Terence Tao

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Terence Tao
Terence Tao 2006-ban
Terence Tao 2006-ban
Születési név Terence Chi-Shen Tao
Született 1975. július 17. (41 éves)
Adelaide  Ausztrália
Állampolgársága
Nemzetisége ausztrál-amerikai
Foglalkozása matematikus
Iskolái
Díjak
  • Fields-érem (2006)
  • MacArthur Fellows Program (2007)
  • Fellow of the Royal Society
  • Royal-érem
  • Crafoord-díj (2012)
  • Salem-díj (2000)
  • Bôcher Memorial Prize (2002)
  • Clay Research Award (2003)
  • Ostrowski Prize (2005)
  • Matematikai Nemmers-díj (2010)
  • Crafoord-díj (2012)
  • Breakthrough Prize in Mathematics (2014)
  • SASTRA Ramanujan Prize (2006)
  • Levi L. Conant Prize (2005)
  • King Faisal International Prize (2010)
  • Australian Mathematical Society Medal (2005)
  • Alan T. Waterman Award (2008)
  • Pólya-díj (2010)
Terence Tao weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Terence Tao témájú médiaállományokat.

Terence Chi-Shen Tao (Ausztrália, Adelaide, 1975. július 17. –) ausztrál-amerikai matematikus.

Élete[szerkesztés]

Kínai szülőktől született Ausztráliában, ahol 1992-ig élt. 1992-1996 között a Princetoni Egyetemen tanult, ahol Elias Stein vezetésével szerzett PhD-t. Harmonikus analízissel, parciális differenciálegyenletekkel, kombinatorikával, analitikus számelmélettel és reprezentációelmélettel foglalkozik.

1988-ban Nemzetközi Matematika Diákolimpián aranyérmet nyert, mindösszesen 13 évesen, ezzel a valaha volt legfiatalabb aranyérmes. Ezelőtt egy ezüst- és egy bronzérmet is szerzett, de ezekután egyetemre ment és nem indulhatott az olimpián. Az Abel-díj bizottságának egyik tagja.

Munkássága[szerkesztés]

2004-ben Ben Greennel bebizonyította a számelmélet egy régi, nevezetes sejtését: a prímszámok sorozatában van tetszőlegesen hosszú számtani sorozat. Ez a Green–Tao-tétel.

2012-ben bebizonyította, hogy minden 5-nél nagyobb páratlan szám előáll legfeljebb öt prímszám összegeként.[1] Ez a "gyenge" Goldbach-sejtés egy gyengített változata. Terence Tao ezért az eredményéért kapta meg a Svéd Királyi Tudományos Akadémia Crafoord-díját 2012-ben.[2][3]

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Könyvei[szerkesztés]

  • Terence Tao: Solving Mathematical Problems: A personal perspective, Deakin University Press, Geelong, Vic.: 1992, 85 pp ISBN 0-7300-1365-0 (első kiadás), Oxford University Press, Oxford, 2006, 150 pp ISBN 978-0-19-920560-8 (második kiadás)
  • Terence Tao, Van H. Vu: Additive Combinatorics, Cambridge University Press, 530 pp. ISBN 0-521-85386-9

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ http://arxiv.org/abs/1201.6656
  2. ^ a b The Crafoord Prize in Mathematics 2012 and The Crafoord Prize in Astronomy 2012
  3. ↑ http://www.scientificamerican.com/article.cfm?id=goldbachs-prime-numbers
  4. ↑ 4 Scholars Win Crafoord Prizes in Astronomy and Math

Források[szerkesztés]

m • v • sz
Fields-érmesek

1936  Ahlfors, Douglas · 1950  Schwartz, Selberg · 1954  Kodaira, Serre · 1958  Roth, Thom · 1962  Hörmander, Milnor · 1966  Atiyah, Cohen, Grothendieck, Smale · 1970  Baker, Hironaka, Novikov, Thompson · 1974  Bombieri, Mumford · 1978  Deligne, Fefferman, Margulisz, Quillen · 1982  Connes, Thurston, Yau · 1986  Donaldson, Faltings, Freedman · 1990  Drinfeld, Jones, Mori, Witten · 1994  Bourgain, Lions, Yoccoz, Zelmanov · 1998  Borcherds, Gowers, Koncsevics, McMullen · 2002  Lafforgue, Vojevodszkij · 2006  Okounkov, Perelman, Tao, Werner · 2010  Lindenstrauss, Ngô, Szmirnov, Villani · 2014  Ávila, Bhargava, Hairer, Mirzáháni
Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Terence_Tao&oldid=17068900”