

A Bolyai Jánosról elnevezett díjat tízfős díjbizottság ítéli oda, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai Tudományok Osztályának 5 rendes tagjából, valamint 5 kiemelkedő külföldi matematikusból hoznak létre.

A díjjal 25 ezer dolláros pénzjutalom és egy 70 mm átmérőjű aranyozott bronzérem jár.

Története[szerkesztés]

Bolyai születésének 100. évfordulójára készülve a Magyar Tudományos Akadémia 1902. január 27-i rendelkezésével 10 000 koronás, ötévente odaítélendő nemzetközi díjat alapított a kiemelkedő matematikai munkák díjazására. Lényegében a hiányzó matematikai Nobel-díj pótlására és Bolyai emlékének fenntartására szánták. Az alapítók elgondolása a díjat az kapja, aki bárhol, bármely nyelven a legkiválóbb eredményt ért el a matematika tudomány terén az utolsó öt esztendő során. A díj odaítélésekor az díjazott egész tudományos munkásságát is figyelembe kell venni. A díj odaítélése felől - kezdeti időszakban - a Magyar Tudományos Akadémia alapította Bolyai-bizottság döntött. A bizottság munkájába eredeti elképzelés szerint két neves külföldi matematikus is belekapcsolódott. 1905-ben, a Bolyai-bizottság tagjai között volt Jean Gaston Darboux francia, és Felix Christian Klein német matematikus, míg 1910-ben Henri Poincaré francia, valamint Gösta Mittag-Leffler neves svéd matematikus.[1]

A díjjal együtt egy arany emlékérmet[2] is átadtak, melynek előlapján a budai vár részlete, a Széchenyi lánchíd és az Akadémia épülete látható, alatta babérkoszorús keret a díjazott nevének és az adományozás évének bevésésére, valamint S.S. mesterjegy. Köriratban: A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA BOLYAI-ÉRME olvasható. A hátlapon felemelt jobb kezével a tudás nektárját osztogató, balját egy pajzson nyugtató nőalak, a Magyar Tudományos Akadémia Allegóriája,[3] lent a BORÚRA DERŰ jelmondat, jobbra SCHWARTZ mesterjegy látható. A eredeti 70 mm átmérőjű színarany érmet Körmöcbányán verték.

A Bolyai-díjat és emlékérmet első alkalommal 1905-ben, másodszor 1910-ben ítélték oda. 1905-ben Henri Poincaré francia matematikus, 1910-ben David Hilbert német matematikus voltak a díjazottak.[1] További adományozásra az első világháború, illetve a későbbi történelmi események miatt nem került sor. Az 1990-es években vetődött fel ismét a díj újraalapításának reális lehetősége. Erre jó alkalmat adott, hogy a 2000-es évet az UNESCO a matematika évének nyilvánította. A feltámasztott díj 25 ezer dolláros pénzjutalma mellé az eredeti verőtövek felhasználásával készült aranyozott bronzérmet adományoznak.

A díj odaítélése előtt egy évvel az MTA Matematikai Tudományok Osztálya megválasztja a tízfős díjbizottságot, és kijelöli annak elnökét. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

Díjazottak[szerkesztés]

Megjegyzés[szerkesztés]

  1. ^ a b Az Est Hármas Könyve 1923 / Bolyai-díj szócikk - 108. old.
  2. Schwartz István éremművész alkotása.
  3. Lásd: A Magyar Tudományos Akadémia Allegóriája
  4. Lásd: Yuri I. Manin for Frobenius manifolds, quantum cohomology, and moduli spaces (2010), the celebration will take place in the Ceremonial Hall of the Hungarian Academy of Sciences, Budapest, Roosevelt tér 9, 1051-Hungary on December 1, 2010 at 14:00. Archiválva 2011. július 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
  5. Barry Simon a 2015-ös kitüntetett. [2015. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 20.)

Források[szerkesztés]